Érvényes a szlovén kormány vízügyi törvényének elutasításáról szóló népszavazás
Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti: A Szlovéniában vasárnap tartott népszavazáson az állampolgárok nagy többséggel elutasították a kormány által benyújtott, a parlamentben gyors eljárásban még májusban elfogadott vízügyi törvénymódosítást, amely lehetővé tette, hogy a településeken kívül, a folyók, a tavak, illetve a tenger partján kisebb turisztikai, sport- és más vendéglátóhelyek létesülhessenek - írta a Delo című szlovén napilap hétfőn.
A szavazatok 99 százalékos feldolgozottsága alapján 86,6 százalék szavazott a törvény ellen, amelyet mindössze 13,4 százalék támogatott. A részvételi arány 46 százalékos volt, 2007 óta a legmagasabb, amit népszavazáson elértek. Egy törvény visszavonásához a szlovén jogszabályok szerint minimum 40 százalékos részvételi arány mellett nemcsak a többség jóváhagyására van szükség, hanem arra is, hogy a szavazásra jogosultaknak legalább egyötöde, vagyis legkevesebb 340 ezer szavazópolgár mondjon nemet rá.
A szlovén társadalom nagyon fontosnak tartja a vízkészletek megőrzését. 2016-ban - egyetlen országként az Európai Unióban - Ljubljana alkotmányba foglalta az ivóvízhez való hozzáféréshez fűződő alapvető jogot, mely szerint mindenkinek joga van a tiszta ivóvízhez, mert a vízkészletek közjavak, az állam fennhatósága alá tartoznak, fenntarthatóságuk pedig prioritás, ezért nem privatizálhatók.
A népszavazást környezetvédelmi szervezetek és szakértők kezdeményezték, amelyek szerint az építkezések veszélyeztetnék a vízparti földek, a felszíni és a felszín alatti vizek minőségét a természetvédelmi területeken. A népszavazást a baloldali ellenzéki pártok is támogatták, amelyek a referendum eredményét úgy próbálták meg beállítani mint a kormánnyal szembeni bizalmatlansági szavazást.
Andrej Vizjak környezetvédelmi és területrendezési miniszter a sajtónak nyilatkozva cáfolta ezt. Szerinte civil szervezetek és az ellenzék ökológiai témát csinált a vízügyi törvény elleni népszavazásból, a tiszta ivóvízért való küzdelemnek állítva be azt. Ezzel "átideologizálta és ellopta" a referendumot. A szavazók érzelmi motivációból voksoltak, nem racionálisan - tette hozzá.
A Delo vezércikkében egyebek között az emberek víz iránti aggodalmának tulajdonította a magas részvételt és a népszavazás eredményét, amit - mint írta - nem az ellenzék és a civil szervezetek értek el. A lap szerint "felébredtek" a fiatal szavazók, akik meghatározhatják a 2022-es parlamenti választások előtti kampányt uraló témákat.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások