Ismét utcára vonultak Hongkongban a kiadatási törvény ellen tiltakozók
Ezrek vonultak utcára Hongkongban ismét, és megbénították a forgalmat a törvényhozó testület épülete körül, sikeresen megakadályozva, hogy megtarthassák a szerdára tervezett ülést, amelyen az új kiadatási törvénytervezetről tárgyaltak volna a törvényhozók - írta a South China Morning Post (SCMP) hongkongi lap szerdán.
A demonstrálók a kedd éjszakát a kormányzati épület körüli utcákon töltötték. A vasárnapi tömegtüntetéssel szemben, amely több helyen erőszakossá vált, a mostani demonstráció békésen zajlott, bár több résztvevő maszkkal és védőszemüveggel érkezett a helyszínre, miközben a rendőrök rohamfelszerelésben sorakoztak fel - írta a SCMP.
Matthew Cheung, a hongkongi kormányzat főtitkára videoüzenetben szólította fel a demonstrálókat, hogy őrizzék meg hidegvérüket, békésen távozzanak a helyszínről, és ne tegyenek semmi törvénybeütközőt.
A hongkongi törvényhozás a blokád miatt kénytelen volt elnapolni a helyi idő szerint délelőtt 11 órára tervezett ülést, de semmi jelét nem adták annak, hogy nem tárgyalnák tovább a törvénymódosítást, amelyet a kormányzat június 20. előtt kíván keresztülvinni. A demonstrálók, akik zömében huszas éveik elején járó fiatalok, rövid ebédszünet után visszatértek az utcákra, mert azt akarják elérni, hogy a kormányzat ne tárgyalja tovább a törvénytervezetet.
Az új kiadatási törvényt sokan amiatt támadják, mert lehetővé tenné, hogy Hongkong szökevényeket - köztük esetleg politikai menekülteket - adjon ki Kínának, Peking ráadásul régebbi ügyekben is kérelmezhetné egyesek kiadatását. A javaslat ellenzői megkérdőjelezik a kínai bírósági rendszer tisztességességét és átláthatóságát.
Carrie Lam hongkongi kormányzó hétfőn elmondta: a kormányzat pótlólagos módosításokat dolgoz ki a törvényjavaslathoz, amelyek tartalmazzák majd az emberi jogok védelmét is. A kiadatási joggal kapcsolatos törvénymódosítást azért terjesztették be, mert egy bűnügy rávilágított a jelenlegi kiadatási törvények hiányosságaira. Chan Tong-kai, egy 20 éves hongkongi férfi 2018 februárjában Tajvanon meggyilkolta a barátnőjét, miután megtudta, hogy a fiatal nő egy másik férfi gyermekét várja.
A gyilkosság után Chan visszatért Hongkongba, és mivel Hongkong és Tajvan között nincs ilyen egyezmény, a tajvani hatóságok hiába kérték a férfi kiadatását. Hongkongban pedig csupán a barátnője bankkártyájának és értéktárgyainak ellopása miatt emelhettek vádat ellene. Caj Jing-ven tajvani elnök azonban helyi idő szerint kedd este kijelentette: a tajvani igazságszolgáltatás nem fogja elfogadni Chan Tong-kai kiadatását Tajvannak. Az ügyben először állást foglaló Caj Facebook bejegyzésében azt írta: nem fogadnak el semmilyen olyan lépést, amelynek célja a szuverenitás kiiktatása, és visszautasítanak minden olyan kiadatást, mely az új törvény alapján történne.
A hétmillió lakosú, különleges közigazgatási státust élvező Hongkong az "egy ország, két rendszer" elv alapján autonómiát élvez azóta, hogy 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszakerült Kínához. Sok hongkonginak azonban nem tetszik, hogy Peking fokozatosan egyre szigorúbb ellenőrzés alá vonja a várost, és igyekszik növelni befolyását.
(Forrás: MTI)
A demonstrálók a kedd éjszakát a kormányzati épület körüli utcákon töltötték. A vasárnapi tömegtüntetéssel szemben, amely több helyen erőszakossá vált, a mostani demonstráció békésen zajlott, bár több résztvevő maszkkal és védőszemüveggel érkezett a helyszínre, miközben a rendőrök rohamfelszerelésben sorakoztak fel - írta a SCMP.
A hongkongi rendőrség a Facebookon tett közzé bejegyzést, amelyben felszólította a tüntetőket, távozzanak a helyszínről, mert ellenkező esetben "kellő erővel" fognak fellépni.
A hongkongi törvényhozás a blokád miatt kénytelen volt elnapolni a helyi idő szerint délelőtt 11 órára tervezett ülést, de semmi jelét nem adták annak, hogy nem tárgyalnák tovább a törvénymódosítást, amelyet a kormányzat június 20. előtt kíván keresztülvinni. A demonstrálók, akik zömében huszas éveik elején járó fiatalok, rövid ebédszünet után visszatértek az utcákra, mert azt akarják elérni, hogy a kormányzat ne tárgyalja tovább a törvénytervezetet.
Az új kiadatási törvényt sokan amiatt támadják, mert lehetővé tenné, hogy Hongkong szökevényeket - köztük esetleg politikai menekülteket - adjon ki Kínának, Peking ráadásul régebbi ügyekben is kérelmezhetné egyesek kiadatását. A javaslat ellenzői megkérdőjelezik a kínai bírósági rendszer tisztességességét és átláthatóságát.
Carrie Lam hongkongi kormányzó hétfőn elmondta: a kormányzat pótlólagos módosításokat dolgoz ki a törvényjavaslathoz, amelyek tartalmazzák majd az emberi jogok védelmét is. A kiadatási joggal kapcsolatos törvénymódosítást azért terjesztették be, mert egy bűnügy rávilágított a jelenlegi kiadatási törvények hiányosságaira. Chan Tong-kai, egy 20 éves hongkongi férfi 2018 februárjában Tajvanon meggyilkolta a barátnőjét, miután megtudta, hogy a fiatal nő egy másik férfi gyermekét várja.
A gyilkosság után Chan visszatért Hongkongba, és mivel Hongkong és Tajvan között nincs ilyen egyezmény, a tajvani hatóságok hiába kérték a férfi kiadatását. Hongkongban pedig csupán a barátnője bankkártyájának és értéktárgyainak ellopása miatt emelhettek vádat ellene. Caj Jing-ven tajvani elnök azonban helyi idő szerint kedd este kijelentette: a tajvani igazságszolgáltatás nem fogja elfogadni Chan Tong-kai kiadatását Tajvannak. Az ügyben először állást foglaló Caj Facebook bejegyzésében azt írta: nem fogadnak el semmilyen olyan lépést, amelynek célja a szuverenitás kiiktatása, és visszautasítanak minden olyan kiadatást, mely az új törvény alapján történne.
A hétmillió lakosú, különleges közigazgatási státust élvező Hongkong az "egy ország, két rendszer" elv alapján autonómiát élvez azóta, hogy 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszakerült Kínához. Sok hongkonginak azonban nem tetszik, hogy Peking fokozatosan egyre szigorúbb ellenőrzés alá vonja a várost, és igyekszik növelni befolyását.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások