CIA-jelentés Szerbia és Oroszország "szláv testvériségéről"
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) több jelentése is foglalkozik azzal, hogyan alakult a délszláv háború idején (1991-1995) Szerbia és Oroszország kapcsolata, a hírszerzők ugyanis attól tartottak, hogy Moszkva "eltávolodhat a nyugati politikától".
A titkosítás alól a közelmúltban feloldott CIA-dokumentumokban - amelyeket a délszláv sajtó nagy terjedelemben ismertet - részletesen foglalkoznak a "szláv testvériség" fogalmával. Az orosz-szerb barátság több dokumentumban is témaként szerepel, mert az orosz vezetők a volt Jugoszlávia háborúzó feleinek "objektívebb megítélése" mellett álltak ki.
A boszniai háború idején az amerikai hírszerzők úgy gondolták, nem kell szembeszállni a különleges orosz-szerb kapcsolatokkal, hanem arra kell azokat használni, hogy az Egyesült Államok hatékonyabb befolyást gyakorolhasson Szerbiára. Az amerikai kormányzat attól tartott, hogy Oroszország eltávolodhat Nyugat-barát politikájától.
A hírszerzők viszont abban is biztosak voltak, hogy Borisz Jelcin orosz elnök nem fogja közvetlenül támogatni Slobodan Milosevic szerb elnököt, és nem kezdi meg felfegyverezni Szerbiát.
A CIA ügynökei az egyik dokumentumban meg is magyarázzák, hogy Oroszország miért mutat "empátiát" Szerbia iránt. "Az (orosz) kormány és a mérsékelt politikusok elismerik, hogy a szerbek szörnyű dolgokért felelősek. Azt is szeretnék, ha az orosz és a nyugati politika összehangolt maradna. Viszont úgy gondolják, hogy a Nyugat a helyzetet fekete-fehérnek ábrázolja, ahelyett hogy elismernék, minden oldalnak vállalnia kell a felelősség rá eső részét" - áll a jelentésben, amely azt is felveti, hogy bizonyos mértékig Szerbiának joga van határmódosítást kérni Jugoszlávián belül.
Az amerikai hírszerzők kiemelt figyelmet fordítottak a "pszeudo-geopolitikai" okokra is, vagyis, hogy Oroszország azért támogatja Szerbiát, mert felmerül a kérdés, "mit keres Amerika abban a térségben, amely mindig is orosz érdekeltségűnek számított". A hírszerzők hozzátették, hogy ezt az indoklást nem kell komolyan venni, de tudni kell a létezéséről.
A "szláv testvériséget" is az orosz támogatás egyik fontos pontjaként említi a CIA, mégpedig azzal az indoklással, hogy a "világ proletárjai, egyesüljetek" mottó helyét a "szlávok egyesüljetek" felkiáltás vette át. Az elemzők arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy a felsoroltak ellenére Oroszország a nyugati erőkkel egy oldalon marad, hozzáteszik azonban, hogy Moszkvának egyre nehezebb lesz megtartania ezt a pozíciót. "Minden olyan katonai beavatkozás (Boszniában), amelyet Moszkva ellenében lépnek meg, vagy további szankciók bevezetése (Szerbiával szemben) arra serkentheti az orosz vezetést, hogy megszakítsa az együttműködést a Nyugattal Jugoszlávia kérdésében" - figyelmeztette Washingtont a CIA 1993-ban. "Moszkva azzal válaszolhatna erre, hogy kivonja békemegfigyelőit Horvátországból vagy fontosabb kérdésekben szembeszállna a Nyugattal a Biztonsági Tanácsban. Valószínű azonban, hogy a Nyugattal való végleges szakításnak és az Oroszországban élő 50 millió muszlim felhergelésének elkerülése érdekében nem tennének semmilyen drasztikus lépést, mint amilyen például Milosevic támogatása vagy a szerbek felfegyverzése lenne" - zárult a jelentés.
forrás:MTI
A titkosítás alól a közelmúltban feloldott CIA-dokumentumokban - amelyeket a délszláv sajtó nagy terjedelemben ismertet - részletesen foglalkoznak a "szláv testvériség" fogalmával. Az orosz-szerb barátság több dokumentumban is témaként szerepel, mert az orosz vezetők a volt Jugoszlávia háborúzó feleinek "objektívebb megítélése" mellett álltak ki.
