Ismét várakoznak Rafahnál, a Gázai övezet egyiptomi határánál
Egyiptom a Sínai-félszigeti, 25 rendőr életét követelő hétfői iszlamista vérengzés óta zárva tartja a Gázai-övezet rafahi határátkelőjét, amelynek mindkét oldalán már több százan várakoznak - írta a Háárec izraeli című lap pénteken.
Ismét diákok, betegek, más országok polgárai rostokolnak a határnál, míg a túloldalon az övezetbe való bebocsáttatásra várnak a Gázába tartók. Az izraeli és a palesztin hatóságok egy feminista hírportál értesülései szerint megállapodtak a bentrekedtek Izraelen keresztüli külföldre juttatásáról az észak-gázai Erez átkelőnél. Sokan fel is iratkoztak egy gázai irodában, de Iszmáil Haníje gázai kormányfői hivatala bejelentette, hogy ellenzi az izraeli fennhatóság alatti határállomás használatát Rafah kiváltására.
Haníje helyettese, Zijád Zaza gázai pénzügyminiszter csütörtökön a hivatalos Hamász hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy az átkelő lezárása rontja a gázaiak helyzetét, de kizárta annak lehetőségét, hogy izraeli ellenőrzéssel nyissák újra Rafahot. Viszont bejelentette, hogy kész elfogadni Mahmúd Abbász palesztin elnök testőrségének jelenlétét a Hamász felügyelete mellett az átkelőnél.
A rafahi határállomást naponta ezerkétszázan használták Mohamed Murszi egyiptomi elnök bukása előtt, de azóta - a hétfőn kezdődött zárlatig - háromszázra csökkentették a határon áthaladók számát.
A gázai Hamász-kormány jó viszonyt ápolt a Murszi-vezetéssel, amelynek bukása a Háárec szerint hatással van nemcsak a határforgalomra, hanem a ciszjordániai Fatah-kormánnyal ápolt kapcsolatára is. Az eredeti tervek szerint ugyanis augusztus 14-én kellett volna megalakulnia a palesztin nemzeti megbékélés kormányának, amelynek fő feladata a demokratikus választások előkészítése lett volna mind a Gázai övezetben, mind Ciszjordániában.
A megváltozott közel-keleti erőviszonyok nyomán viszont Rámalláhban azt mérlegelik, hogy a Gázai övezetet ellenséges, lázadó tartománnyá nyilvánítsák, ami egyrészt lehetővé tenné Izrael engedélyével esetleg az övezet katonai lerohanását, másrészt azt is, hogy szorult gazdasági helyzetében a Palesztin Hatóság leállítsa a fizetések és járulékok havi több tízmilló dollár értékű folyósítását az övezetbe.
A Fatahnál a Muzulmán Tesvériség egyiptomi megbuktatásával kapcsolatban a totalitárius és antidemokratikus politikai iszlám végét jósolják, s úgy vélik, a Hamász kiállása testvérszervezete és Murszi mellett beavatkozást jelentett egy másik ország belügyeibe. Ez Rámalláh szerint veszélyeztette a palesztinok helyzetét az arab világban, mert azt sugallta, hogy egy idegen mozgalomtól függnek, és nem a palesztin ügy a legfontosabb számukra.
A gázai Hamász szerint viszont Murszi megbuktatásának Fatah-támogatása azt bizonyítja, hogy Rámalláhot nem a demokratikus elvek vezérlik, és egy követ fúj Izraellel. A nemzeti megbékélés helyett ismét a palesztin belviszály kerekedett felül, az utóbbi hetekben letartóztatták a Fatah több gázai emberét, és egy békülni érkezett Fatah-küldöttséget ellentüntetéssel fogadtak Gázában, távozásukat követelték, miközben Ciszjordániában betiltottak több, Murszit támogató tüntetést.
MTI
Ismét diákok, betegek, más országok polgárai rostokolnak a határnál, míg a túloldalon az övezetbe való bebocsáttatásra várnak a Gázába tartók. Az izraeli és a palesztin hatóságok egy feminista hírportál értesülései szerint megállapodtak a bentrekedtek Izraelen keresztüli külföldre juttatásáról az észak-gázai Erez átkelőnél.
Haníje helyettese, Zijád Zaza gázai pénzügyminiszter csütörtökön a hivatalos Hamász hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy az átkelő lezárása rontja a gázaiak helyzetét, de kizárta annak lehetőségét, hogy izraeli ellenőrzéssel nyissák újra Rafahot. Viszont bejelentette, hogy kész elfogadni Mahmúd Abbász palesztin elnök testőrségének jelenlétét a Hamász felügyelete mellett az átkelőnél.
A rafahi határállomást naponta ezerkétszázan használták Mohamed Murszi egyiptomi elnök bukása előtt, de azóta - a hétfőn kezdődött zárlatig - háromszázra csökkentették a határon áthaladók számát.
A gázai Hamász-kormány jó viszonyt ápolt a Murszi-vezetéssel, amelynek bukása a Háárec szerint hatással van nemcsak a határforgalomra, hanem a ciszjordániai Fatah-kormánnyal ápolt kapcsolatára is. Az eredeti tervek szerint ugyanis augusztus 14-én kellett volna megalakulnia a palesztin nemzeti megbékélés kormányának, amelynek fő feladata a demokratikus választások előkészítése lett volna mind a Gázai övezetben, mind Ciszjordániában.
A megváltozott közel-keleti erőviszonyok nyomán viszont Rámalláhban azt mérlegelik, hogy a Gázai övezetet ellenséges, lázadó tartománnyá nyilvánítsák, ami egyrészt lehetővé tenné Izrael engedélyével esetleg az övezet katonai lerohanását, másrészt azt is, hogy szorult gazdasági helyzetében a Palesztin Hatóság leállítsa a fizetések és járulékok havi több tízmilló dollár értékű folyósítását az övezetbe.
A Fatahnál a Muzulmán Tesvériség egyiptomi megbuktatásával kapcsolatban a totalitárius és antidemokratikus politikai iszlám végét jósolják, s úgy vélik, a Hamász kiállása testvérszervezete és Murszi mellett beavatkozást jelentett egy másik ország belügyeibe. Ez Rámalláh szerint veszélyeztette a palesztinok helyzetét az arab világban, mert azt sugallta, hogy egy idegen mozgalomtól függnek, és nem a palesztin ügy a legfontosabb számukra.
A gázai Hamász szerint viszont Murszi megbuktatásának Fatah-támogatása azt bizonyítja, hogy Rámalláhot nem a demokratikus elvek vezérlik, és egy követ fúj Izraellel. A nemzeti megbékélés helyett ismét a palesztin belviszály kerekedett felül, az utóbbi hetekben letartóztatták a Fatah több gázai emberét, és egy békülni érkezett Fatah-küldöttséget ellentüntetéssel fogadtak Gázában, távozásukat követelték, miközben Ciszjordániában betiltottak több, Murszit támogató tüntetést.
MTI
Hozzászólások