Felmérés: az ukránok csaknem egyharmada kivándorolna hazájából
Az ukránok 30 százaléka készen áll arra, hogy végleg elhagyja hazáját, míg 40 százalékuk néhány évig szeretne külföldön dolgozni - derült ki abból a felmérésből, amelyet a Rejting neves ukrán kutatóintézet végzett, és amelynek eredményét Olekszij Antipovics, a szociológusokból álló csoport vezetője hétfőn ismertette kijevi sajtótájékoztatóján.
A közvélemény-kutatást szeptember második felében végezték a szakértők. Egyik részében kétezer, véletlenszerűen kiválasztott embert kérdeztek meg, a másikban pedig olyanokat, akik már felkerestek vízumok beszerzésével foglalkozó központokat.
A végleg külföldre költözni vágyók többsége főként a nyugati és a középső országrészben lakó, fiatal vagy legfeljebb középkorú, megfelelő anyagi háttérrel rendelkező magasan képzett férfi. Több mint felük azt válaszolta, hogy azért akarnak külföldre költözni, mert máshol jobb életkörülmények között élhetnének, több mint negyven százalékuk gyermekei számára akar jobb jövőt biztosítani, harminc százalékuk pedig Ukrajnában nem talál magának tudásának és képességeinek megfelelő munkát.
A megkérdezettek mintegy 40 százaléka viszont csak 1-5 év közötti időtartamra utazna ki külföldre dolgozni, utána vissza kíván térni Ukrajnába, amit a szociológus kedvezőnek nevezett, hiszen eszerint a hosszabb-rövidebb időre távozók nem akarják végleg elhagyni az országot. Antipovics arról is beszámolt, hogy a külföldön dolgozni vágyók 28 százaléka már érdeklődött ilyen lehetőség után.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a más országban munkát vállalni készülőknek mintegy fele már dolgozott külföldön, azaz újra megpróbálna idegenben elhelyezkedni.
Érdekességként emelte ki a szociológus azt, hogy az ország európai integrációját támogatók több évig, míg a Moszkva irányította orosz-fehérorosz-kazah vámszövetséget pártolók legfeljebb egy esztendeig szeretnének külföldön dolgozni.
A felmérésben részt vevők egyharmada jelenlegi szakmájában szeretne elhelyezkedni külföldön, minden ötödik megkérdezett készen áll átképzésre is. Csaknem 40 százalékuk viszont bármilyen munkát elvállalna.
A mostani kutatás nem terjedt ki arra, hogy konkrétan mely országokba szeretnének az ukránok ideiglenes munkavállalás vagy akár végleges letelepedés végett kiutazni.
A fő célországok hagyományosan a nyugat-európai államok és az Egyesült Államok, viszont Kanadában már most jelentős lélekszámú ukrán diaszpóra él, továbbá az utóbbi években sok ukrán kapott állandó letelepedési engedélyt Csehországban.
A kijevi vezetés egyik legfőbb célkitűzése, hogy az ukrán állampolgárok vízummentesen utazhassanak az EU-tagországokba. Petro Porosenko ukrán elnök vasárnap kijelentette: Ukrajna ehhez minden feltételt teljesített, és biztos abban, hogy a vízummentességről szóló dokumentumot az Európai Parlament aláírja és ratifikálja a november 24-i EU-ukrán csúcstalálkozóig.
MTI
A közvélemény-kutatást szeptember második felében végezték a szakértők. Egyik részében kétezer, véletlenszerűen kiválasztott embert kérdeztek meg, a másikban pedig olyanokat, akik már felkerestek vízumok beszerzésével foglalkozó központokat.
A végleg külföldre költözni vágyók többsége főként a nyugati és a középső országrészben lakó, fiatal vagy legfeljebb középkorú, megfelelő anyagi háttérrel rendelkező magasan képzett férfi. Több mint felük azt válaszolta, hogy azért akarnak külföldre költözni, mert máshol jobb életkörülmények között élhetnének, több mint negyven százalékuk gyermekei számára akar jobb jövőt biztosítani, harminc százalékuk pedig Ukrajnában nem talál magának tudásának és képességeinek megfelelő munkát.
A megkérdezettek mintegy 40 százaléka viszont csak 1-5 év közötti időtartamra utazna ki külföldre dolgozni, utána vissza kíván térni Ukrajnába, amit a szociológus kedvezőnek nevezett, hiszen eszerint a hosszabb-rövidebb időre távozók nem akarják végleg elhagyni az országot. Antipovics arról is beszámolt, hogy a külföldön dolgozni vágyók 28 százaléka már érdeklődött ilyen lehetőség után.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a más országban munkát vállalni készülőknek mintegy fele már dolgozott külföldön, azaz újra megpróbálna idegenben elhelyezkedni.
Érdekességként emelte ki a szociológus azt, hogy az ország európai integrációját támogatók több évig, míg a Moszkva irányította orosz-fehérorosz-kazah vámszövetséget pártolók legfeljebb egy esztendeig szeretnének külföldön dolgozni.
A felmérésben részt vevők egyharmada jelenlegi szakmájában szeretne elhelyezkedni külföldön, minden ötödik megkérdezett készen áll átképzésre is. Csaknem 40 százalékuk viszont bármilyen munkát elvállalna.
A mostani kutatás nem terjedt ki arra, hogy konkrétan mely országokba szeretnének az ukránok ideiglenes munkavállalás vagy akár végleges letelepedés végett kiutazni.
A fő célországok hagyományosan a nyugat-európai államok és az Egyesült Államok, viszont Kanadában már most jelentős lélekszámú ukrán diaszpóra él, továbbá az utóbbi években sok ukrán kapott állandó letelepedési engedélyt Csehországban.
A kijevi vezetés egyik legfőbb célkitűzése, hogy az ukrán állampolgárok vízummentesen utazhassanak az EU-tagországokba. Petro Porosenko ukrán elnök vasárnap kijelentette: Ukrajna ehhez minden feltételt teljesített, és biztos abban, hogy a vízummentességről szóló dokumentumot az Európai Parlament aláírja és ratifikálja a november 24-i EU-ukrán csúcstalálkozóig.
MTI
Hozzászólások