Értékhatár nélkül maradt a román büntetőjogban a hivatali visszaélés meghatározása
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti: Értékhatár nélkül maradt a román büntető törvénykönyvben (Btk.) a hivatali visszaélés meghatározása, miután a képviselőház szerdán, a Btk. módosítása során eltörölte a szenátus által bevezetett, sok vitát kiváltó küszöbértéket.
A kétkamarás román parlament szenátusa múlt héten a büntetőjog kiigazítása során olyan módosítást szavazott meg, amely szerint a hivatali visszaélés csak akkor minősül bűncselekménynek, ha egy köztisztviselő tudatosan törvénysértő módon látja el (vagy nem teljesíti) hivatali kötelességét, és az ezáltal okozott kár meghaladja a 250 ezer lejt (mintegy 19 millió forint).
Az ellenzék, több civil szervezet és a román média élesen bírálta a módosítást, és azzal vádolta a kormánypártokat, hogy korrupt politikusaikat védik, a törvény új formája pedig szerintük valósággal "felhívás a közpénzek - 50 ezer eurónál kisebb tételekben történő - ellopására". A Szociáldemokrata Párt (PSD), a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által alkotott nagykoalíció kezdetben azzal hárította el a vádakat, hogy egy korábbi alkotmánybírósági határozat írta elő valamilyen küszöbérték meghatározását a hivatali visszaélésnél.
Egy ideig ennek szintjéről folyt a vita.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kormányfőhelyettes kedd este még aggodalmát fejezte ki, hogy a küszöb teljes eltörlése nem állja majd ki az alkotmányossági kontrollt, végül szerdán a koalíciós partnerekkel együtt az RMDSZ-frakció is megszavazta a Btk.-módosítást a szenátusi változtatások nélküli formában. A képviselőház szerdán a büntetőeljárási törvénykönyvet is módosította, ennél a szavazásnál azonban az RMDSZ-frakció tartózkodott. A kihirdetésre váró tervezet az Agerpres hírügynökség szerint bevezet a törvénykönyvbe egy sokat vitatott új cikkelyt, amelynek értelmében a hírszerző szolgálatok által végzett lehallgatások ismét felhasználhatók lesznek bizonyítékként a büntetőeljárásokban, ha bűncselekmény előkészítésével vagy elkövetésével kapcsolatos információkat tartalmaznak, és a lehallgatásokat törvényesen végezték.
A keddi szakbizottsági vitán a PNL, a PSD és az RMDSZ olyan módosítást támogatott, amely megtiltotta volna a lehallgatások felhasználását a korrupciós bűncselekmények esetében. Kétórás vita után a jogi bizottság elnöke bejelentette: a kormánykoalíció úgy döntött, hogy minden módosító javaslatát visszavonja, így végül a büntetőeljárás esetében is (a Btk.-hoz hasonlóan) a kormány által beterjesztett változatot fogadták el.
Korábban az RMDSZ többször bírálta a vádhatóságok titkosszolgálati befolyásolását, azt állítva, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) nemzetbiztonsági lehallgatások alapján, titkosszolgálati sugallatra gyárt mondvacsinált korrupciós ügyeket, hogy meghurcolja és megfélemlítse a magyar közösség vezetőit. A büntetőjog korrupciós bűncselekményekre vonatkozó része 2017 óta kényes téma Romániában. Akkor az ország nagyvárosaiban százezrek vonultak ki tüntetni a szociáldemokrata kormány később visszavont 13-as sürgősségi rendelete ellen, amely a hivatali visszaélésre, a hűtlen kezelésre, összeférhetetlenségre és bűnpártolásra vonatkozó Btk.-cikkek módosításával enyhített a büntetőjog korrupcióellenes szigorán.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások