Martin Luther King menetelésére emlékeznek
"I have a dream", "Van egy álmom" - mondta az amerikai emberjogi harcos leghíresebb beszédében 50 évvel ezelőtt.
Emberek ezrei gyűltek össze, s vonultak Washington utcáin, hogy megemlékezzenek az 50 évvel ezelőtt történtekre, s felhívják a figyelmet napjaink polgárjogi problémáira.
Munka, állás, szavazati jog és fegyveres erőszak - ezek napjaink felvonulóinak legfontosabb megoldandó problémái, akik a Lincoln-emlékmű felé vették útjukat.
Eric Holder, az USA első fekete bőrű főügyésze azt mondta, hogy sem ő, sem Barack Obama elnök nem lenne hivatalban, ha fél évszázaddal ezelőtt nem vonultak volna fel az akkori tiltakozók.
Az idei menetelők között volt Trayvon Martin édesanyja, azé a fekete bőrű tizenévesé, akit tavaly Floridában lelőttek. Az elkövetőt a közelmúltban bocsátották szabadon. "Nemcsak az én fiam, hanem mindannyiunké, és harcolnunk kell a gyerekeinkért" - mondta.
Az amerikai elnök az évforduló napján, 28-án fog megemlékezni (ami ebben az évben hétköznapra esik, ezért szervezték az emlékmenetet szombatra, hogy minél többen részt vehessenek rajta). Obama elnök - az USA első színes bőrű elnöke - ugyanarról a lépcsőről fogja szerdán emlékbeszédét mondani, ahonnan Martin Luther King tette 50 évvel ezelőtt. Az eseményen két korábbi amerikai elnök is részt fog venni, Bill Clinton és Jimmy Carter.
Az egyházak pedig 15 órakor harangjaik megszólaltatásával fognak emlékezni.
Az eredeti meneten mintegy 250.000 ember vett részt, s sétált a Lincoln-emlékműtől a Nemzeti Sétányon, ahol a híres beszéd elhangzott.
"Van egy álmom, mégpedig az, hogy négy kicsi gyermekem egy olyan országban él majd, ahol nem bőrük színe alapján ítélik majd meg őket, hanem jellemük alapján" - hangzott el minden idők egyik leghíresebb beszédében.
Az ifjabb Martin Luther King, King legidősebb fia azt mondta, hogy most nem az érzelmes nosztalgiázás időszakát éljük, és nem is az öndicsőítését. "A feladatot még nem végeztük el" - mondta "Még az utat nem jártuk be. Még többet tehetünk, és még többet kell tennünk."
Eric Holder beszédében azt emelte ki, hogy az 50 évvel ezelőtti felvonulók ellenségeskedések, és brutalitások közepette vonultak fel, és hitték, hogy a nemzet nagyságában.
1963 szelleme ma is él: egyenlő jogokat követel az egyneműek kapcsolatának, a latinoknak, a nőknek, a fogyatékkal élőknek, és más, hátrányos megkülönböztetést elszenvedő csoportoknak.
A szervezők százezer embert vártak a jubileumi Washingtoni Menetelésre. Az emlékezők többségében fekete amerikaiak voltak, de szép számmal akadt köztük fehér és más népcsoportból származó felvonuló is.
Martin Luther King, baptista tiszteletes a fehérek és a feketék közötti megkülönböztetés megszüntetéséért harcolt. Beszédeiben, nyilatkozataiban az erőszakmentességet hirdette. 1964-ben, 35 évesen Nobel-békedíjat kapott.
1968. április 4-én merénylet áldozata lett.
www.bbc.co.uk
Emberek ezrei gyűltek össze, s vonultak Washington utcáin, hogy megemlékezzenek az 50 évvel ezelőtt történtekre, s felhívják a figyelmet napjaink polgárjogi problémáira.
Munka, állás, szavazati jog és fegyveres erőszak - ezek napjaink felvonulóinak legfontosabb megoldandó problémái, akik a Lincoln-emlékmű felé vették útjukat.Eric Holder, az USA első fekete bőrű főügyésze azt mondta, hogy sem ő, sem Barack Obama elnök nem lenne hivatalban, ha fél évszázaddal ezelőtt nem vonultak volna fel az akkori tiltakozók.
Az idei menetelők között volt Trayvon Martin édesanyja, azé a fekete bőrű tizenévesé, akit tavaly Floridában lelőttek. Az elkövetőt a közelmúltban bocsátották szabadon. "Nemcsak az én fiam, hanem mindannyiunké, és harcolnunk kell a gyerekeinkért" - mondta.
Az amerikai elnök az évforduló napján, 28-án fog megemlékezni (ami ebben az évben hétköznapra esik, ezért szervezték az emlékmenetet szombatra, hogy minél többen részt vehessenek rajta). Obama elnök - az USA első színes bőrű elnöke - ugyanarról a lépcsőről fogja szerdán emlékbeszédét mondani, ahonnan Martin Luther King tette 50 évvel ezelőtt. Az eseményen két korábbi amerikai elnök is részt fog venni, Bill Clinton és Jimmy Carter.
Az egyházak pedig 15 órakor harangjaik megszólaltatásával fognak emlékezni.
Az eredeti meneten mintegy 250.000 ember vett részt, s sétált a Lincoln-emlékműtől a Nemzeti Sétányon, ahol a híres beszéd elhangzott.
"Van egy álmom, mégpedig az, hogy négy kicsi gyermekem egy olyan országban él majd, ahol nem bőrük színe alapján ítélik majd meg őket, hanem jellemük alapján" - hangzott el minden idők egyik leghíresebb beszédében.
Az ifjabb Martin Luther King, King legidősebb fia azt mondta, hogy most nem az érzelmes nosztalgiázás időszakát éljük, és nem is az öndicsőítését. "A feladatot még nem végeztük el" - mondta "Még az utat nem jártuk be. Még többet tehetünk, és még többet kell tennünk."
Eric Holder beszédében azt emelte ki, hogy az 50 évvel ezelőtti felvonulók ellenségeskedések, és brutalitások közepette vonultak fel, és hitték, hogy a nemzet nagyságában.
1963 szelleme ma is él: egyenlő jogokat követel az egyneműek kapcsolatának, a latinoknak, a nőknek, a fogyatékkal élőknek, és más, hátrányos megkülönböztetést elszenvedő csoportoknak.
A szervezők százezer embert vártak a jubileumi Washingtoni Menetelésre. Az emlékezők többségében fekete amerikaiak voltak, de szép számmal akadt köztük fehér és más népcsoportból származó felvonuló is.
Martin Luther King, baptista tiszteletes a fehérek és a feketék közötti megkülönböztetés megszüntetéséért harcolt. Beszédeiben, nyilatkozataiban az erőszakmentességet hirdette. 1964-ben, 35 évesen Nobel-békedíjat kapott.
1968. április 4-én merénylet áldozata lett.
www.bbc.co.uk
Hozzászólások