Izraelben a katonai ügyészség bűnügyi nyomozást indít az Erős Szikla hadművelet öt újabb ügyében
Az izraeli katonai főügyészség Dani Efroni tábornok vezetésével a nyári Erős Szikla hadművelet tizenhárom ügyének bűnügyi vizsgálatát rendelte el eddig a Háárec című újság vasárnapi száma szerint.
Az ügyészség ötven palesztin halálának ügyét és mintegy száz katonai incidenst tanulmányozott, ebből újabb nyolc esetben indít vizsgálatot, miután szeptemberben már hasonlóan döntött öt másik esetben.
Ezekben az ügyekben lehetségesnek tartják, hogy megsértették a hadviselés nemzetközi szabályait, míg számos más aktát lezártak, mert nem látták megalapozottnak a gyanút.
Az izraeli katonai ügyészség a hozzá benyújtott panaszokat vizsgálja ki, többek közt az Abu Dzsama család házának július 20-i bombázását, amelyben 27 palesztin, köztük 19 kiskorú vesztette életét, s a jelentések szerint a légierő előzetesen nem figyelmeztette a lakókat, hogy hagyják el az épületet.
Az ügyészek nyomozást indítanak ebben az incidensben, mert az összegyűjtött adatok alapján felmerült annak a gyanúja, hogy a hadsereg eltért a számára kötelező szabályoktól.
Büntetőjogi úton vizsgálnak ki két július 25-i esetet is, amelyben azzal gyanúsítják a katonákat, hogy Hán Juniszban tüzet nyitottak palesztin mentőautókra, valamint egy fehér zászlót tartó palesztinra lőttek.
Olyan ügyben is vizsgálaódnak, amelyben egy emberi jogi szervezet beadványa szerint emberi védőpajzsnak használtak egy palesztint. Az ilyen ügyek közt szerepel még egy ENSZ-iskola lövetése, amelyben tizennégy ember halt meg, valamint a tengerparton négy gyermek életét kioltó légicsapás.
A főügyészség ugyanakkor lezárt hét olyan ügyet, amelyben a bizonyítékok szerint nem sértették meg a törvényeket, s a katonák minden elővigyázatossági rendszabályt betartottak, hogy minimálisra csökkentsék a civilek szenvedéseit és követték a háborúban érvényes nemzetközi egyezményeket.
Az izraeli hatóságok már a harcok idején megkezdték az adatok gyűjtését a későbbi vizsgálatokhoz, amivel az esetleges háborús bűnöket feltáró nemzetközi bizottságok munkáját akarják megelőzni.
A 2008-2009 telén zajlott Öntött Ólom hadműveletről készült ENSZ-jelentés ugyanis élesen elítélte az izraeli hadvezetést, de a világszervezet vizsgálóbizottságának az elnöke, Richard Goldstone másfél évvel később úgy nyilatkozott, hogy az azóta eltelt időszakban olyan információkhoz jutott, amelyek birtokában Izrael számára kedvezőbb kicsengésű lett volna.
Az izraeli vizsgálatokról döntő Efroni tábornok az izraeli hadsereg egyetlen olyan tisztje, aki nem tartozik a vezérkar alá.
MTI
Az ügyészség ötven palesztin halálának ügyét és mintegy száz katonai incidenst tanulmányozott, ebből újabb nyolc esetben indít vizsgálatot, miután szeptemberben már hasonlóan döntött öt másik esetben.Ezekben az ügyekben lehetségesnek tartják, hogy megsértették a hadviselés nemzetközi szabályait, míg számos más aktát lezártak, mert nem látták megalapozottnak a gyanút.
Az izraeli katonai ügyészség a hozzá benyújtott panaszokat vizsgálja ki, többek közt az Abu Dzsama család házának július 20-i bombázását, amelyben 27 palesztin, köztük 19 kiskorú vesztette életét, s a jelentések szerint a légierő előzetesen nem figyelmeztette a lakókat, hogy hagyják el az épületet.
Az ügyészek nyomozást indítanak ebben az incidensben, mert az összegyűjtött adatok alapján felmerült annak a gyanúja, hogy a hadsereg eltért a számára kötelező szabályoktól.
Büntetőjogi úton vizsgálnak ki két július 25-i esetet is, amelyben azzal gyanúsítják a katonákat, hogy Hán Juniszban tüzet nyitottak palesztin mentőautókra, valamint egy fehér zászlót tartó palesztinra lőttek.
Olyan ügyben is vizsgálaódnak, amelyben egy emberi jogi szervezet beadványa szerint emberi védőpajzsnak használtak egy palesztint. Az ilyen ügyek közt szerepel még egy ENSZ-iskola lövetése, amelyben tizennégy ember halt meg, valamint a tengerparton négy gyermek életét kioltó légicsapás.
A főügyészség ugyanakkor lezárt hét olyan ügyet, amelyben a bizonyítékok szerint nem sértették meg a törvényeket, s a katonák minden elővigyázatossági rendszabályt betartottak, hogy minimálisra csökkentsék a civilek szenvedéseit és követték a háborúban érvényes nemzetközi egyezményeket.
Az izraeli hatóságok már a harcok idején megkezdték az adatok gyűjtését a későbbi vizsgálatokhoz, amivel az esetleges háborús bűnöket feltáró nemzetközi bizottságok munkáját akarják megelőzni.
A 2008-2009 telén zajlott Öntött Ólom hadműveletről készült ENSZ-jelentés ugyanis élesen elítélte az izraeli hadvezetést, de a világszervezet vizsgálóbizottságának az elnöke, Richard Goldstone másfél évvel később úgy nyilatkozott, hogy az azóta eltelt időszakban olyan információkhoz jutott, amelyek birtokában Izrael számára kedvezőbb kicsengésű lett volna.
Az izraeli vizsgálatokról döntő Efroni tábornok az izraeli hadsereg egyetlen olyan tisztje, aki nem tartozik a vezérkar alá.
MTI
Hozzászólások