Egy fotós különleges megemlékezése elhunyt édesanyjáról
Egy fotós négy évvel ezelőtt édesanyja mellett volt, amikor az harcolt a csontrák ellen. Elmondta, hogy minden egyes nap gondoskodott róla, de a tehetetlenség érzése ettől függetlenül kibírhatatlan volt. Legnagyobb megbánása az, hogy minden esetben, amikor az édesanyja valamiféle lezárásról akart vele beszélgetni, akkor mindig elhallgatta azzal, hogy minden rendben lesz.
Mára már képtelen visszahozni, hogy beszéljen vele, pedig rengeteg kérdése lenne. Elmesélte, hogy amikor elhunyt édesanyja, akkor nem tudott mit kezdeni a veszteséggel. Mindig azt érezte, hogy tehetett volna többet érte, vagy legalább elbúcsúzhatott volna.
Egyik nap, négy évvel később a fotós úgy döntött, hogy előveszi édesanyja ruháit és feleleveníti a közös emlékeiket. Amikor magára vette édesanyja ruháit, akkor végre nyugodtnak érezte magát, és úgy döntött, hogy le kell fotóznia magát a ruhákban.
Az összes képet a nagymamája házában készítette, ahol édesanyja, testvére és ő maga is felnőtt. Az üres ház rettenetes hideg volt februárban, de a lány mégis lefotózta az összes ruhát. Szinte érezte édesanyja jelenlétét. Ezzel a projekttel szeretett volna búcsút mondani.
forrás: BoredPanda
Hozzászólások