Aszad amnesztiát kínál az ellenzék fegyvereseinek
Reménykeltőnek nevezte a szombat óta tartó tűzszünetet, és amnesztiát kínált az ellenzék fegyvereseinek Bassár el-Aszad szíriai elnök egy keddi német televíziós interjúban.
Az ARD országos közszolgálati televíziónak adott interjúban a szíriai elnök elmondta, hogy a damaszkuszi vezetés mindent megtesz a tűzszüneti megállapodás sikeréért. Kiemelte, hogy "a terroristák" (Aszad kormánya így nevezi a vele szemben álló erőket) kezdettől fogva megszegik a megállapodást, a kormánycsapatok azonban eltekintenek a megtorlástól, hogy ne vesszen el a siker esélye.
Hozzátette, hogy a felkelők teljes körű amnesztiát kaphatnak és visszatérhetnek a "normális civil életbe", ha leadják fegyvereiket.
Bassár el-Aszad a lakosság helyzetét humanitárius katasztrófaként jellemezte, egyben kijelentette, hogy nem terheli felelősség a polgárháborúért, és vitatta, hogy a kormánycsapatok megakadályozzák az ellenzéki ellenőrzés alatt lévő települések élelmiszer- és gyógyszerellátását. Állítása szerint a felkelők ezekről a területekről kiindulva támadják a szíriai hadsereget, és bombázzák a kormány felügyelete alatt lévő településeket.
"Hogyan is tudnánk elvágni ezeket a területeket az élelmiszer-ellátástól, amikor még azt sem tudjuk megakadályozni, hogy fegyverhez jussanak?"- fogalmazott az államfő.
A kedd este bemutatandó interjúból előzetesen közölt részletek szerint Bassár el-Aszad kifejtette, hogy országa "nem teljesen szuverén", mert katonai segítségre szorul Oroszországtól, Irántól és Libanontól. A partnerek azonban csak azért segítenek, hogy korlátozzák az iszlamista terror terjedését "más területekre és nem csak szomszédos országokra", vagyis "nem a mi védelmünkért, hanem saját maguk védelméért jöttek" - mondta.
Németországról szólva kiemelte, hogy üdvözlendő a hazájuk elhagyására kényszerülő menekültek befogadása, de felmerül a kérdés, nem lenne-e talán okosabb és "kevésbé költséges" hozzásegíteni a szíriaiakat ahhoz, hogy hazájukban tudjanak élni. Ehhez azonban a Nyugatnak el kell határoznia, hogy a terrorizmus ellen és nem Szíria ellen harcol - mondta Bassár el-Aszad.
A több mint 20 millió lakosú közel-keleti arab országban csaknem öt éve tart az öldöklés. A 2011 márciusában békés tiltakozásokkal kezdődött, majd véres polgárháborúvá szélesedett konfliktusban hivatalos becslések szerint több mint 250 ezer ember halt meg, és 11 millióan váltak földönfutóvá.
Az ENSZ szerint 450 ezer ember rekedt ostromlott településeken, az ostromgyűrűbe zárt városokban és falvakban ezrek halhattak éhen.
Az országban helyi idő szerint péntek éjfélkor lépett életbe részleges tűzszünet, amely a kormányerőkre és a velük szemben álló fegyveres felkelőkre vonatkozik, de az ENSZ által terrorszervezetnek tekintett mozgalmakra, így az an-Nuszra Frontra és a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezetre nem.
MTI
Az ARD országos közszolgálati televíziónak adott interjúban a szíriai elnök elmondta, hogy a damaszkuszi vezetés mindent megtesz a tűzszüneti megállapodás sikeréért. Kiemelte, hogy "a terroristák" (Aszad kormánya így nevezi a vele szemben álló erőket) kezdettől fogva megszegik a megállapodást, a kormánycsapatok azonban eltekintenek a megtorlástól, hogy ne vesszen el a siker esélye.
Hozzátette, hogy a felkelők teljes körű amnesztiát kaphatnak és visszatérhetnek a "normális civil életbe", ha leadják fegyvereiket.
Elmondta, hogy a javasolt eljárásra van már példa Szíriában, hiszen több területen kötöttek már helyi hatályú tűzszüneti megállapodást, amelyhez Damaszkusz "megbékélési ajánlatot" kapcsolt.
Bassár el-Aszad a lakosság helyzetét humanitárius katasztrófaként jellemezte, egyben kijelentette, hogy nem terheli felelősség a polgárháborúért, és vitatta, hogy a kormánycsapatok megakadályozzák az ellenzéki ellenőrzés alatt lévő települések élelmiszer- és gyógyszerellátását. Állítása szerint a felkelők ezekről a területekről kiindulva támadják a szíriai hadsereget, és bombázzák a kormány felügyelete alatt lévő településeket.
"Hogyan is tudnánk elvágni ezeket a területeket az élelmiszer-ellátástól, amikor még azt sem tudjuk megakadályozni, hogy fegyverhez jussanak?"- fogalmazott az államfő.A kedd este bemutatandó interjúból előzetesen közölt részletek szerint Bassár el-Aszad kifejtette, hogy országa "nem teljesen szuverén", mert katonai segítségre szorul Oroszországtól, Irántól és Libanontól. A partnerek azonban csak azért segítenek, hogy korlátozzák az iszlamista terror terjedését "más területekre és nem csak szomszédos országokra", vagyis "nem a mi védelmünkért, hanem saját maguk védelméért jöttek" - mondta.
Németországról szólva kiemelte, hogy üdvözlendő a hazájuk elhagyására kényszerülő menekültek befogadása, de felmerül a kérdés, nem lenne-e talán okosabb és "kevésbé költséges" hozzásegíteni a szíriaiakat ahhoz, hogy hazájukban tudjanak élni. Ehhez azonban a Nyugatnak el kell határoznia, hogy a terrorizmus ellen és nem Szíria ellen harcol - mondta Bassár el-Aszad.
A több mint 20 millió lakosú közel-keleti arab országban csaknem öt éve tart az öldöklés. A 2011 márciusában békés tiltakozásokkal kezdődött, majd véres polgárháborúvá szélesedett konfliktusban hivatalos becslések szerint több mint 250 ezer ember halt meg, és 11 millióan váltak földönfutóvá.
Az ENSZ szerint 450 ezer ember rekedt ostromlott településeken, az ostromgyűrűbe zárt városokban és falvakban ezrek halhattak éhen.
Az országban helyi idő szerint péntek éjfélkor lépett életbe részleges tűzszünet, amely a kormányerőkre és a velük szemben álló fegyveres felkelőkre vonatkozik, de az ENSZ által terrorszervezetnek tekintett mozgalmakra, így az an-Nuszra Frontra és a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezetre nem.
MTI
Hozzászólások