A boszniai háború idején az amerikai hírszerzők úgy gondolták, nem kell szembeszállni a különleges orosz-szerb kapcsolatokkal, hanem arra kell azokat használni, hogy az Egyesült Államok hatékonyabb befolyást gyakorolhasson Szerbiára. Az amerikai kormányzat attól tartott, hogy Oroszország eltávolodhat Nyugat-barát politikájától.
A hírszerzők viszont abban is biztosak voltak, hogy Borisz Jelcin orosz elnök nem fogja közvetlenül támogatni Slobodan Milosevic szerb elnököt, és nem kezdi meg felfegyverezni Szerbiát. A CIA mindezek mellett azzal is tisztában volt, hogy Jelcin bizonytalan a Szerbia elleni drasztikus lépések jogosságával kapcsolatban. "Az Egyesült Államok nem engedheti át a Jugoszláviával kapcsolatos véleményformálást Oroszországnak, Washingtonnak viszont többet kellene egyeztetnie Moszkvával, mielőtt újabb lépéseket tesz" - írta a CIA a Szerbia és az orosz probléma címet viselő jelentésben 1993 januárjában. "Sőt, úgy kellene szervezni a befolyásunkat, hogy kihasználjuk a Szerbiával való orosz kapcsolatot, még mielőtt ez a történelmi kapcsolat a hatékony nemzetközi lépések ellen fordulna".
A CIA ügynökei az egyik dokumentumban meg is magyarázzák, hogy Oroszország miért mutat "empátiát" Szerbia iránt. "Az (orosz) kormány és a mérsékelt politikusok elismerik, hogy a szerbek szörnyű dolgokért felelősek. Azt is szeretnék, ha az orosz és a nyugati politika összehangolt maradna. Viszont úgy gondolják, hogy a Nyugat a helyzetet fekete-fehérnek ábrázolja, ahelyett hogy elismernék, minden oldalnak vállalnia kell a felelősség rá eső részét" - áll a jelentésben, amely azt is felveti, hogy bizonyos mértékig Szerbiának joga van határmódosítást kérni Jugoszlávián belül.
Az amerikai hírszerzők kiemelt figyelmet fordítottak a "pszeudo-geopolitikai" okokra is, vagyis, hogy Oroszország azért támogatja Szerbiát, mert felmerül a kérdés, "mit keres Amerika abban a térségben, amely mindig is orosz érdekeltségűnek számított". A hírszerzők hozzátették, hogy ezt az indoklást nem kell komolyan venni, de tudni kell a létezéséről.
A "szláv testvériséget" is az orosz támogatás egyik fontos pontjaként említi a CIA, mégpedig azzal az indoklással, hogy a "világ proletárjai, egyesüljetek" mottó helyét a "szlávok egyesüljetek" felkiáltás vette át. Az elemzők arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy a felsoroltak ellenére Oroszország a nyugati erőkkel egy oldalon marad, hozzáteszik azonban, hogy Moszkvának egyre nehezebb lesz megtartania ezt a pozíciót. "Minden olyan katonai beavatkozás (Boszniában), amelyet Moszkva ellenében lépnek meg, vagy további szankciók bevezetése (Szerbiával szemben) arra serkentheti az orosz vezetést, hogy megszakítsa az együttműködést a Nyugattal Jugoszlávia kérdésében" - figyelmeztette Washingtont a CIA 1993-ban. "Moszkva azzal válaszolhatna erre, hogy kivonja békemegfigyelőit Horvátországból vagy fontosabb kérdésekben szembeszállna a Nyugattal a Biztonsági Tanácsban. Valószínű azonban, hogy a Nyugattal való végleges szakításnak és az Oroszországban élő 50 millió muszlim felhergelésének elkerülése érdekében nem tennének semmilyen drasztikus lépést, mint amilyen például Milosevic támogatása vagy a szerbek felfegyverzése lenne" - zárult a jelentés.
forrás:MTI
Hozzászólások