Amerikai-kubai viszony - Szakértő: az embargó megszüntetésére lenne szükség a jelentős javuláshoz
A kubai-amerikai kapcsolatok javulásának valódi előnyei akkor lennének teljesek, ha az embargó végleg megszűnne, vagy jelentősen enyhülne, de ez nem valószínű az elkövetkező egy-két évben - nyilatkozta Horvát János volt havannai magyar nagykövet csütörtökön az MTI-nek.
Horvát János kifejtette: az amerikai-kubai kapcsolatok enyhülése annyiban váratlan fejlemény, hogy nem szivárgott ki előre semmi.
A helyzetet árnyalja, hogy nehéz előrelátni, Barack Obama amerikai elnök miként fog megküzdeni a kongresszus ellenállásával. Kuba kérdésében ugyanis Obama mozgástere korlátozott: enyhíthet a beutazási, pénzküldési szabályokon, de nem oldhatja fel az embargót még részben sem, ehhez a kongresszusi képviselők támogatását kell megnyernie, ami még sokáig eltarthat - magyarázta. Hozzátette: az embargó ügyét Raúl Castro kubai elnök beszédében külön kiemelte, rámutatva, hogy annak meg kell szűnnie a viszony normalizálódásához.
A szakértő szerint ugyanakkor abból a szempontból nem váratlan a bejelentés, hogy 2013 óta Kanadában tárgyalt egymással a két fél, igaz, titokban. A demokraták mindig is hangsúlyozták az elszigetelés haszontalanságát, Jimmy Carter elnök és főként Bill Clinton idején mégis újabb és újabb elszigetelő törvények születtek - emlékeztetett. Úgy vélte, Obama "most végre átlépte a fél évszázada megrajzolt lélektani határt", és a közeledés politikáját hirdette meg.
A volt havannai magyar nagykövet megjegyezte: ebben Kanada mellett nagy szerepe volt Ferenc pápának is, a katolikus egyházfő ugyanis mindkét félre nyomást gyakorolt a mostani lépés érdekében.
Horvát János hangsúlyozta: a kubaiaknak nagyobb előnnyel jár a fordulat, hiszen minden könnyítés bevételt, több turistát jelent az országnak, amire nagy szüksége van az országnak. Az amerikaiak oldalán az előny inkább hosszú távon jelentkezhet, amennyiben ugyanis a most megindult folyamat tovább halad, komolyabb beruházások lehetnek a szigeten, de ehhez ugyancsak a kereskedelmi embargó lazítása szükséges - magyarázta.
A várható fejleményekről a szakértő kifejtette: hamarosan megnyílik Kubában az amerikai nagykövetség, de ez inkább formai kérdés, hiszen mindkét ország működtet a másik fővárosában úgynevezett érdekképviseletet, amelyek a helyi svájci követségek keretein belül működnek.
A Kubában működő amerikai érdekképviselet valójában nagykövetség méretű, hatalmas konzuli apparátussal, amely szükséges ahhoz, hogy a csaknem másfélmillió Egyesült Államokban élő kubai ügyeit is intézze - közölte.
Horvát János úgy látja, a kettős állampolgárok utazási, pénzküldési lehetőségei szinte azonnal javulnak, erről Obama már most rendelkezett. Hamarosan pedig megindulnak a tárgyalások a kubaiak amerikai tartózkodásáról is. Viszont az igazi előnyök akkor lennének teljesek, ha az embargó végleg megszűnne vagy számottevően enyhülne, de ez nem valószínű az elkövetkező egy-két évben - vélekedett a volt nagykövet.
Szerdán Kuba és az Egyesült Államok megállapodott az 1961-ben megszakított diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról. Barack Obama és Raúl Castro bejelentette, hogy a két ország normalizálja kapcsolatait. Ennek jegyében az Egyesült Államok több könnyítés bevezetését tervezi és újranyitja havannai nagykövetségét.
MTI
Horvát János kifejtette: az amerikai-kubai kapcsolatok enyhülése annyiban váratlan fejlemény, hogy nem szivárgott ki előre semmi.A helyzetet árnyalja, hogy nehéz előrelátni, Barack Obama amerikai elnök miként fog megküzdeni a kongresszus ellenállásával. Kuba kérdésében ugyanis Obama mozgástere korlátozott: enyhíthet a beutazási, pénzküldési szabályokon, de nem oldhatja fel az embargót még részben sem, ehhez a kongresszusi képviselők támogatását kell megnyernie, ami még sokáig eltarthat - magyarázta.
A szakértő szerint ugyanakkor abból a szempontból nem váratlan a bejelentés, hogy 2013 óta Kanadában tárgyalt egymással a két fél, igaz, titokban. A demokraták mindig is hangsúlyozták az elszigetelés haszontalanságát, Jimmy Carter elnök és főként Bill Clinton idején mégis újabb és újabb elszigetelő törvények születtek - emlékeztetett. Úgy vélte, Obama "most végre átlépte a fél évszázada megrajzolt lélektani határt", és a közeledés politikáját hirdette meg.
A volt havannai magyar nagykövet megjegyezte: ebben Kanada mellett nagy szerepe volt Ferenc pápának is, a katolikus egyházfő ugyanis mindkét félre nyomást gyakorolt a mostani lépés érdekében.
Horvát János hangsúlyozta: a kubaiaknak nagyobb előnnyel jár a fordulat, hiszen minden könnyítés bevételt, több turistát jelent az országnak, amire nagy szüksége van az országnak. Az amerikaiak oldalán az előny inkább hosszú távon jelentkezhet, amennyiben ugyanis a most megindult folyamat tovább halad, komolyabb beruházások lehetnek a szigeten, de ehhez ugyancsak a kereskedelmi embargó lazítása szükséges - magyarázta.
A várható fejleményekről a szakértő kifejtette: hamarosan megnyílik Kubában az amerikai nagykövetség, de ez inkább formai kérdés, hiszen mindkét ország működtet a másik fővárosában úgynevezett érdekképviseletet, amelyek a helyi svájci követségek keretein belül működnek.
A Kubában működő amerikai érdekképviselet valójában nagykövetség méretű, hatalmas konzuli apparátussal, amely szükséges ahhoz, hogy a csaknem másfélmillió Egyesült Államokban élő kubai ügyeit is intézze - közölte.
Horvát János úgy látja, a kettős állampolgárok utazási, pénzküldési lehetőségei szinte azonnal javulnak, erről Obama már most rendelkezett. Hamarosan pedig megindulnak a tárgyalások a kubaiak amerikai tartózkodásáról is. Viszont az igazi előnyök akkor lennének teljesek, ha az embargó végleg megszűnne vagy számottevően enyhülne, de ez nem valószínű az elkövetkező egy-két évben - vélekedett a volt nagykövet.
Szerdán Kuba és az Egyesült Államok megállapodott az 1961-ben megszakított diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról. Barack Obama és Raúl Castro bejelentette, hogy a két ország normalizálja kapcsolatait. Ennek jegyében az Egyesült Államok több könnyítés bevezetését tervezi és újranyitja havannai nagykövetségét.
MTI
Hozzászólások