Iráni atomprogram - Külföldi sajtó a megállapodásról - német és amerikai lapok
A német lapok mindenekelőtt az Irán előtt megnyíló lehetőségekre mutattak rá a perzsa állam atomprogramjáról kötött keddi bécsi megállapodással kapcsolatban, és a szerdai kommentárokban azt is hangsúlyozták, hogy sok a kockázat és a bizonytalanság az egyezmény körül.
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kommentárja szerint Irán "kétszeresen profitál" a megállapodásból, mert fokozatosan feloldják a szankciókat és az iszlám köztársaság nem lesz többé "kitaszított". A büntetőintézkedések visszavonása azonban nem lesz gyors folyamat, és Iránnak bizonyítania kell majd, hogy hatékonyabban tudja stabilizálni a térséget, mint Szaúd-Arábia - írta a FAZ.
A baloldali Frankfurter Rundschau szerint a megállapodás hozzájárul az "instabil" régió biztonságának erősítéséhez, és új politikai és gazdasági lehetőségeket nyit meg. "A megállapodás feletti örömnek azonban nem szabad elvonni a figyelmet a veszélyekről, amelyek éppen az egyezség révén keletkezhetnek" - írta a Frankfurter Rundschau.
A liberális Süddeutsche Zeitung szerint a bécsi megállapodást "háromféleképpen lehet értékelni, optimistán, realistán és pesszimistán. Azt pedig, hogy melyik szemlélet helyes, vagy talán - eltérő időpontokban - mind a három helytálló, valószínűleg csak egy-két évtized múlva lehet megállapítani" - írta a müncheni lap, amely szerint "a megállapodással elkezdődik egy utazás az ismeretlenbe".
Az amerikai sajtó az ország politikai elitjéhez hasonló megosztottsággal fogadta szerdán az iráni atomprogramról kötött előző napi megállapodást.
A The New York Times szerkesztőségi cikkében úgy vélte, ez "az utóbbi idők diplomáciatörténetének potenciálisan egyik legfontosabb következményekkel járó egyezménye".
A megállapodás elérte, amit korábban sem "politikai pózolással", sem homályos katonai fenyegetéssel nem sikerült: legalább a következő 10-15 évre erős, ellenőrizhető korlátokat szab Irán atomprogramjának. Ezen kívül pedig "átformálhatja a közel-keleti politikát is".
A lap bírálta a megállapodás meghiúsítására törekvő republikánusokat és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, de azt is leszögezte: "senkinek ne legyenek illúziói" az Izraelt esküdt ellenségének tekintő, terrorszervezeteket támogató Iránnal kapcsolatban.
A The Wall Street Journal üzleti lap ezzel szemben - szintén szerkesztőségi cikkben - úgy vélte, a megállapodás szinte biztossá teszi, hogy Teherán a jövőben atomhatalommá válik majd, miközben korlátozza a jövőbeli elnököket abban, hogy ezt megakadályozzák.
A lap szerint az iráni atomprogramra kirótt ellenőrzési rendszer sokkal kevésbé szigorú, a szankciók feloldása viszont jóval veszélyesebb, mint amilyennek Barack Obama elnök láttatni akarja. Irán továbbra is az atombomba kifejlesztésének előszobájában lesz, miközben a szankciók feloldásával forrásokhoz és fegyverekhez jut majd. Az egyezmény "ahelyett, hogy leszámolt volna egy forradalmi rezsim nukleáris ambícióival, az atomfegyverek terjedésének új korszakát nyithatja meg" - vélte a lap.
A The Washington Post szerkesztősége úgy értékelte, a megállapodás ugyan megakadályozza Iránt abban, hogy 15 évig atomfegyverhez jusson, de ha ez nem jár együtt Teherán külpolitikai magatartásának Obama által remélt jelentős változásával, akkor végül mégis csapnivaló egyezségnek bizonyul majd.
Az alku összetett és költséges, de előnyösebb, mint a legvalószínűbb rövid távú alternatíva, a feszültség éleződése Iránnal. A megállapodás sikere azon áll, hogy Obama teóriája annak politikai jövőjét illetően beigazolódik-e - vélte a Washington Post.
MTI
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kommentárja szerint Irán "kétszeresen profitál" a megállapodásból, mert fokozatosan feloldják a szankciókat és az iszlám köztársaság nem lesz többé "kitaszított". A büntetőintézkedések visszavonása azonban nem lesz gyors folyamat, és Iránnak bizonyítania kell majd, hogy hatékonyabban tudja stabilizálni a térséget, mint Szaúd-Arábia - írta a FAZ.
A baloldali Frankfurter Rundschau szerint a megállapodás hozzájárul az "instabil" régió biztonságának erősítéséhez, és új politikai és gazdasági lehetőségeket nyit meg.
A liberális Süddeutsche Zeitung szerint a bécsi megállapodást "háromféleképpen lehet értékelni, optimistán, realistán és pesszimistán. Azt pedig, hogy melyik szemlélet helyes, vagy talán - eltérő időpontokban - mind a három helytálló, valószínűleg csak egy-két évtized múlva lehet megállapítani" - írta a müncheni lap, amely szerint "a megállapodással elkezdődik egy utazás az ismeretlenbe".
Az amerikai sajtó az ország politikai elitjéhez hasonló megosztottsággal fogadta szerdán az iráni atomprogramról kötött előző napi megállapodást.
A The New York Times szerkesztőségi cikkében úgy vélte, ez "az utóbbi idők diplomáciatörténetének potenciálisan egyik legfontosabb következményekkel járó egyezménye".
A megállapodás elérte, amit korábban sem "politikai pózolással", sem homályos katonai fenyegetéssel nem sikerült: legalább a következő 10-15 évre erős, ellenőrizhető korlátokat szab Irán atomprogramjának. Ezen kívül pedig "átformálhatja a közel-keleti politikát is".
A lap bírálta a megállapodás meghiúsítására törekvő republikánusokat és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, de azt is leszögezte: "senkinek ne legyenek illúziói" az Izraelt esküdt ellenségének tekintő, terrorszervezeteket támogató Iránnal kapcsolatban.
A The Wall Street Journal üzleti lap ezzel szemben - szintén szerkesztőségi cikkben - úgy vélte, a megállapodás szinte biztossá teszi, hogy Teherán a jövőben atomhatalommá válik majd, miközben korlátozza a jövőbeli elnököket abban, hogy ezt megakadályozzák.
A lap szerint az iráni atomprogramra kirótt ellenőrzési rendszer sokkal kevésbé szigorú, a szankciók feloldása viszont jóval veszélyesebb, mint amilyennek Barack Obama elnök láttatni akarja. Irán továbbra is az atombomba kifejlesztésének előszobájában lesz, miközben a szankciók feloldásával forrásokhoz és fegyverekhez jut majd. Az egyezmény "ahelyett, hogy leszámolt volna egy forradalmi rezsim nukleáris ambícióival, az atomfegyverek terjedésének új korszakát nyithatja meg" - vélte a lap.
A The Washington Post szerkesztősége úgy értékelte, a megállapodás ugyan megakadályozza Iránt abban, hogy 15 évig atomfegyverhez jusson, de ha ez nem jár együtt Teherán külpolitikai magatartásának Obama által remélt jelentős változásával, akkor végül mégis csapnivaló egyezségnek bizonyul majd.
Az alku összetett és költséges, de előnyösebb, mint a legvalószínűbb rövid távú alternatíva, a feszültség éleződése Iránnal. A megállapodás sikere azon áll, hogy Obama teóriája annak politikai jövőjét illetően beigazolódik-e - vélte a Washington Post.
MTI
Hozzászólások