A Háárec szerint Moszkva közel-keleti erősödésének elismerését jelenti Netanjahu látogatása
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt moszkvai látogatásán elsősorban katonai célok vezérlik, tekintettel arra, hogy Oroszország közel-keleti szerepvállalása egyre erősödik - írta hétfői elemzésében a Háárec című lap.
Ámosz Harel, az izraeli újság katonai szakértője szerint Netanjahut elsősorban katonai célok vezérlik a Kreml felkeresésekor, amit az is jelez, hogy szokatlan módon Gadi Ejzenkot vezérkari főnök és Hercl Halévi, a katonai hírszerzés főnöke is csatlakozott a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz utazó izraeli delegációhoz.
A tárgyalások hátterében az áll, hogy miután Oroszország az utóbbi időben fejlett katonai légieszközöket telepített Szíria északi, tengerparti részére, Jeruzsálem megpróbálja elkerülni, hogy harci gépei esetleg összeütközésbe kerüljenek a szíriai vagy a libanoni légtérben az orosz egységekkel.
Harel szerint ugyanakkor Moszkva és Washington feszült viszonyát tekintve e látogatást szélesebb összefüggésben is vizsgálni kell. Netanjahu útja az elemző szerint az amerikai-izraeli kapcsolatoknak az iráni atomegyezmény miatti megromlása után akár "hátbaszúrásként" is értelmezhető Jeruzsálem részéről.
Izrael ugyanis bizalmatlanná vált az Egyesült Államokkal szemben, kétséges számára, hogy a tengerentúli nagyhatalom akarja-e és ha igen, képes-e hatékonyan képviselni Jeruzsálem biztonsági érdekeit. Aggódik amiatt is, hogy korszerű fegyverek áramlanak be a Közel-Keletre.
Az amerikai vezetés élesen elítélte a múlt nyáron az ukrajnai orosz beavatkozást, ezzel szemben Izrael feltűnően tartózkodott a véleménynyilvánítástól, és cserébe a Kreml is csak mérsékelt hangon nyilatkozott a tavalyi gázai övezeti izraeli hadműveletről.
A lap szerint egy hónapja fordulópont következett be az oroszok Szíria-politikájában, amikor Észak-Szíriában orosz harci gépek jelentek meg éppen egy izraeli lap, a Jediót Ahronot értesülése szerint, ami az egész világ figyelmét az oroszok hangsúlyváltására irányította - írja az elemző.
Kiválóan tájékozott izraeli biztonsági források szerint a hétfői moszkvai látogatással Jeruzsálem célja annak biztosítása, hogy az orosz légiarzenál ne korlátozza az izraeli légierő mozgásszabadáságát Szíria északi határvidékén és ne törjenek ki tévedésből légicsaták.
Ennek érdekében megpróbálnak majd figyelmeztető jelzésekre vonatkozó szabályokat elfogadni, és a katonai vezetőknek talán sikerül koordinációs eljárásokat is kidolgozni. Izrael a Kreml segítségét kéri, hogy a Golán-fennsíkon a szíriai határnál ne történjenek Teherán által bátorított támadások Izrael ellen, és hogy ne kerüljenek fejlett fegyverek az Irán támogatta Hezbollah libanoni síita milíciához.
A katonai beavatkozás a Háárec szerint várhatóan Amerikához hasonló státust eredményez majd az oroszoknak a térségben, akik képesek lesznek ütköző övezetet kialakítani a dzsihádistákkal szemben, akik Oroszországot is támadják déli részei felől.
Az oroszok az Egyesült Államok - szerintük - hibás közel-keleti politikáját okolják az arab tavaszért, amely több helyen is háttérbe szorította az orosz érdekeket, mind Moammer Kadhafi rezsimének megdöntésekor Líbiában, mind Bassár el-Aszad elnök rendszerének veszélybe sodrásával Szíriában.
Moszkva megpróbálja javítani kapcsolatait a szunnita országokkal, Egyiptommal, Jordániával, Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel. Ezekben az országokban fegyverüzletekre és gazdasági kapcsolatépítésre törekszik.
MTI
Ámosz Harel, az izraeli újság katonai szakértője szerint Netanjahut elsősorban katonai célok vezérlik a Kreml felkeresésekor, amit az is jelez, hogy szokatlan módon Gadi Ejzenkot vezérkari főnök és Hercl Halévi, a katonai hírszerzés főnöke is csatlakozott a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz utazó izraeli delegációhoz.
A tárgyalások hátterében az áll, hogy miután Oroszország az utóbbi időben fejlett katonai légieszközöket telepített Szíria északi, tengerparti részére, Jeruzsálem megpróbálja elkerülni, hogy harci gépei esetleg összeütközésbe kerüljenek a szíriai vagy a libanoni légtérben az orosz egységekkel.
Harel szerint ugyanakkor Moszkva és Washington feszült viszonyát tekintve e látogatást szélesebb összefüggésben is vizsgálni kell. Netanjahu útja az elemző szerint az amerikai-izraeli kapcsolatoknak az iráni atomegyezmény miatti megromlása után akár "hátbaszúrásként" is értelmezhető Jeruzsálem részéről.
Izrael ugyanis bizalmatlanná vált az Egyesült Államokkal szemben, kétséges számára, hogy a tengerentúli nagyhatalom akarja-e és ha igen, képes-e hatékonyan képviselni Jeruzsálem biztonsági érdekeit. Aggódik amiatt is, hogy korszerű fegyverek áramlanak be a Közel-Keletre.
Az amerikai vezetés élesen elítélte a múlt nyáron az ukrajnai orosz beavatkozást, ezzel szemben Izrael feltűnően tartózkodott a véleménynyilvánítástól, és cserébe a Kreml is csak mérsékelt hangon nyilatkozott a tavalyi gázai övezeti izraeli hadműveletről.
A lap szerint egy hónapja fordulópont következett be az oroszok Szíria-politikájában, amikor Észak-Szíriában orosz harci gépek jelentek meg éppen egy izraeli lap, a Jediót Ahronot értesülése szerint, ami az egész világ figyelmét az oroszok hangsúlyváltására irányította - írja az elemző.
Kiválóan tájékozott izraeli biztonsági források szerint a hétfői moszkvai látogatással Jeruzsálem célja annak biztosítása, hogy az orosz légiarzenál ne korlátozza az izraeli légierő mozgásszabadáságát Szíria északi határvidékén és ne törjenek ki tévedésből légicsaták.
Ennek érdekében megpróbálnak majd figyelmeztető jelzésekre vonatkozó szabályokat elfogadni, és a katonai vezetőknek talán sikerül koordinációs eljárásokat is kidolgozni. Izrael a Kreml segítségét kéri, hogy a Golán-fennsíkon a szíriai határnál ne történjenek Teherán által bátorított támadások Izrael ellen, és hogy ne kerüljenek fejlett fegyverek az Irán támogatta Hezbollah libanoni síita milíciához.
A katonai beavatkozás a Háárec szerint várhatóan Amerikához hasonló státust eredményez majd az oroszoknak a térségben, akik képesek lesznek ütköző övezetet kialakítani a dzsihádistákkal szemben, akik Oroszországot is támadják déli részei felől.
Az oroszok az Egyesült Államok - szerintük - hibás közel-keleti politikáját okolják az arab tavaszért, amely több helyen is háttérbe szorította az orosz érdekeket, mind Moammer Kadhafi rezsimének megdöntésekor Líbiában, mind Bassár el-Aszad elnök rendszerének veszélybe sodrásával Szíriában.
Moszkva megpróbálja javítani kapcsolatait a szunnita országokkal, Egyiptommal, Jordániával, Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel. Ezekben az országokban fegyverüzletekre és gazdasági kapcsolatépítésre törekszik.
MTI
Hozzászólások