Bukaresti civil szervezet: a 90-es évekbe vetné vissza Romániát, ha a román alkotmánybíróság korlátozná a kisebbségi jogokat
A szólásszabadságról és kisebbségi jogok érvényesüléséről évente átfogó jelentést készítő civilek arra reagáltak, hogy a román elnök megtámadta az alkotmánybíróságon a kihirdetésre váró új román közigazgatási törvénykönyvet, óvásában pedig számos kifogást fogalmazott meg a kisebbségi anyanyelvhasználatot pontosító vagy bővítő előírások ellen.
Az ActiveWatch aggasztónak tartja az elnök lépését, amelyet ellentétesnek tart azokkal az ajánlásokkal, amelyeket a kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazását illetően fogalmazott meg az Európa Tanács (ET) Románia számára. A szervezet ezért felhívást intézett az alkotmánybírósághoz, hogy ne korlátozza a romániai nemzeti kisebbségek jogait.
Az állásfoglalás szerint az elnöki óvás tévesen sugallja azt, hogy a kisebbségeket csak ott illeti meg a hivatali nyelvhasználat joga, ahol ők teszik ki a lakosság legalább 20 százalékát. Az ET illetékesei is azt kérték a román hatóságoktól, hogy "rugalmas" megoldásokat keresve könnyítsék meg a hivatali anyanyelvhasználatot - figyelmeztet a szervezet.
Az ActiveWatch meglepőnek és érthetetlennek tartja, hogy az államfő 17 éve hatályban lévő rendelkezéseket támad, egyebek közt azt, amely lehetővé teszi, hogy - a jelentős kisebbségi lakossággal rendelkező településeken - a képviselők anyanyelvükön szólalhassanak fel az önkormányzati tanácsok ülésein, ha pedig nem lesz már kötelező a kisebbségi nyelven beszélő hivatalnokokat alkalmazni a lakossági ügyfélszolgálatokon, az szerintük teljesen kiürítené a nyelvi chartát, amelynek a romániai érvényesítése eddig is hiányos volt.
"Ha az alkotmánybíróság helyt adna az alkotmányossági óvásban felsorolt valamennyi kifogásnak, azzal Románia megsértené a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. Ezért arra kérjük az alkotmánybíróságot, az óvás elbírálásánál vegye figyelembe a Románia által ratifikált kisebbségi keretegyezmény, illetve európai nyelvi charta alkalmazásáról szóló jelentéseket is" - olvasható a bukaresti civil szervezet állásfoglalásában.
Hozzáteszik: a román államfőnek kötelessége közvetítő szerepet betölteni az állam és a társadalom között. "Ehhez az is hozzátartozik, hogy párbeszédet kezdeményezzen a többség és a nemzeti kisebbségek között" - zárul a bukaresti civil szervezet állásfoglalása.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások