Izrael lezárt számos, az Erős Szikla hadműveletben felmerült katonai visszaélési ügyet, hat esetben viszont bűnügyi nyomozást indított
Az izraeli hadsereg bizonyítékok hiányában lezárta a vizsgálatot a 2014. nyári Erős Szikla hadművelettel kapcsolatban felmerült ügyek többségében, hat esetben viszont bűnügyi nyomozást indítottak a hatóságok - írta a Háárec című lap csütörtökön.
A hadsereg illetékesei vádemelés nélkül lezárták több mint egy tucat, palesztin civilek halálának körülményeit vizsgáló eset vizsgálatát a Gázai övezetet uraló, iszlamista Hamász fegyveresei ellen folytatott hadműveletekkel kapcsolatban.
Az ügyészség jelentésének elkészítői - nevének említése nélkül - hivatkoztak a Csendtörők nevű civil szervezet beszámolójára, katonák által név nélkül felvetett vádakra, melyekben a háború idején történt több tucat állítólagos "rendkívüli esetet" tártak a nyilvánosság elé.
Az ügyészség szerint a civil szervezet által nyilvánosságra hozott ügyek többsége nem volt elég konkrét ahhoz, hogy büntetendő kötelességszegés vádját alapozhassák rájuk.
Vádemelés nélkül zárták le annak az augusztus elsején végrehajtott légicsapásnak az ügyét, amelyben rafahi otthonában életét vesztette tizenöt palesztin civil. Az indoklás szerint az épületben működött a Hamász egyik parancsnoksága, és a katonaság szakemberei nem láthatták előre, hogy számos civil áldozata lesz a csapásnak.
"A gyakorlatban eltérések voltak a légicsapás alapjául szolgáló információ és a bombázás után felmerült tények között" - szögezte le az ügyészség, de a jelentés szerint a támadást megfelelőképpen hajtották végre az annak idején rendelkezésre álló hadi információkra alapozva.
A civil halottak egy része az épületben lakott, de többen látogatók voltak. Az ügyészség véleménye szerint az áldozatok között volt a támadás céljaként meghatározott katonai vezető, és a bombázásnak nem volt köze - az aznap reggel a Hamász által megölt - Hadar Goldin katona ügyéhez.
Egy másik, több mint hét, de talán tizenöt civil halálát okozó lövedék esetében a katonák három fegyverest vettek célba, miközben azok egy iskola mellett haladtak el motorkerékpáron. A rakéták elindítói nem láttak civileket a környéken, és amikor a motorosok irányt váltottak, már nem lehetett megváltoztatni a kilőtt lövedékek útját.
Két fosztogatási ügyet is vádemelés nélkül zárt le a katonai hatóság. Az egyikben nem találták bizonyítottnak, hogy az adott katona a megnevezett lakásban járt, a másikban pedig a parancsnok közölte, hogy a helyszínen elrejtette az általa ott talált kétezer-ötszáz sékelt (mintegy kétszázezer forintot), amit így senki sem lopott el.
A legjelentősebb, a "fekete péntek" nevet kapott bombázássorozatról egyelőre nem született döntés.
A vádak szerint a Giváti nevű egység több tucat palesztin civil halálát okozva aránytalanul nagy tüzet zúdított arra a környékre, ahová a Hamász fegyveresei magukkal hurcolták Hadar Goldin holttestét. Móse Jaalon volt védelmi miniszter szerint ebben az ügyben indokolatlan teljes körű katonai vizsgálat indítása.
Az Erős Szikla hadműveletben felmerült háromszázhatvan kivizsgálandó történésből eddig csak egy fosztogatási ügyben emeltek vádat egy izraeli katona ellen. Egy másik esetben, ahol "egy megölt társuk emlékére" egy épület bombázását rendelte el az egyik egység parancsnoka, jogi helyett adminisztratív lépéseket választottak a hatóságok.
MTI
A hadsereg illetékesei vádemelés nélkül lezárták több mint egy tucat, palesztin civilek halálának körülményeit vizsgáló eset vizsgálatát a Gázai övezetet uraló, iszlamista Hamász fegyveresei ellen folytatott hadműveletekkel kapcsolatban.
Az ügyészség jelentésének elkészítői - nevének említése nélkül - hivatkoztak a Csendtörők nevű civil szervezet beszámolójára, katonák által név nélkül felvetett vádakra, melyekben a háború idején történt több tucat állítólagos "rendkívüli esetet" tártak a nyilvánosság elé.
Az ügyészség szerint a civil szervezet által nyilvánosságra hozott ügyek többsége nem volt elég konkrét ahhoz, hogy büntetendő kötelességszegés vádját alapozhassák rájuk.
Ugyanakkor a katonai ügyészség azt is leszögezte, hogy hat alkalommal bűnügyi nyomozást indítottak a meg nem nevezett civilek által felvetett katonai visszaélések miatt.
Vádemelés nélkül zárták le annak az augusztus elsején végrehajtott légicsapásnak az ügyét, amelyben rafahi otthonában életét vesztette tizenöt palesztin civil. Az indoklás szerint az épületben működött a Hamász egyik parancsnoksága, és a katonaság szakemberei nem láthatták előre, hogy számos civil áldozata lesz a csapásnak.
"A gyakorlatban eltérések voltak a légicsapás alapjául szolgáló információ és a bombázás után felmerült tények között" - szögezte le az ügyészség, de a jelentés szerint a támadást megfelelőképpen hajtották végre az annak idején rendelkezésre álló hadi információkra alapozva.
A civil halottak egy része az épületben lakott, de többen látogatók voltak. Az ügyészség véleménye szerint az áldozatok között volt a támadás céljaként meghatározott katonai vezető, és a bombázásnak nem volt köze - az aznap reggel a Hamász által megölt - Hadar Goldin katona ügyéhez.
Egy másik, több mint hét, de talán tizenöt civil halálát okozó lövedék esetében a katonák három fegyverest vettek célba, miközben azok egy iskola mellett haladtak el motorkerékpáron. A rakéták elindítói nem láttak civileket a környéken, és amikor a motorosok irányt váltottak, már nem lehetett megváltoztatni a kilőtt lövedékek útját.
Két fosztogatási ügyet is vádemelés nélkül zárt le a katonai hatóság. Az egyikben nem találták bizonyítottnak, hogy az adott katona a megnevezett lakásban járt, a másikban pedig a parancsnok közölte, hogy a helyszínen elrejtette az általa ott talált kétezer-ötszáz sékelt (mintegy kétszázezer forintot), amit így senki sem lopott el.
A legjelentősebb, a "fekete péntek" nevet kapott bombázássorozatról egyelőre nem született döntés.
A vádak szerint a Giváti nevű egység több tucat palesztin civil halálát okozva aránytalanul nagy tüzet zúdított arra a környékre, ahová a Hamász fegyveresei magukkal hurcolták Hadar Goldin holttestét. Móse Jaalon volt védelmi miniszter szerint ebben az ügyben indokolatlan teljes körű katonai vizsgálat indítása.
Az Erős Szikla hadműveletben felmerült háromszázhatvan kivizsgálandó történésből eddig csak egy fosztogatási ügyben emeltek vádat egy izraeli katona ellen. Egy másik esetben, ahol "egy megölt társuk emlékére" egy épület bombázását rendelte el az egyik egység parancsnoka, jogi helyett adminisztratív lépéseket választottak a hatóságok.
MTI
Hozzászólások