Elfogatóparancsot adtak ki a fegyveres erők újabb 129 korábbi és jelenlegi tagja ellen
A főügyészség szerint a gyanúsítottak rendszeresen kommunikáltak telefonon úgynevezett mozgalmi "tanítómestereikkel", akik a fegyveres erőkön belül végzett tevékenységükért voltak felelősek. A hatóság a 129 katona mellett további 11 feltételezett tanítómester ellen is elfogatóparancsot adott ki. A török vezetés az 1999 óta az Egyesült Államokban élő, török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát vádolja a 2016-os hatalomátvételi kísérletért.
A hitszónok tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez. Ankara szerint a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az államigazgatásba, így a haderőbe is. A feltételezett gülenisták elleni kormányzati fellépés a puccskísérlet óta szakadatlan. 2016 júliusa óta eddig összesen nagyjából 511 ezer embert, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat állítottak elő azzal a gyanúval, hogy közük lehet Gülen mozgalmához és azon keresztül az összeesküvéshez. Közülük megközelítőleg 31 ezren ülnek börtönben.
Az incidenssel kapcsolatos perek folyamatban vannak. Törökország Gülen hálózatát terrorszervezetté nyilvánította, így a tisztogatások nem közvetlenül csak az összeesküvőket sújtják, hanem a hálózat tagjait és Gülen támogatóit is, ami miatt számos nemzetközi bírálat érte a török vezetést. 2016. július 15. éjszakáján összeesküvők elfoglalták Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat.
A puccsisták lánctalpasokkal törtek ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányság székházára. Recep Tayyip Erdogan török elnök az utcára szólította a civil lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt. Hivatalos összesítések alapján az incidensben 248 ember halt meg, 2193 megsebesült.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások