Hollandia kitart három afgán nő kitoloncolása mellett arra hivatkozva, hogy "nem integrálódtak a társadalomba"
A holland bevándorlási hivatal (IND) fenntartja döntését három afgán nő Afganisztánba történő kitoloncolásáról, noha széles körű bírálatok érik a tálib uralom alatt álló ország súlyos nőjogi helyzete miatt - írta a Dutchnews hírportál pénteken.
A beszámoló szerint az IND álláspontja az, hogy a nők képesek lesznek alkalmazkodni a tálibok által előírt életvitelhez, mivel nem integrálódtak a holland társadalomba.
A hivatal indoklása szerint "az, hogy valaki Hollandiában utcára mer menni, dolgozni és önállóvá válni, nem jelenti azt, hogy ne tudna megfelelni a tálib előírásoknak".
A nőket jelenleg nem lehet Afganisztánba visszaküldeni, mivel Hollandia nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot az országgal. David van Weel ügyvivő igazságügyi miniszter azonban ezen változtatna, és több európai tárcavezetővel együtt arra kérte az Európai Bizottságot, hogy tegye lehetővé a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyek kitoloncolását.
A kitoloncolási határozat ellentétes lenne a holland kormány tavalyi álláspontjával, akkor Casper Veldkamp külügyminiszter Kanada, Németország és Ausztrália mellett közösen indított pert Afganisztán ellen az ENSZ nőjogi egyezményének megsértése miatt.
A három afgán nő attól tart, hogy visszatérésük esetén életveszélybe kerülnének. Frans Willem Verbaas ügyvéd, aki két nő jogi képviseletét látja el, "felháborítónak" nevezte Van Weel döntését. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bíróság 2024 októberében kimondta, Afganisztán nők elleni rendszerszintű bánásmódja önmagában üldöztetésnek minősül.
Jogi szakértők szerint a döntés értelmében egyetlen uniós tagállam sem küldhet vissza nőket Afganisztánba, és minden afgán nő jogosult lehet tartózkodási engedélyre neme és származása alapján.
Az IND és a menedékügyi tárca azonban vitatja ezt az értelmezést, mondván: Hollandia "megadhatja" ugyan az oltalmat az afgán nőknek a diszkrimináció alapján, "de nem kötelező" így eljárnia.
A hivatal szerint "elképzelhetőek olyan helyzetek, amelyekben a nők számára nem jelent problémát alkalmazkodni a tálibok szabályaihoz". Az egyik 79 éves nő ügyét februárban tárgyalja a bíróság. Verbaas egy másik esetet a legfelső közigazgatási bíróság szerepét ellátó Államtanács elé vitte, amely szintén jövőre hoz döntést az ügyben.
(Forrás: MTI)
A beszámoló szerint az IND álláspontja az, hogy a nők képesek lesznek alkalmazkodni a tálibok által előírt életvitelhez, mivel nem integrálódtak a holland társadalomba.A hivatal indoklása szerint "az, hogy valaki Hollandiában utcára mer menni, dolgozni és önállóvá válni, nem jelenti azt, hogy ne tudna megfelelni a tálib előírásoknak".
A nőket jelenleg nem lehet Afganisztánba visszaküldeni, mivel Hollandia nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot az országgal. David van Weel ügyvivő igazságügyi miniszter azonban ezen változtatna, és több európai tárcavezetővel együtt arra kérte az Európai Bizottságot, hogy tegye lehetővé a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyek kitoloncolását.
A kitoloncolási határozat ellentétes lenne a holland kormány tavalyi álláspontjával, akkor Casper Veldkamp külügyminiszter Kanada, Németország és Ausztrália mellett közösen indított pert Afganisztán ellen az ENSZ nőjogi egyezményének megsértése miatt.
A három afgán nő attól tart, hogy visszatérésük esetén életveszélybe kerülnének. Frans Willem Verbaas ügyvéd, aki két nő jogi képviseletét látja el, "felháborítónak" nevezte Van Weel döntését. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bíróság 2024 októberében kimondta, Afganisztán nők elleni rendszerszintű bánásmódja önmagában üldöztetésnek minősül.
Jogi szakértők szerint a döntés értelmében egyetlen uniós tagállam sem küldhet vissza nőket Afganisztánba, és minden afgán nő jogosult lehet tartózkodási engedélyre neme és származása alapján.
Az IND és a menedékügyi tárca azonban vitatja ezt az értelmezést, mondván: Hollandia "megadhatja" ugyan az oltalmat az afgán nőknek a diszkrimináció alapján, "de nem kötelező" így eljárnia.
A hivatal szerint "elképzelhetőek olyan helyzetek, amelyekben a nők számára nem jelent problémát alkalmazkodni a tálibok szabályaihoz". Az egyik 79 éves nő ügyét februárban tárgyalja a bíróság. Verbaas egy másik esetet a legfelső közigazgatási bíróság szerepét ellátó Államtanács elé vitte, amely szintén jövőre hoz döntést az ügyben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások