Egy volt izraeli rádiós katona visszaemlékezése: magyar tisztek az egyiptomi oldalon
Magyar repülőtisztek is voltak az egyiptomi front túloldalán a hatnapos háború idején - állítja egy Budapestről elszármazott volt izraeli katona az MTI-nek nyilatkozva.
Az 1967-es hatnapos háború idején a Beér-Seván élő Móse (Tomi) Schweitzer rádiósként sorkatonai szolgálatát töltötte az izraeli hadseregben. Gyakran hallott orosz beszédet az egyiptomiak oldaláról, ám egyszer - legnagyobb meglepetésére - magyar beszélgetésre lett figyelmes.
„Rádiós voltam, és kerestem mindenféle dolgokat, amikor meghallottam, hogy magyarul beszélnek a rádión. Beleavatkoztam a beszélgetésbe, és egy ideig szépen beszélgettem egy magyar tiszttel, aki a légierőnél szolgált. Elmondta, hogy Magyarországról van kiküldve segíteni az egyiptomi hadsereget” - mesélte Schweitzer az MTI tudósítójának.
„Amikor rájött, hogy izraeli katona vagyok, akkor kikapcsolódott, nem volt hajlandó tovább beszélni velem. Sajnos nem emlékszem a nevére, az is lehet, hogy nem is hangzott el. Nem lepődtem meg, mert tudott dolog volt, hogy a kommunista országokból vannak kiképzők Szíriában, Egyiptomban, mert szovjet repülőik, tankjaik voltak, ezek használatát tanították ”- tette hozzá.
Schweitzer a magyar beszélgetést azonnal jelentette feletteseinek, és úgy véli, hogy az információ akkoriban „a legmagasabb helyeket is elérte”.
Később a történetnek folytatása is lett, amikor Móse Schweitzer szülei a nyolcvanas évek végén megismerkedtek egy frissen Izraelbe költözött, Beér-Seván letelepedett magyar családdal.
A férfi Magyarországon a légierőnél szolgált, és elmondta, hogy egy barátja 1967-ben Egyiptomban egy izraeli magyar rádióssal beszélgetett. Mósét elhívták, és neki is elmesélték a régi váratlan beszélgetést, ezúttal a túlsó oldal szemszögéből.
Schweitzer 1948-ban született Budapesten, és szüleivel 1956-ban hagyta el Magyarországot, Baross utcai lakásukat. Édesapja a Csepel művekben volt hegesztő, majd Izraelben a beér-sevai városháza vízügyi osztályán lakatos, édesanyja Magyarországon a Goldberger gyárban volt többszörös sztahanovista szövőnő, majd Izraelben a háztartást vezette. Leszerelése után Móse évtizedekig bérelszámolóként, később kereskedőként dolgozott Beér–Seván. Közben szinte mindegyik háborúban harcolt, és békeidőben is rendszeresen részt vett a tartalékos szolgálatban.
MTI
Az 1967-es hatnapos háború idején a Beér-Seván élő Móse (Tomi) Schweitzer rádiósként sorkatonai szolgálatát töltötte az izraeli hadseregben. Gyakran hallott orosz beszédet az egyiptomiak oldaláról, ám egyszer - legnagyobb meglepetésére - magyar beszélgetésre lett figyelmes.„Rádiós voltam, és kerestem mindenféle dolgokat, amikor meghallottam, hogy magyarul beszélnek a rádión. Beleavatkoztam a beszélgetésbe, és egy ideig szépen beszélgettem egy magyar tiszttel, aki a légierőnél szolgált. Elmondta, hogy Magyarországról van kiküldve segíteni az egyiptomi hadsereget” - mesélte Schweitzer az MTI tudósítójának.
„Amikor rájött, hogy izraeli katona vagyok, akkor kikapcsolódott, nem volt hajlandó tovább beszélni velem. Sajnos nem emlékszem a nevére, az is lehet, hogy nem is hangzott el. Nem lepődtem meg, mert tudott dolog volt, hogy a kommunista országokból vannak kiképzők Szíriában, Egyiptomban, mert szovjet repülőik, tankjaik voltak, ezek használatát tanították ”- tette hozzá.
Schweitzer a magyar beszélgetést azonnal jelentette feletteseinek, és úgy véli, hogy az információ akkoriban „a legmagasabb helyeket is elérte”.
Később a történetnek folytatása is lett, amikor Móse Schweitzer szülei a nyolcvanas évek végén megismerkedtek egy frissen Izraelbe költözött, Beér-Seván letelepedett magyar családdal.
A férfi Magyarországon a légierőnél szolgált, és elmondta, hogy egy barátja 1967-ben Egyiptomban egy izraeli magyar rádióssal beszélgetett. Mósét elhívták, és neki is elmesélték a régi váratlan beszélgetést, ezúttal a túlsó oldal szemszögéből.
Schweitzer 1948-ban született Budapesten, és szüleivel 1956-ban hagyta el Magyarországot, Baross utcai lakásukat. Édesapja a Csepel művekben volt hegesztő, majd Izraelben a beér-sevai városháza vízügyi osztályán lakatos, édesanyja Magyarországon a Goldberger gyárban volt többszörös sztahanovista szövőnő, majd Izraelben a háztartást vezette. Leszerelése után Móse évtizedekig bérelszámolóként, később kereskedőként dolgozott Beér–Seván. Közben szinte mindegyik háborúban harcolt, és békeidőben is rendszeresen részt vett a tartalékos szolgálatban.
MTI
Hozzászólások