Csuvasföld vezetője: a köztársaság gazdasága a duplájára nőtt a "különleges hadművelet" éveiben
Ezekben az években a Csuvas Köztársaság gazdasága duplájára nőtt, az emberek jövedelme szintén csaknem a duplájára - jelentette ki Oleg Nyikolajev, a régió vezetője külföldi újságíróknak a régió székvárosban, Csebokszáriban megtartott sajtótájékoztatóján, az MTI-nek arra a kérdésére válaszolva, hogy milyen gazdasági hatással volt a köztársaságra az ukrajnai konfliktus.
Néhány órával orosz az külügyminisztérium által Csuvasföldre meghívott sajtócsoport érkezése előtt két ukrán drón csapódott be a csebokszári Összoroszországi Relégépészeti Tudományos Kutatóintézetbe (VNIIR). Aznap, június 9-én hajnalban négy pilóta nélküli repülőszerkezet támadta az ukrán határtól mintegy ezer kilométerre lévő, Volga-parti csuvas fővárost.
A VNIIR komplexumnál délelőtt lángok, tűzoltók már nem voltak, a köztársasági elöljáró Telegram-közleménye szerint személyi sérülés nem történt, de a termelést felfüggesztették. Ukrán drónok a háború eleje óta másodszor érték el Csuvasföldet, az első alkalommal, március 9-én egy olajdepót gyújtottak fel.
Ezen és a toborzó plakátokon kívül más látható nyomot nem hagyott a háború a félmilliós Csebokszarin, amely tavaly ünnepelte 555. "születésnapját" - az orosz történetírás 1469-ben tett róla először említést. A városközpont nyomokban fennmaradt kereskedőutcái, valamint a hagymakupolák, az orosz klasszicista és üveg-vasbeton épületek közül a folyam partján 46 méter magasan emelkedik ki a köztársaság jelképe, a népi viseletbe öltözött Védőanya kiterjesztett karú emlékműve és a városnéző óriáskerék.
A csuvasul Atalnak nevezett Volga mentén hét kilométer hosszan húzódik a sportpályákkal, zuhanyzókkal felszerelt, kerékpározásra, görkorcsolyázásra és strandolásra kialakított Moszkva-part.
Kétnyelvű utcatáblák jelzik, hogy a régió őshonos nemzete nemcsak a nevében él. Az eredetét a volgai bolgárokig és még régebbre visszavezető, Oroszország egyetlen - túlnyomórészt - keresztény türk népe csaknem a kétharmada Csuvasöld lakosságának. A proto-bolgár-törökből kifejlődött nyelve, mint azt a Csuvas Nemzeti Múzeumban elmondták, a kihalt kazárhoz áll legközelebb, az élő nyelvek közül pedig, amint a Ksausi községben kiépített Jaszna skanzen egyik ábráján megtekinthető, a szahával (jakuttal) áll a legközelebbi, mégis távoli rokonságban.
Nyikolajev elöljáró szerint a köztársaság sokat tesz annak érdekében, hogy a csuvas ne váljon kihaló nyelvvé. Oktatását 2021 óta az "érteni és alkalmazni tudni" elv alapján szervezeték át, a tankönyvek sora és az online tananyag az interaktív és játékos elsajátításon alapul. A szerzői közösség 2022-ben elnyerte az orosz kormány anyanyelvoktatási díját.
Mint mondta, a kétnyelvűség közege és a mindenütt jelen lévő csuvas motívumok olyan környezetet hoztak létre, amely "akár tudat alatt is, összeköt bennünket a kulturális hagyományainkkal és értékeinkkel". Ezt a kapcsolódást biztosítja az anyanyelvi tömegtájékoztatás, könyvkiadás, színház. 2023 óta Csuvasföld minden újszülöttje ajándékcsomagot kap a köztársasági vezetőtől, benne mesekönyvekkel és népi hímzéses gyerekruhával.
Csuvasföld címere az életfát ábrázolja, felette három Nappal, a komló stilizált leveleivel és tobozvirágaival körülfogva. Ez egyértelmű utalás a serfőzés ősi múltjára, amelynek tárgyi emlékeit a nemzeti múzeum és a skanzen őrzi, és amelynek jövőjét a helyi komlókutató intézet is alakítja.
