Egy éve Netanjahu elutasította a regionális békemegállapodást
Múlt szerdán a Fehér Házban Donald Trump amerikai elnökkel tartott sajtótájékoztatóján Benjámin Netanjahu egy újszerű, szélesebb, regionális békekezdeményezés ötletét ismertette, amelyhez sikerült megszereznie Trump támogatását is.
Azonban a Háárec vasárnapi száma szerint ez a javaslat korántsem új, hiszen tavaly már volt egy hasonló, Netanjahu visszakozása miatt kudarccal végződött kísérlet, amelyben az amerikai diplomácia - Egyiptom, Jordánia és a térség szunnita iszlám arab államai bevonásával - olyan átfogó közel-keleti béketárgyalást próbált kezdeményezni, amely egyben lezárta volna a sok évtizedes palesztin-izraeli viszályt is.
A terv részeként a régió országai elismerték volna Izraelt zsidó államként, valamint újraindították volna az izraeli-palesztin béketárgyalásokat. A lap az Obama-kormányzat egyik névtelenséget kérő, korábbi vezető tisztviselőjére hivatkozva állítja, hogy tavaly február 21-én, a Vörös-tenger partján lévő kikötővárosban, Akabában titkos találkozót tartott John Kerry, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök, II. Abdalláh jordániai király és Benjámin Netanjahu.
A megbeszélésen Mahmúd Abbász palesztin elnök nem vett részt, de előre tájékoztatták a részletekről. A béke ezen megkötésének kísérlete az újság szerint azért esett kútba, mert Netanjahu a találkozón kerülte az egyértelmű választ. Fenntartásait hangoztatta, mondván, aligha tudná megszerezni a tervhez jobboldali-vallásos koalíciós kormánya támogatását, majd később kormánya jobbra történő kiszélesítésével elutasította a tervet.
Az akabai találkozó révén Netanjahunak sikerült koalíciós tárgyalásokra késztetnie a parlamenti ellenzék és a szociáldemokrata Cionista Tábor vezetőjét, Jichák Hercogot, de Netanjahu később a békekezdeményezés elvetésével még inkább jobboldali irányba tolta el kormányát, így a jobboldali ultranacionalista Iszráél Béténu (Izrael a Hazánk) pártot vette be a kabinetbe, és annak vezetőjét, Avigdor Libermant kinevezte védelmi miniszterré. Az izraeli miniszterelnök vasárnap pártja, a Likud frakcióülésén elismerte, hogy részt vett az akabai csúcson. Ugyanakkor azt állította, hogy nem John Kerry, hanem az ő ötlete volt a regionális békekezdeményezés, és a Háárecben közzétett részletek pontatlanok.
Izrael és a palesztin fél között 2014 tavasza óta szünetelnek a tárgyalások. Rámalláh elsősorban azért nem folytatta az egyezkedést, mert Jeruzsálem nem volt hajlandó lemondani az izraeli telepes építkezésekről Ciszjordániában, a leendő palesztin állam földjén. Izrael szerint a békefolyamat legfőbb akadálya nem a telepespolitika, hanem az, hogy a palesztinok nem hajlandók elismerni Izraelt zsidó államként.
MTI
Azonban a Háárec vasárnapi száma szerint ez a javaslat korántsem új, hiszen tavaly már volt egy hasonló, Netanjahu visszakozása miatt kudarccal végződött kísérlet, amelyben az amerikai diplomácia - Egyiptom, Jordánia és a térség szunnita iszlám arab államai bevonásával - olyan átfogó közel-keleti béketárgyalást próbált kezdeményezni, amely egyben lezárta volna a sok évtizedes palesztin-izraeli viszályt is.
A terv részeként a régió országai elismerték volna Izraelt zsidó államként, valamint újraindították volna az izraeli-palesztin béketárgyalásokat. A lap az Obama-kormányzat egyik névtelenséget kérő, korábbi vezető tisztviselőjére hivatkozva állítja, hogy tavaly február 21-én, a Vörös-tenger partján lévő kikötővárosban, Akabában titkos találkozót tartott John Kerry, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök, II. Abdalláh jordániai király és Benjámin Netanjahu.
A megbeszélésen Mahmúd Abbász palesztin elnök nem vett részt, de előre tájékoztatták a részletekről. A béke ezen megkötésének kísérlete az újság szerint azért esett kútba, mert Netanjahu a találkozón kerülte az egyértelmű választ. Fenntartásait hangoztatta, mondván, aligha tudná megszerezni a tervhez jobboldali-vallásos koalíciós kormánya támogatását, majd később kormánya jobbra történő kiszélesítésével elutasította a tervet.
Az akabai találkozó révén Netanjahunak sikerült koalíciós tárgyalásokra késztetnie a parlamenti ellenzék és a szociáldemokrata Cionista Tábor vezetőjét, Jichák Hercogot, de Netanjahu később a békekezdeményezés elvetésével még inkább jobboldali irányba tolta el kormányát, így a jobboldali ultranacionalista Iszráél Béténu (Izrael a Hazánk) pártot vette be a kabinetbe, és annak vezetőjét, Avigdor Libermant kinevezte védelmi miniszterré. Az izraeli miniszterelnök vasárnap pártja, a Likud frakcióülésén elismerte, hogy részt vett az akabai csúcson. Ugyanakkor azt állította, hogy nem John Kerry, hanem az ő ötlete volt a regionális békekezdeményezés, és a Háárecben közzétett részletek pontatlanok.
Izrael és a palesztin fél között 2014 tavasza óta szünetelnek a tárgyalások. Rámalláh elsősorban azért nem folytatta az egyezkedést, mert Jeruzsálem nem volt hajlandó lemondani az izraeli telepes építkezésekről Ciszjordániában, a leendő palesztin állam földjén. Izrael szerint a békefolyamat legfőbb akadálya nem a telepespolitika, hanem az, hogy a palesztinok nem hajlandók elismerni Izraelt zsidó államként.
MTI
Hozzászólások