Görög adósság - Lagarde: az euróövezeti országok és az EKB átmeneti támogatást adhatnak
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) csak a szabályainak mindenben megfelelő megállapodás révén támogathatja Görögországot, az euróövezet tagjai és az Európai Központi Bank (EKB) viszont kidolgozhatnak egy átmeneti megoldást az államadósság-válsággal küzdő ország megsegítésére - mondta az IMF vezérigazgatója egy pénteki német lapinterjúban.
Christine Lagarde a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lapban megjelent interjúban hangsúlyozta, hogy az IMF-től hitelt felvevő államok nem az alap pénzéhez jutnak hozzá, hanem a nemzetközi közösség forrásaiból kapnak kölcsön, ezért méltányosan kell eljárni, minden ország esetében azonos szabályokat kell alkalmazni.
"Nem tehetünk különbséget államok között, a feltételeknek igazságosnak kell lenniük" - mondta.
Az IMF Görögország ügyében sem járhat el másként. A szervezet működésére vonatkozó szabályok és elvek nem teszik lehetővé, hogy "félig kiérlelt" megállapodással zárjanak le egy támogatási programot - mondta a nemzetközi szervezet vezetője, jelezve, hogy a második görög hitelprogram esetében még sok munkára van szükség a megállapodás megkötéséhez.
"Nagyon valószínűtlen, hogy a következő napokban átfogó megoldásra jussunk, tényleg nagyon valószínűtlen" - mondta Christine Lagarde.
A 2011-ben elindított második hitelprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részletének átutalása az általános vélekedés szerint elengedhetetlen Görögország fizetőképességének megőrzéséhez. Christine Lagarde szavai alapján pedig az IMF nem tartja valószínűnek, hogy Athén a következő napokban megkaphatja ezt az összeget. Ugyanakkor Görögországnak június 5-én törlesztenie kell az IMF-től kapott hitel 300 millió eurós részletét.
"Nagyon remélem, hogy fizetnek" - mondta ezzel kapcsolatban az IMF vezérigazgatója, megjegyezve, hogy az utóbbi 30 évben egyetlen fejlett ország sem került hasonló helyzetbe.
"Egyszerűen hihetetlennek tartanám, ha egy olyan fejlett állam, mint Görögország fizetési elmaradással terhelné meg a nemzetközi közösséget, benne olyan országokkal mint Mali vagy Niger" - hangoztatta Christine Lagarde.
Reményét fejezte ki, hogy lehetséges a helyzet rendezése a radikális baloldali Sziriza által vezetett görög kormánnyal.
"Ugyanakkor azt gondolom, hogy mindannyiunknak cselekvési üzemmódban kell lennünk, és nem színpadi előadási üzemmódban. Jelenleg elég sok színészkedés tapasztalható" - mondta az IMF vezetője.
Lagarde azonban azt is jelezte, hogy egy átmeneti megoldás az IMF közreműködése nélkül is lehetséges.
"Nem kívánja senki az európaiaknak a Grexitet", azaz Görögország távozását az euróövezetből, és "az euróövezeti országoknak és az EKB-nak megvannak a technikai és pénzügyi lehetőségei az átfogó megállapodásig tartó időszak áthidalásához" - mondta az IMF vezérigazgatója. Hozzátette: "szükség van az áthidaló megoldásra, hogy az IMF ki tudja fizetni a további támogatási összegeket".
MTI
Christine Lagarde a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lapban megjelent interjúban hangsúlyozta, hogy az IMF-től hitelt felvevő államok nem az alap pénzéhez jutnak hozzá, hanem a nemzetközi közösség forrásaiból kapnak kölcsön, ezért méltányosan kell eljárni, minden ország esetében azonos szabályokat kell alkalmazni."Nem tehetünk különbséget államok között, a feltételeknek igazságosnak kell lenniük" - mondta.
Az IMF Görögország ügyében sem járhat el másként. A szervezet működésére vonatkozó szabályok és elvek nem teszik lehetővé, hogy "félig kiérlelt" megállapodással zárjanak le egy támogatási programot - mondta a nemzetközi szervezet vezetője, jelezve, hogy a második görög hitelprogram esetében még sok munkára van szükség a megállapodás megkötéséhez.
"Nagyon valószínűtlen, hogy a következő napokban átfogó megoldásra jussunk, tényleg nagyon valószínűtlen" - mondta Christine Lagarde.
A 2011-ben elindított második hitelprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részletének átutalása az általános vélekedés szerint elengedhetetlen Görögország fizetőképességének megőrzéséhez. Christine Lagarde szavai alapján pedig az IMF nem tartja valószínűnek, hogy Athén a következő napokban megkaphatja ezt az összeget. Ugyanakkor Görögországnak június 5-én törlesztenie kell az IMF-től kapott hitel 300 millió eurós részletét.
"Nagyon remélem, hogy fizetnek" - mondta ezzel kapcsolatban az IMF vezérigazgatója, megjegyezve, hogy az utóbbi 30 évben egyetlen fejlett ország sem került hasonló helyzetbe.
"Egyszerűen hihetetlennek tartanám, ha egy olyan fejlett állam, mint Görögország fizetési elmaradással terhelné meg a nemzetközi közösséget, benne olyan országokkal mint Mali vagy Niger" - hangoztatta Christine Lagarde.
Reményét fejezte ki, hogy lehetséges a helyzet rendezése a radikális baloldali Sziriza által vezetett görög kormánnyal.
"Ugyanakkor azt gondolom, hogy mindannyiunknak cselekvési üzemmódban kell lennünk, és nem színpadi előadási üzemmódban. Jelenleg elég sok színészkedés tapasztalható" - mondta az IMF vezetője.
Lagarde azonban azt is jelezte, hogy egy átmeneti megoldás az IMF közreműködése nélkül is lehetséges.
"Nem kívánja senki az európaiaknak a Grexitet", azaz Görögország távozását az euróövezetből, és "az euróövezeti országoknak és az EKB-nak megvannak a technikai és pénzügyi lehetőségei az átfogó megállapodásig tartó időszak áthidalásához" - mondta az IMF vezérigazgatója. Hozzátette: "szükség van az áthidaló megoldásra, hogy az IMF ki tudja fizetni a további támogatási összegeket".
MTI
Hozzászólások