"Mi vagyunk a köztársaság legnagyobb adófizetője" - közölte Dmitrij Kruglov, a Buket Csuvasii sörgyár vezérigazgatója, körbekalauzolva a látogatókat az üzem jórészt német, holland és cseh automatizált berendezései között. Elismerte, hogy az alkatrészeket a szankciók miatt "párhuzamos" importtal kell beszerezni, de, mint mondta, ezt megoldják, vagy hazai megoldásokkal pótolják.
Alekszandr Alekszejev, a - hűtőktől a mosogatógépeken át a kemencékig - közétkeztetési berendezéseket gyártó és az orosz piac 70 százalékát lefedő ABAT vállalat tulajdonos-vezérigazgatója hangsúlyozottan a helyi beszállítókra esküszik, akiknek bevonása nemhogy kiváltja a korábbi európai helyi alkatrészimportot, de csökkenti a raktározási költségeket is. Az ABAT, jelentette ki, minőségben magabiztosan veri a török és a kínai konkurenciát.
A megtámadott VNIIR, ahol az ukrán vezérkar szerint precíziós fegyverek elemeit gyártják, nem szerepelt a látogatás programjában, de a szervezők megmutatták a Csebokszari Elektromos Készülékgyárat (CsEAZ), ahol az Oroszországban és a FÁK-államokban használt relék és az energiairendszerben - az elektromos művekben és alállomásokon, a gázkompresszor-állomásokon, valamint gáz- és olajfeldolgozó üzemekben - használt berendezések 90 százalékát gyártják.
Alekszandr Gorelov vezérigazgató elmondta, hogy a termékek a szankciók előtt Nyugaton is versenyképesek voltak, fő vetélytársként a Siemenst nevezte meg. A CsEAZ 3000 alkalmazottja közül 350 konstruktőr, a gyártó technológiák új nemzedékét bocsátja ki, a folyamatot a tervezéstől az üzembe helyezésig kontrollálva.
A köztársasági vezetőnek az 1,2 milliós, egyötöd-magyarországnyi régió makrogazdasági és életminőségi mutatóinak növekedésére vonatkozó kijelentését a sajtóforrások alátámasztani látszanak, talán azzal az eltéréssel, hogy a megduplázódás időszakát nemcsak három, hanem az elmúlt öt évre vetítik vissza.
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy ezt hogyan érték el, Oleg Nyikolajev elmondta, hogy átrendezték a kereskedelmi-gazdasági partnerséget, megtalálva azokat, akik osztják az orosz álláspontot. Csuvasföld klasztereket - technológiai láncolatokat - alakított ki. Példaként említette, hogy a szankciók nyomán országosan megugrott a villástargoncák iránti kereslet, amelyet helyi fejlesztéssel elégítettek ki.
"Az hiszem, az eredmény világos válasz arra, hogy a szankciókkal ki kinek ártott" - nyilatkozott Nyikolajev.
(Forrás: MTI)
Néhány órával orosz az külügyminisztérium által Csuvasföldre meghívott sajtócsoport érkezése előtt két ukrán drón csapódott be a csebokszári Összoroszországi Relégépészeti Tudományos Kutatóintézetbe (VNIIR). Aznap, június 9-én hajnalban négy pilóta nélküli repülőszerkezet támadta az ukrán határtól mintegy ezer kilométerre lévő, Volga-parti csuvas fővárost.A VNIIR komplexumnál délelőtt lángok, tűzoltók már nem voltak, a köztársasági elöljáró Telegram-közleménye szerint személyi sérülés nem történt, de a termelést felfüggesztették. Ukrán drónok a háború eleje óta másodszor érték el Csuvasföldet, az első alkalommal, március 9-én egy olajdepót gyújtottak fel.
Ezen és a toborzó plakátokon kívül más látható nyomot nem hagyott a háború a félmilliós Csebokszarin, amely tavaly ünnepelte 555. "születésnapját" - az orosz történetírás 1469-ben tett róla először említést.
A csuvasul Atalnak nevezett Volga mentén hét kilométer hosszan húzódik a sportpályákkal, zuhanyzókkal felszerelt, kerékpározásra, görkorcsolyázásra és strandolásra kialakított Moszkva-part.
Kétnyelvű utcatáblák jelzik, hogy a régió őshonos nemzete nemcsak a nevében él. Az eredetét a volgai bolgárokig és még régebbre visszavezető, Oroszország egyetlen - túlnyomórészt - keresztény türk népe csaknem a kétharmada Csuvasöld lakosságának. A proto-bolgár-törökből kifejlődött nyelve, mint azt a Csuvas Nemzeti Múzeumban elmondták, a kihalt kazárhoz áll legközelebb, az élő nyelvek közül pedig, amint a Ksausi községben kiépített Jaszna skanzen egyik ábráján megtekinthető, a szahával (jakuttal) áll a legközelebbi, mégis távoli rokonságban.
