Az EU egy évvel meghosszabbította a Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni szankciókat
Az Európai Unió Tanácsa egy évvel, 2026. december 12-ig meghosszabbította a Kongói Demokratikus Köztársasággal szemben jelenleg érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát hétfőn.
A brüsszeli tájékoztatás szerint az intézkedések jelenleg harmincegy embert és kettő szervezetet érintenek. Az érintettek számára a szankciók vagyoni eszközök befagyasztására és európai uniós vízum megszerzésének tilalmára terjednek ki.
A kongói demokratikus köztársaságbeli választási folyamat akadályozására és az emberi jogok ehhez kapcsolódó megsértésére reagálva az uniós tagországok külügyminisztereiből álló tanács 2016. december 12-én, illetve 2017. május 29-én fogadta el a szóban forgó szankciókat. A miniszterek akkor arra szólították fel az összes kongói politikai szereplőt - mindenekelőtt a kongói hatóságokat és intézményeket -, hogy töltsenek be konstruktív szerepet a választási folyamatban.
Az EU hangsúlyozta: aggasztják az etnikai csoportok vagy közszereplők elleni erőszakra, diszkriminációra és ellenségeskedésre buzdító gyűlöletbeszédnek a valós életben és az online térben történő terjedéséról szóló beszámolók.
Az EU folyamatosan figyelemmel kíséri a fejleményeket, és dönthet a szankciók megújításáról, valamint a célzott személyek, szervezetek és testületek listájának módosításáról - írták.
A kongói alkotmány szerint Joseph Kabila mandátuma 2016. december 20-án járt le, de az elnökválasztás elhalasztására hivatkozva hivatalban maradt.
Ezt követően tüntetések alakultak ki, amelyek végén az a megállapodás született az ellenzékkel, hogy a választást legkésőbb 2017 végéig meg kell tartani. Ezt azonban később 2018 végére halasztotta az ország választási bizottsága.
Szeptember végén a Kongói Demokratikus Köztársaság egyik katonai bírósága távollétében árulásért halálra ítélte Joseph Kabila volt elnököt. A jelenleg ismeretlen helyen tartózkodó Kabila ellen július óta folyt eljárás a többi között árulás, háborús bűncselekmények, felkelő mozgalomban való részvétel, összeesküvés és terrorizmus támogatásának vádjával.
A 2018. december 30-án tartott elnökválasztáson Felix Tshisekedi ellenzéki jelölt nyert. Tshisekedi az első elnök a hatvan éve független ország történetében, aki békés hatalomváltással került Kongó élére.
(Forrás: MTI)
A brüsszeli tájékoztatás szerint az intézkedések jelenleg harmincegy embert és kettő szervezetet érintenek. Az érintettek számára a szankciók vagyoni eszközök befagyasztására és európai uniós vízum megszerzésének tilalmára terjednek ki. Emellett tilos számukra közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket bocsátani.
A kongói demokratikus köztársaságbeli választási folyamat akadályozására és az emberi jogok ehhez kapcsolódó megsértésére reagálva az uniós tagországok külügyminisztereiből álló tanács 2016. december 12-én, illetve 2017. május 29-én fogadta el a szóban forgó szankciókat. A miniszterek akkor arra szólították fel az összes kongói politikai szereplőt - mindenekelőtt a kongói hatóságokat és intézményeket -, hogy töltsenek be konstruktív szerepet a választási folyamatban.
Az EU hangsúlyozta: aggasztják az etnikai csoportok vagy közszereplők elleni erőszakra, diszkriminációra és ellenségeskedésre buzdító gyűlöletbeszédnek a valós életben és az online térben történő terjedéséról szóló beszámolók.
Az EU folyamatosan figyelemmel kíséri a fejleményeket, és dönthet a szankciók megújításáról, valamint a célzott személyek, szervezetek és testületek listájának módosításáról - írták.
A kongói alkotmány szerint Joseph Kabila mandátuma 2016. december 20-án járt le, de az elnökválasztás elhalasztására hivatkozva hivatalban maradt.
Ezt követően tüntetések alakultak ki, amelyek végén az a megállapodás született az ellenzékkel, hogy a választást legkésőbb 2017 végéig meg kell tartani. Ezt azonban később 2018 végére halasztotta az ország választási bizottsága.
Szeptember végén a Kongói Demokratikus Köztársaság egyik katonai bírósága távollétében árulásért halálra ítélte Joseph Kabila volt elnököt. A jelenleg ismeretlen helyen tartózkodó Kabila ellen július óta folyt eljárás a többi között árulás, háborús bűncselekmények, felkelő mozgalomban való részvétel, összeesküvés és terrorizmus támogatásának vádjával.
A 2018. december 30-án tartott elnökválasztáson Felix Tshisekedi ellenzéki jelölt nyert. Tshisekedi az első elnök a hatvan éve független ország történetében, aki békés hatalomváltással került Kongó élére.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások