Brit külügyminiszter: London továbbra is a kétállami megoldást támogatja a palesztin-izraeli konfliktusban
Johnson hivatalba lépése óta először utazott a térségbe, ahol elsőként Reuven Rivlin izraeli államelnökkel találkozott, aki izraeli látogatásra hívta meg az angol királyi család tagjait, hogy ezzel is emlékezetessé tegyék a Balfour-nyilatkozat megjelenésének századik évfordulóját.
Ez az 1917. november 2-án kiadott, Arthur James Balfour akkori brit külügyminiszter által írt diplomáciai szándéknyilatkozat Izrael megalakulásának egyik kulcsfontosságú dokumentuma, amely "zsidó nemzeti otthont" ígért Palesztinában a térség több évszázados török uralom utáni rendezésében.
A brit külügyminiszter a ciszjordániai Rámalláhban folytatta körútját, ahol kijelentette, hogy továbbra is elképzelhető Izrael szomszédságában a palesztin állam létrehozása, és ehhez lehetőséget kínálhat a washingtoni változás, vagyis Donald Trump új amerikai elnök januárban történt hivatalba lépése. "Az Egyesült Királyság politikája egyáltalán nem változott meg, továbbra is elkötelezettek vagyunk a kétállami megoldás mellett a konfliktus megoldásaként" - mondta a brit politikus Rijád al-Malkinak, a Palesztin Hatóság külügyminiszterének. "Valóban úgy vélem, hogy ez lehetséges, nem szabad elhagynunk ennek az eshetőségét" - tette hozzá.
"A béke elérésének erőpróbáját jelentik a felgyorsult telepes építkezések és a felgyorsított házrombolások" - vélekedett Johnson. "Ezek egyben a kétállami megoldáshoz vezető út akadályai is, és dolgoznunk kell elmozdításukon" - hangsúlyozta. Johnson szokatlan lépésként az izraeli Békét most nevű baloldali civil békemozgalommal beutazta Ciszjordánia egy részét.
"Tájékoztattuk (a brit külügyminisztert) a helyzetről és a kétállami megoldás életben tartásának fontosságáról" - mondta a mozgalom képviselője a ynetnek. A brit tárcavezető, aki találkozott Mahmúd Abbász palesztin elnökkel is, az újságnak kifejtette aggodalmait a palesztin földek utólagos kisajátítását lehetővé tevő törvénnyel szemben, noha az izraeli illetékesek biztosították róla, hogy a jogszabályt nem fogják végrehajtani.
A brit külügyminiszter szerda este találkozott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, miután visszatért Rámalláhból, és kiemelte, hogy kormánya erősen, sziklaszilárdan támogatja Izraelt. A külügyminiszter egyúttal arra kérte a zsidó államot, hogy maradjon meg a kétállami megoldásnál, és figyelmeztetett rá, hogy minden más megoldás káros következményekkel járna mindkét oldal számára.
Johnson ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Izraelnek teljes mértékben joga van a biztonsághoz, s az ország lakói védelmet érdemelnek a terrorizmussal szemben. Elismerte ennek elsődlegességét és a teljes régió stabilitása biztosításának jelentőségét. Netanjahu megbeszéléseik előtt hangsúlyozta a két ország közötti gazdasági, technológiai és biztonsági együttműködés fontosságát, de elutasította a telepesekkel kapcsolatos megjegyzéseket: "nem a telepesek miatt nincs itt béke száz éve, hanem mert makacsul nem ismerik el a zsidó nép nemzetállamhoz való jogát semmiféle határok mellett sem. Ha meg akarjuk oldani a problémát, akkor a lényegét kell megoldani" - szögezte le az izraeli kormányfő.
MTI
Ez az 1917. november 2-án kiadott, Arthur James Balfour akkori brit külügyminiszter által írt diplomáciai szándéknyilatkozat Izrael megalakulásának egyik kulcsfontosságú dokumentuma, amely "zsidó nemzeti otthont" ígért Palesztinában a térség több évszázados török uralom utáni rendezésében.
A brit külügyminiszter a ciszjordániai Rámalláhban folytatta körútját, ahol kijelentette, hogy továbbra is elképzelhető Izrael szomszédságában a palesztin állam létrehozása, és ehhez lehetőséget kínálhat a washingtoni változás, vagyis Donald Trump új amerikai elnök januárban történt hivatalba lépése. "Az Egyesült Királyság politikája egyáltalán nem változott meg, továbbra is elkötelezettek vagyunk a kétállami megoldás mellett a konfliktus megoldásaként" - mondta a brit politikus Rijád al-Malkinak, a Palesztin Hatóság külügyminiszterének. "Valóban úgy vélem, hogy ez lehetséges, nem szabad elhagynunk ennek az eshetőségét" - tette hozzá.
"A béke elérésének erőpróbáját jelentik a felgyorsult telepes építkezések és a felgyorsított házrombolások" - vélekedett Johnson. "Ezek egyben a kétállami megoldáshoz vezető út akadályai is, és dolgoznunk kell elmozdításukon" - hangsúlyozta. Johnson szokatlan lépésként az izraeli Békét most nevű baloldali civil békemozgalommal beutazta Ciszjordánia egy részét.
"Tájékoztattuk (a brit külügyminisztert) a helyzetről és a kétállami megoldás életben tartásának fontosságáról" - mondta a mozgalom képviselője a ynetnek. A brit tárcavezető, aki találkozott Mahmúd Abbász palesztin elnökkel is, az újságnak kifejtette aggodalmait a palesztin földek utólagos kisajátítását lehetővé tevő törvénnyel szemben, noha az izraeli illetékesek biztosították róla, hogy a jogszabályt nem fogják végrehajtani.
A brit külügyminiszter szerda este találkozott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, miután visszatért Rámalláhból, és kiemelte, hogy kormánya erősen, sziklaszilárdan támogatja Izraelt. A külügyminiszter egyúttal arra kérte a zsidó államot, hogy maradjon meg a kétállami megoldásnál, és figyelmeztetett rá, hogy minden más megoldás káros következményekkel járna mindkét oldal számára.
Johnson ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Izraelnek teljes mértékben joga van a biztonsághoz, s az ország lakói védelmet érdemelnek a terrorizmussal szemben. Elismerte ennek elsődlegességét és a teljes régió stabilitása biztosításának jelentőségét. Netanjahu megbeszéléseik előtt hangsúlyozta a két ország közötti gazdasági, technológiai és biztonsági együttműködés fontosságát, de elutasította a telepesekkel kapcsolatos megjegyzéseket: "nem a telepesek miatt nincs itt béke száz éve, hanem mert makacsul nem ismerik el a zsidó nép nemzetállamhoz való jogát semmiféle határok mellett sem. Ha meg akarjuk oldani a problémát, akkor a lényegét kell megoldani" - szögezte le az izraeli kormányfő.
MTI
Hozzászólások