Nyikolajev elöljáró szerint a köztársaság sokat tesz annak érdekében, hogy a csuvas ne váljon kihaló nyelvvé. Oktatását 2021 óta az "érteni és alkalmazni tudni" elv alapján szervezeték át, a tankönyvek sora és az online tananyag az interaktív és játékos elsajátításon alapul. A szerzői közösség 2022-ben elnyerte az orosz kormány anyanyelvoktatási díját.
Mint mondta, a kétnyelvűség közege és a mindenütt jelen lévő csuvas motívumok olyan környezetet hoztak létre, amely "akár tudat alatt is, összeköt bennünket a kulturális hagyományainkkal és értékeinkkel". Ezt a kapcsolódást biztosítja az anyanyelvi tömegtájékoztatás, könyvkiadás, színház. 2023 óta Csuvasföld minden újszülöttje ajándékcsomagot kap a köztársasági vezetőtől, benne mesekönyvekkel és népi hímzéses gyerekruhával.
Csuvasföld címere az életfát ábrázolja, felette három Nappal, a komló stilizált leveleivel és tobozvirágaival körülfogva. Ez egyértelmű utalás a serfőzés ősi múltjára, amelynek tárgyi emlékeit a nemzeti múzeum és a skanzen őrzi, és amelynek jövőjét a helyi komlókutató intézet is alakítja.
"Mi vagyunk a köztársaság legnagyobb adófizetője" - közölte Dmitrij Kruglov, a Buket Csuvasii sörgyár vezérigazgatója, körbekalauzolva a látogatókat az üzem jórészt német, holland és cseh automatizált berendezései között. Elismerte, hogy az alkatrészeket a szankciók miatt "párhuzamos" importtal kell beszerezni, de, mint mondta, ezt megoldják, vagy hazai megoldásokkal pótolják.
Alekszandr Alekszejev, a - hűtőktől a mosogatógépeken át a kemencékig - közétkeztetési berendezéseket gyártó és az orosz piac 70 százalékát lefedő ABAT vállalat tulajdonos-vezérigazgatója hangsúlyozottan a helyi beszállítókra esküszik, akiknek bevonása nemhogy kiváltja a korábbi európai helyi alkatrészimportot, de csökkenti a raktározási költségeket is. Az ABAT, jelentette ki, minőségben magabiztosan veri a török és a kínai konkurenciát.
A megtámadott VNIIR, ahol az ukrán vezérkar szerint precíziós fegyverek elemeit gyártják, nem szerepelt a látogatás programjában, de a szervezők megmutatták a Csebokszari Elektromos Készülékgyárat (CsEAZ), ahol az Oroszországban és a FÁK-államokban használt relék és az energiairendszerben - az elektromos művekben és alállomásokon, a gázkompresszor-állomásokon, valamint gáz- és olajfeldolgozó üzemekben - használt berendezések 90 százalékát gyártják.
Alekszandr Gorelov vezérigazgató elmondta, hogy a termékek a szankciók előtt Nyugaton is versenyképesek voltak, fő vetélytársként a Siemenst nevezte meg. A CsEAZ 3000 alkalmazottja közül 350 konstruktőr, a gyártó technológiák új nemzedékét bocsátja ki, a folyamatot a tervezéstől az üzembe helyezésig kontrollálva.
A köztársasági vezetőnek az 1,2 milliós, egyötöd-magyarországnyi régió makrogazdasági és életminőségi mutatóinak növekedésére vonatkozó kijelentését a sajtóforrások alátámasztani látszanak, talán azzal az eltéréssel, hogy a megduplázódás időszakát nemcsak három, hanem az elmúlt öt évre vetítik vissza.
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy ezt hogyan érték el, Oleg Nyikolajev elmondta, hogy átrendezték a kereskedelmi-gazdasági partnerséget, megtalálva azokat, akik osztják az orosz álláspontot. Csuvasföld klasztereket - technológiai láncolatokat - alakított ki. Példaként említette, hogy a szankciók nyomán országosan megugrott a villástargoncák iránti kereslet, amelyet helyi fejlesztéssel elégítettek ki.
"Az hiszem, az eredmény világos válasz arra, hogy a szankciókkal ki kinek ártott" - nyilatkozott Nyikolajev.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások