Hadiállapot bevezetése, a Moszkvával való konfliktus további mélyülése jellemezte Ukrajna eltelt egy évét
Kovács Andrea, az MTI tudósítója jelenti: Tovább mélyült az idén Kijev és Moszkva konfliktusa, s a szembenállás ahhoz vezetett, hogy az esztendő végén Ukrajna történelmében először idén részleges hadiállapotot vezetett be az ország tíz megyéjében, harminc napra, december 26-ig.
A hadiállapot bevezetésének előzménye az volt, hogy a Kercsi-szoros közelében az orosz parti őrség november 25-én tüzet nyitott három ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a haditengerészeket pedig fogságba ejtette, majd tiltott határátlépés címén eljárást indított ellenük. Kijev szerint Oroszország megsértette a hajózásról szóló nemzetközi és kétoldalú egyezményeket. A hajókat ért támadást nyílt katonai agressziónak minősítette, és a haditengerészek elengedését, a hajók visszaszolgáltatását követelte.
Kijev egyébként már az év elejétől határozottabb politikára váltott Moszkvával szemben. Februárban életbe lépett a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló törvény, amely Oroszországot agresszor államnak, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig ideiglenesen megszállt területeknek minősítette.
A jogszabály alapján az addig terrorellenesnek nevezett belügyi művelet katonaivá alakult át. Májusban Ukrajna úgy döntött, hogy az Oroszországtól való távolodás jegyében visszahívja képviselőit a Független Államok Közösségének (FÁK) koordinációs testületeiből, decemberben pedig az ukrán parlament megszavazta az ukrán-orosz barátsági szerződés felmondását.
Ezzel párhuzamosan elindult az ukrán ortodox egyház egyesítése és egyben függetlenítése is Moszkvától. Porosenko áprilisban fordult I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkához azzal a kéréssel, hogy adjon önállóságot az akkor még az orosz ortodox egyház joghatósága alá tartozó - ráadásul megosztott - ukrán ortodox egyháznak. Konstantinápoly visszavette Moszkvától joghatóságát az ukrán ortodox egyház fölött, október elején úgy döntött, hogy amint létrejön az egyesített ukrán ortodox egyház, az ökumenikus pátriárka megadja az új egyházvezetőnek az önállóságról szóló iratot.
December 15-én Kijevben megtartották az egyházegyesítő gyűlést, amelyen a Moszkva által szakadárnak tartott kijevi patriarkátus egyik papját, Jepifanyij metropolitát választották meg az új egységes és Moszkvától független ukrán ortodox egyház élére. A Moszkvához hű maradt ukrán ortodox egyházi szervezet püspökei - két metropolita kivételével - távol maradtak a gyűléstől, és kijelentették, hogy nem ismerik el legitimnek az új egyházat.
Mindez Porosenko háromszavas, "hadsereg, nyelv, hit" kampányszlogenjébe illeszkedik, amit a jövő márciusban esedékes elnökválasztások előtt már idén elkezdett óriásplakátokon hirdetni. Ami a harmadikat, a nyelvet illeti, az alkotmánybíróság érvénytelenítette a kisebbségi nyelveknek regionális státust biztosító 2012-es nyelvtörvényt. A törvényhozás első olvasatban elfogadott viszont egy új jogszabályt, amely előírja az ukrán nyelv használatát a magánbeszélgetéseken kívül az élet minden szférájában. Ez utóbbi miatt felvetődött az az aggály, hogy az ukrán nyelv védelmét Kijev a kisebbségi nyelvek, így a magyar rovására kívánja biztosítani. Ezt az aggodalmat a magyar kormány több ízben jelezte is Kijevnek.
A magyar-ukrán diplomáciai viszonyt a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvény után 2018-ban a kettős állampolgárság miatti vita terhelte meg. Szeptemberben kiszivárogtattak Ukrajnában egy rejtett kamerával készített felvételt, amelyen ukrán állampolgárok magyar állampolgársági esküt tesznek, és magyar útlevelet kapnak a beregszászi magyar konzulátuson.
Pavlo Klimkin külügyminiszter kijelentette, hogy a magyar konzulátus alkalmazottai ezzel megsértették Ukrajna törvényeit és a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt, ezért Kijev október elején kiutasított egy magyar konzult. Budapest ezzel szemben viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy a konzulátus nem sértette meg sem a magyar, sem az ukrán, sem a nemzetközi jogszabályokat, ezért válaszlépésként szintén kiutasított egy ukrán konzult Magyarországról.
A diplomáciai feszültség október végén enyhült azután, hogy Budapest megváltoztatta a Kárpátalja fejlesztéséért felelős biztosi tisztség Kijev által kifogásolt megnevezését, Kijev pedig jóváhagyta az új ukrajnai magyar nagykövet, Íjgyártó István személyét. A kercsi incidens után, a NATO-tagországok külügyminisztereinek brüsszeli december eleji ülésén Szijjártó Péter külügyminiszter magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy Magyarország kiáll Ukrajna területi egysége és önállósága mellett, de amíg Ukrajna nem hagy fel a kárpátaljai magyar közösség jogainak "szisztematikus csorbításával", addig Magyarország továbbra is vétózni fogja a NATO-Ukrajna Bizottság üléseinek megrendezését.
(Forrás: MTI)
A hadiállapot bevezetésének előzménye az volt, hogy a Kercsi-szoros közelében az orosz parti őrség november 25-én tüzet nyitott három ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a haditengerészeket pedig fogságba ejtette, majd tiltott határátlépés címén eljárást indított ellenük. Kijev szerint Oroszország megsértette a hajózásról szóló nemzetközi és kétoldalú egyezményeket. A hajókat ért támadást nyílt katonai agressziónak minősítette, és a haditengerészek elengedését, a hajók visszaszolgáltatását követelte.
A Kercsi-szorosnál történt incidens sem volt előzmények nélküli. Az ukrán fél már nyár óta folyamatosan jelezte, hogy a Kercsi-szoroson keresztül a Krím-félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő híd átadása óta az orosz fél jogellenesen rendszeresen akadályozza a kereskedelmi hajóközlekedést, komoly kárt okozva ezzel az ukrán gazdaságnak.
A hadiállapot szükségességét a kijevi vezetés azzal indokolta, hogy Oroszország a Krím félszigeten és Ukrajna határai mentén indokolatlanul nagy mennyiségű hadi eszközt állomásoztat.
Petro Porosenko elnök úgy oldotta fel a hadiállapotot, hogy szerinte Oroszország részéről a katonai fenyegetés nem múlt el, de a közelgő elnökválasztásokra való tekintettel jobbnak látta nem meghosszabbítani.
Kijev egyébként már az év elejétől határozottabb politikára váltott Moszkvával szemben. Februárban életbe lépett a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló törvény, amely Oroszországot agresszor államnak, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig ideiglenesen megszállt területeknek minősítette.
A jogszabály alapján az addig terrorellenesnek nevezett belügyi művelet katonaivá alakult át. Májusban Ukrajna úgy döntött, hogy az Oroszországtól való távolodás jegyében visszahívja képviselőit a Független Államok Közösségének (FÁK) koordinációs testületeiből, decemberben pedig az ukrán parlament megszavazta az ukrán-orosz barátsági szerződés felmondását.
Ezzel párhuzamosan elindult az ukrán ortodox egyház egyesítése és egyben függetlenítése is Moszkvától. Porosenko áprilisban fordult I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkához azzal a kéréssel, hogy adjon önállóságot az akkor még az orosz ortodox egyház joghatósága alá tartozó - ráadásul megosztott - ukrán ortodox egyháznak. Konstantinápoly visszavette Moszkvától joghatóságát az ukrán ortodox egyház fölött, október elején úgy döntött, hogy amint létrejön az egyesített ukrán ortodox egyház, az ökumenikus pátriárka megadja az új egyházvezetőnek az önállóságról szóló iratot.
December 15-én Kijevben megtartották az egyházegyesítő gyűlést, amelyen a Moszkva által szakadárnak tartott kijevi patriarkátus egyik papját, Jepifanyij metropolitát választották meg az új egységes és Moszkvától független ukrán ortodox egyház élére. A Moszkvához hű maradt ukrán ortodox egyházi szervezet püspökei - két metropolita kivételével - távol maradtak a gyűléstől, és kijelentették, hogy nem ismerik el legitimnek az új egyházat.
Mindez Porosenko háromszavas, "hadsereg, nyelv, hit" kampányszlogenjébe illeszkedik, amit a jövő márciusban esedékes elnökválasztások előtt már idén elkezdett óriásplakátokon hirdetni. Ami a harmadikat, a nyelvet illeti, az alkotmánybíróság érvénytelenítette a kisebbségi nyelveknek regionális státust biztosító 2012-es nyelvtörvényt. A törvényhozás első olvasatban elfogadott viszont egy új jogszabályt, amely előírja az ukrán nyelv használatát a magánbeszélgetéseken kívül az élet minden szférájában. Ez utóbbi miatt felvetődött az az aggály, hogy az ukrán nyelv védelmét Kijev a kisebbségi nyelvek, így a magyar rovására kívánja biztosítani. Ezt az aggodalmat a magyar kormány több ízben jelezte is Kijevnek.
A magyar-ukrán diplomáciai viszonyt a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvény után 2018-ban a kettős állampolgárság miatti vita terhelte meg. Szeptemberben kiszivárogtattak Ukrajnában egy rejtett kamerával készített felvételt, amelyen ukrán állampolgárok magyar állampolgársági esküt tesznek, és magyar útlevelet kapnak a beregszászi magyar konzulátuson.
Pavlo Klimkin külügyminiszter kijelentette, hogy a magyar konzulátus alkalmazottai ezzel megsértették Ukrajna törvényeit és a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt, ezért Kijev október elején kiutasított egy magyar konzult. Budapest ezzel szemben viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy a konzulátus nem sértette meg sem a magyar, sem az ukrán, sem a nemzetközi jogszabályokat, ezért válaszlépésként szintén kiutasított egy ukrán konzult Magyarországról.
A diplomáciai feszültség október végén enyhült azután, hogy Budapest megváltoztatta a Kárpátalja fejlesztéséért felelős biztosi tisztség Kijev által kifogásolt megnevezését, Kijev pedig jóváhagyta az új ukrajnai magyar nagykövet, Íjgyártó István személyét. A kercsi incidens után, a NATO-tagországok külügyminisztereinek brüsszeli december eleji ülésén Szijjártó Péter külügyminiszter magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy Magyarország kiáll Ukrajna területi egysége és önállósága mellett, de amíg Ukrajna nem hagy fel a kárpátaljai magyar közösség jogainak "szisztematikus csorbításával", addig Magyarország továbbra is vétózni fogja a NATO-Ukrajna Bizottság üléseinek megrendezését.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások