Európa Tanács: folyamatosan mérséklődik a börtönbüntetések aránya Európában
Hat éve folyamatos csökkenés figyelhető meg a szabadságvesztés mértékét illetően az Európa Tanács tagországaiban, 2016 és 2018 közötti időszakban összességében 6,6 százalékkal, 100 ezer lakosra vetítve 109,7-ről 102,5-re mérséklődött a börtönbüntetések aránya Európában - derült ki az Európa Tanács 2018-as adatokat rögzítő, kedden közzétett büntetés-végrehajtási statisztikájából.
A strasbourgi székhelyű, 47 tagot számláló Európa Tanács jelentése szerint 2018 folyamán a bebörtönzési ráta átlagosan 8,8-ról 8,2 hónapra csökkent Európában. Ezzel szemben a letartóztatottak aránya 17,4 százalékról 22,4 százalékra nőtt az összes vizsgált börtönben.
A bebörtönzöttek aránya Oroszországban volt a legmagasabb, itt 100 ezer lakosra vetítve 418,3 fogvatartott jutott. Ez az arány Grúziában 252,2, Azerbajdzsánban 235, Litvániában 234,9, Moldovában 215,2, Csehországban pedig 208,8 volt. A legalacsonyabb bebörtönzési arányt Izlandon (46,8), Finnországban (51,1), Hollandiában (54,4), Svédországban (56,5), Dániában (63,2), Szlovéniában (61,1) és Norvégiában (65,4) regisztrálták.
Mint közölték, a börtönök túlzsúfoltságát tekintve az előző évek mutatója viszonylag stabil maradt. A tagállamoktól kapott adatok szerint a börtönök 100 rendelkezésre álló helyéből átlagosan 91,4-et elfoglaltak el. Nyolc tagország ugyanakkor a börtönök súlyos mértékű túlzsúfoltságát jelentette. Ezek között van Észak-Macedónia (122,3), Románia (120,5), Franciaország (116,3), Olaszország (115), Moldova (113,4), Szerbia (109,2), és Portugália (105,9).
A jelentés kitért arra is, hogy a fogvatartottak több mint egyharmada erőszakos bűncselekményekért - gyilkosság (13,1 százalék), és nemi erőszak és egyéb szexuális bűncselekmények (7,5 százalék) miatt - került börtönbe. Mintegy 100 fogvatartott közül csaknem 3-at közúti közlekedési jogsértések miatt zártak be, és valamivel alacsonyabb a gazdasági és pénzügyi bűncselekmények miatt elítéltek száma.
A kábítószerrel összefüggő bűncselekmények miatt elítéltek száma 9,7 százalékkal nőtt tavaly az előző évhez képest. Arányuk 100 fogva tartottra vetítve 16,8 százalék. A legtöbb ilyen esetet Lettországban, Grúziában, Görögországban, Olaszországban, Cipruson, Azerbajdzsánban, Észtországban és Izlandon regisztrálták. Lopás miatt az elítéltek mintegy 15,6 százaléka ült, ez az arány 15 százalékkal csökkent 2017-hez képest.
A jelentésből kiderült az is, hogy a korábbi években tapasztalt csökkenő tendenciát folytatva tizenöt országban - főként Észak- és Nyugat-Európában - a fogvatartottak több mint 25 százaléka más ország állampolgára volt, míg a közép- és kelet-európai államokban a fogvatartottak kevesebb mint 5 százaléka volt külföldi.
A felmérésben nem tartalmaz Albániára, Belgiumra, Bosznia-Hercegovinára, Magyarországra, Máltára, Ukrajnára és Törökországra vonatkozó adatokat - közölte az Európa Tanács.
(Forrás: MTI)
A strasbourgi székhelyű, 47 tagot számláló Európa Tanács jelentése szerint 2018 folyamán a bebörtönzési ráta átlagosan 8,8-ról 8,2 hónapra csökkent Európában. Ezzel szemben a letartóztatottak aránya 17,4 százalékról 22,4 százalékra nőtt az összes vizsgált börtönben.
A bebörtönzés ideje legnagyobb mértékben Romániában (16 százalék), Bulgáriában (15 százalék), Norvégiában (11,6 százalék), Finnországban (9,9 százalék) és Észak-Macedóniában (9,7 százalék) csökkent.
Ezzel szemben Izlandon (25,4 százalék), Olaszországban (7,5 százalék), Hollandiában (5,9 százalék), Dániában (5,8 százalék) és Montenegróban (5,5 százalék) emelkedtek a legjobban.
A bebörtönzöttek aránya Oroszországban volt a legmagasabb, itt 100 ezer lakosra vetítve 418,3 fogvatartott jutott. Ez az arány Grúziában 252,2, Azerbajdzsánban 235, Litvániában 234,9, Moldovában 215,2, Csehországban pedig 208,8 volt. A legalacsonyabb bebörtönzési arányt Izlandon (46,8), Finnországban (51,1), Hollandiában (54,4), Svédországban (56,5), Dániában (63,2), Szlovéniában (61,1) és Norvégiában (65,4) regisztrálták.
Mint közölték, a börtönök túlzsúfoltságát tekintve az előző évek mutatója viszonylag stabil maradt. A tagállamoktól kapott adatok szerint a börtönök 100 rendelkezésre álló helyéből átlagosan 91,4-et elfoglaltak el. Nyolc tagország ugyanakkor a börtönök súlyos mértékű túlzsúfoltságát jelentette. Ezek között van Észak-Macedónia (122,3), Románia (120,5), Franciaország (116,3), Olaszország (115), Moldova (113,4), Szerbia (109,2), és Portugália (105,9).
A jelentés kitért arra is, hogy a fogvatartottak több mint egyharmada erőszakos bűncselekményekért - gyilkosság (13,1 százalék), és nemi erőszak és egyéb szexuális bűncselekmények (7,5 százalék) miatt - került börtönbe. Mintegy 100 fogvatartott közül csaknem 3-at közúti közlekedési jogsértések miatt zártak be, és valamivel alacsonyabb a gazdasági és pénzügyi bűncselekmények miatt elítéltek száma.
A kábítószerrel összefüggő bűncselekmények miatt elítéltek száma 9,7 százalékkal nőtt tavaly az előző évhez képest. Arányuk 100 fogva tartottra vetítve 16,8 százalék. A legtöbb ilyen esetet Lettországban, Grúziában, Görögországban, Olaszországban, Cipruson, Azerbajdzsánban, Észtországban és Izlandon regisztrálták. Lopás miatt az elítéltek mintegy 15,6 százaléka ült, ez az arány 15 százalékkal csökkent 2017-hez képest.
A jelentésből kiderült az is, hogy a korábbi években tapasztalt csökkenő tendenciát folytatva tizenöt országban - főként Észak- és Nyugat-Európában - a fogvatartottak több mint 25 százaléka más ország állampolgára volt, míg a közép- és kelet-európai államokban a fogvatartottak kevesebb mint 5 százaléka volt külföldi.
A felmérésben nem tartalmaz Albániára, Belgiumra, Bosznia-Hercegovinára, Magyarországra, Máltára, Ukrajnára és Törökországra vonatkozó adatokat - közölte az Európa Tanács.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások