Demokráciapárti aktivistákat ítéltek börtönbüntetésre Hongkongban
Egy hongkongi bíróság kedden 45 demokráciapárti aktivistát ítélt 10 évig terjedő börtönbüntetésre a különleges közigazgatású területen Kína által bevezetett nemzetbiztonsági törvény megsértése miatt.
A hongkongi parlamenti képviselőkből, értelmiségiekből és más aktivistákból álló „hongkongi 47” néven ismert csoport tagjai ellen több mint három évvel ezelőtt emeltek vádat. A vádak egy 2020-as nem hivatalos előválasztás megszervezéséről szólnak, amelynek célja a jelöltek kiválasztása volt a közelgő parlamenti választásokra.
A 118 napig tartó tárgyalás után idén májusban a csoport 14 tagját bűnösnek találtak, köztük Gordon Ng ausztrál állampolgárt is. Kettejüket felmentették, míg a többi 31 vádlott bűnösnek vallotta magát. Az elítéltek 4 és 10 év közötti büntetést kaptak. Az elítéltek közül Benny Tai jogtudóst 10 év börtönbüntetésre ítélték, miután a bíróság őt határozta meg az aktivisták terveinek „ötletgazdájaként”. Ez eddig a legsúlyosabb büntetés, amelyet a 2020-as nemzetbiztonsági törvény alapján hoztak meg.
„A mi igazi bűnünk Pekinggel szemben az, hogy nem elégedtünk meg azzal, hogy manipulált választásokon szerepet játsszunk” – fogalmazott közösségi médián megosztott posztjában Gwyneth Ho, akit hét év börtönre ítéltek. A hongkongi bírák közleményükben azt írták, hogy az ítélethozatal során olyan tényezőket vettek figyelembe, mint a tervezés mértéke, az érintettek száma, a keletkezett potenciális károk, függetlenül attól, hogy a terv megvalósult-e.
„A terv sikerének érdekében a szervezőknek és a résztvevőknek akadályokat kellett leküzdeniük, ez azonban minden olyan felforgatási ügyben várható volt, ahol egy kormány megdöntésére vagy megbénítására tettek erőfeszítéseket. Ezért elutasítottuk azt a felvetést, hogy a terv kudarcra volt ítélve, és enyhébb büntetést kellett volna kiszabni” – fogalmaztak.
„Senkinek sem szabad megengedni, hogy a demokráciát ürügyként használja fel a törvény előli menekülésre. Kína központi kormánya határozottan támogatja Hongkongot a nemzetbiztonság védelmében” – jelentette ki Lin Csien kínai külügyi szóvivő kedden. Peking a hónapokon át tartó tüntetések elfojtására 2020-ban vezette be Hongkongban a nemzetbiztonsági törvényt, amelyet 2024 márciusában a helyi törvényhozás tovább szigorított.
Az új törvény két évről hét évre emelte az elszakadásra való felbujtás tényállása esetén kiszabható szabadságvesztés felső határát és tíz évre, amennyiben az „külföldi ügynökökkel összejátszva” történik.
(Forrás: MTI)
A hongkongi parlamenti képviselőkből, értelmiségiekből és más aktivistákból álló „hongkongi 47” néven ismert csoport tagjai ellen több mint három évvel ezelőtt emeltek vádat. A vádak egy 2020-as nem hivatalos előválasztás megszervezéséről szólnak, amelynek célja a jelöltek kiválasztása volt a közelgő parlamenti választásokra. Az ügyészek szerint az aktivisták megválasztása esetén potenciálisan rendbontó cselekményekkel akarták megbénítani a kormányt.
A 118 napig tartó tárgyalás után idén májusban a csoport 14 tagját bűnösnek találtak, köztük Gordon Ng ausztrál állampolgárt is. Kettejüket felmentették, míg a többi 31 vádlott bűnösnek vallotta magát. Az elítéltek 4 és 10 év közötti büntetést kaptak. Az elítéltek közül Benny Tai jogtudóst 10 év börtönbüntetésre ítélték, miután a bíróság őt határozta meg az aktivisták terveinek „ötletgazdájaként”. Ez eddig a legsúlyosabb büntetés, amelyet a 2020-as nemzetbiztonsági törvény alapján hoztak meg.
„A mi igazi bűnünk Pekinggel szemben az, hogy nem elégedtünk meg azzal, hogy manipulált választásokon szerepet játsszunk” – fogalmazott közösségi médián megosztott posztjában Gwyneth Ho, akit hét év börtönre ítéltek. A hongkongi bírák közleményükben azt írták, hogy az ítélethozatal során olyan tényezőket vettek figyelembe, mint a tervezés mértéke, az érintettek száma, a keletkezett potenciális károk, függetlenül attól, hogy a terv megvalósult-e.
„A terv sikerének érdekében a szervezőknek és a résztvevőknek akadályokat kellett leküzdeniük, ez azonban minden olyan felforgatási ügyben várható volt, ahol egy kormány megdöntésére vagy megbénítására tettek erőfeszítéseket. Ezért elutasítottuk azt a felvetést, hogy a terv kudarcra volt ítélve, és enyhébb büntetést kellett volna kiszabni” – fogalmaztak.
„Senkinek sem szabad megengedni, hogy a demokráciát ürügyként használja fel a törvény előli menekülésre. Kína központi kormánya határozottan támogatja Hongkongot a nemzetbiztonság védelmében” – jelentette ki Lin Csien kínai külügyi szóvivő kedden. Peking a hónapokon át tartó tüntetések elfojtására 2020-ban vezette be Hongkongban a nemzetbiztonsági törvényt, amelyet 2024 márciusában a helyi törvényhozás tovább szigorított.
Az új törvény két évről hét évre emelte az elszakadásra való felbujtás tényállása esetén kiszabható szabadságvesztés felső határát és tíz évre, amennyiben az „külföldi ügynökökkel összejátszva” történik.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások