Iráni külügyminiszter: a szunnita-síita ellentét a legfőbb veszély a világon
Az iszlám szunnita és síita ága közötti ellentét jelenti a legfőbb veszélyt a világ biztonságára nézve Mohammad Dzsavád Zarif iráni külügyminiszter szerint, aki a BBC brit közszolgálati médiumnak hétfőn nyilatkozva félelemkeltéssel és a vallási erőszak tüzelésével vádolta meg a szunnita államokat.
"Azt hiszem, meg kell értenünk végre, hogy az iszlám világot megosztó vallási ellentét mindannyiunk számára veszélyt jelent. (Ez az ellentét) a legsúlyosabb biztonsági fenyegetés nemcsak a régióra, hanem az egész világra nézve" - mondta Zarif. Habár az iszlám két fő ága közti ellentétek több mint ezer éve mindennaposak a Közel-Keleten, a közelmúltban és különösen a 2003-as iraki háború óta minden eddiginél rosszabbra fordult a helyzet - jegyezte meg a BBC.
A szunnita-síita ellentét a szíriai polgárháborúban is egyre hangsúlyosabb: a síita Irán és a libanoni Hezbollah csoport a síizmus egyik ágához, az alavita felekezethez tartozó Bassár el-Aszad szíriai elnök legfőbb támaszai, miközben a szunnita Perzsa-öböl-menti államok és Törökország az Aszad ellen harcoló felkelőket támogatják.
Szintén vallási alapokon nyugszik a Szíriában és a síita többségű Irakban egyre erősödő al-Kaida közel-keleti tevékenysége, a szunnita terrorszervezet ugyanis hitetleneknek tartja a síitákat, és le akar számolni velük. Irakban idén már mintegy 6500 ember vesztette életét vallási indíttatású támadásokban.
"Mindannyiunknak együtt kell működnünk a vallási kérdésben, a Szíriával kapcsolatos nézeteltéréseinktől függetlenül. (...) Senkinek sem szabad szítania a vallási erőszak tüzét" - jelentette ki Mohammad Dzsavád Zarif, meg nem nevezett szunnita vezetőket vádolva a feszültségek felhevítésével. Szaúd-Arábia és más szunnita országok ugyanakkor Iránt vádolják azzal, hogy felekezeti erőszakot szít - jegyezte meg a BBC.
Amerikai sajtóértesülések szerint Teherán a színfalak mögött jelentős szerepet játszik a szíriai polgárháborúban, olyannyira, hogy egyesek szerint kizárólag az iszlám köztársaság közbelépése miatt nem omlott mindeddig össze Aszad rezsimje, sőt, az utóbbi időben még erősödött is.
Zarif kijelentése megfigyelők szerint a reformistának tartott Haszan Róháni iráni elnök békülékenyebb külpolitikai retorikájának része, amivel javítani próbálja országa és a külvilág kapcsolatait.
http://www.bbc.co.uk/news/world-middle-east-24893808
MTI
"Azt hiszem, meg kell értenünk végre, hogy az iszlám világot megosztó vallási ellentét mindannyiunk számára veszélyt jelent. (Ez az ellentét) a legsúlyosabb biztonsági fenyegetés nemcsak a régióra, hanem az egész világra nézve" - mondta Zarif. Habár az iszlám két fő ága közti ellentétek több mint ezer éve mindennaposak a Közel-Keleten, a közelmúltban és különösen a 2003-as iraki háború óta minden eddiginél rosszabbra fordult a helyzet - jegyezte meg a BBC.A szunnita-síita ellentét a szíriai polgárháborúban is egyre hangsúlyosabb: a síita Irán és a libanoni Hezbollah csoport a síizmus egyik ágához, az alavita felekezethez tartozó Bassár el-Aszad szíriai elnök legfőbb támaszai, miközben a szunnita Perzsa-öböl-menti államok és Törökország az Aszad ellen harcoló felkelőket támogatják.
Szintén vallási alapokon nyugszik a Szíriában és a síita többségű Irakban egyre erősödő al-Kaida közel-keleti tevékenysége, a szunnita terrorszervezet ugyanis hitetleneknek tartja a síitákat, és le akar számolni velük. Irakban idén már mintegy 6500 ember vesztette életét vallási indíttatású támadásokban.
"Mindannyiunknak együtt kell működnünk a vallási kérdésben, a Szíriával kapcsolatos nézeteltéréseinktől függetlenül. (...) Senkinek sem szabad szítania a vallási erőszak tüzét" - jelentette ki Mohammad Dzsavád Zarif, meg nem nevezett szunnita vezetőket vádolva a feszültségek felhevítésével. Szaúd-Arábia és más szunnita országok ugyanakkor Iránt vádolják azzal, hogy felekezeti erőszakot szít - jegyezte meg a BBC.
Amerikai sajtóértesülések szerint Teherán a színfalak mögött jelentős szerepet játszik a szíriai polgárháborúban, olyannyira, hogy egyesek szerint kizárólag az iszlám köztársaság közbelépése miatt nem omlott mindeddig össze Aszad rezsimje, sőt, az utóbbi időben még erősödött is.
Zarif kijelentése megfigyelők szerint a reformistának tartott Haszan Róháni iráni elnök békülékenyebb külpolitikai retorikájának része, amivel javítani próbálja országa és a külvilág kapcsolatait.
http://www.bbc.co.uk/news/world-middle-east-24893808
MTI
Hozzászólások