Pénzelvonással büntetik a bevonulást megtagadó jesivákat Izraelben
Az izraeli legfelsőbb bíróság döntése megtiltotta az államnak, hogy pénzeket utaljon át azoknak a jesiváknak, ultraortodox vallási főiskoláknak, amelyek diákjai nem tettek eleget katonai behívójuknak, és nem jelentek meg a sorozóirodákban.
A bíróság különleges, kilenc bíróból álló grémiumának nyolc-egy arányban meghozott keddi döntése szerint pénzelvonása sújtja az intézményeket, amelyeknél 2013. augusztusa óta nem vonultak be a 18 és 20 év közötti sorkatonai szolgálatra alkalmasnak ítélt fiatalok.
Az ultraortodox (haredi) vallási vezetők kijelentették, hogy „ez hadüzenet, és háborúval felelünk” - írta szerdán a Maariv című izraeli napilap a bírósági végzésre adott első válaszokat összegezve.
Az egyik haredi kneszetképviselő, Jaakov Licman közölte, hogy a jesivák diákjai tovább folytatják tanulmányaikat, és „semmilyen gazdasági vagy jogi erő nem tántorítja el őket ettől sem most, sem a jövőben”. Egyikük szerint a februári pénzeket már megkapták, márciusra pedig kész lesz az új törvény, és a döntésnek nincs is gazdasági jelentősége.
Egy név nélkül nyilatkozó katonatiszt szerint a seregnél nem lepődtek meg, szerintük a legfelsőbb bíróságnak is elege van a törvényhozás késlekedéséből, akárcsak a biztonsági erőknek. „Ezt az ügyet már régóta hűzzák a kneszetben, és már régen figyelmeztettünk rá, hogy a bíróság ilyen döntést fog hozni” - mondta a Maarivnak.
A legfelsőbb bíróság több, jogegyenlőséget követelő civil szervezet petíciójára válaszolt döntésével. A beadványok készítői üdvözölték a határozatot.
A legmagasabb, alkotmánybíróságként is működő izraeli jogi grémium ezzel érvénytelenítette Móse Jaalon védelmi miniszter álláspontját, amely áprilisig elhalasztotta az ultraortodoxok bevonulását, annak reményében, hogy addig megszületik a rájuk vonatkozó új törvénykezés. A bírósági döntés szerint az államnak március végéig választ kell adnia azokra a beadványokra, amelyek a jogegyenlőség szellemében a harediek katonai szolgálatát sürgetik.
Az ultraortodoxok katonai szolgálata évtizedek óta égető kérdés Izraelben, a nem vallásosok szerint ugyanis kihúzzák magukat a védelmi közteherviselés alól, miközben az állami költségvetés támogatja őket. Katonai behívásuk a Jes Atídnak (Van jövő), a jelenlegi koalíció második legerősebb pártjának az egyik legfontosabb programpontja, s a kormányban évtizedek óta most először nincs ultraortodox párt, amely megakadályozhatná behívásuk törvényes szabályozását.
A besorozásukról rendelkező régi szabályozást az izraeli legfelsőbb bíróság 2012 áprilisában eltörölte, mert a törvény előtti egyenlőséggel ellentétesnek és alkotmányellenesnek ítélte azt, mindeddig mégsem került sor új törvény elfogadására.
MTI
A bíróság különleges, kilenc bíróból álló grémiumának nyolc-egy arányban meghozott keddi döntése szerint pénzelvonása sújtja az intézményeket, amelyeknél 2013. augusztusa óta nem vonultak be a 18 és 20 év közötti sorkatonai szolgálatra alkalmasnak ítélt fiatalok.Az ultraortodox (haredi) vallási vezetők kijelentették, hogy „ez hadüzenet, és háborúval felelünk” - írta szerdán a Maariv című izraeli napilap a bírósági végzésre adott első válaszokat összegezve.
Az egyik haredi kneszetképviselő, Jaakov Licman közölte, hogy a jesivák diákjai tovább folytatják tanulmányaikat, és „semmilyen gazdasági vagy jogi erő nem tántorítja el őket ettől sem most, sem a jövőben”. Egyikük szerint a februári pénzeket már megkapták, márciusra pedig kész lesz az új törvény, és a döntésnek nincs is gazdasági jelentősége.
Egy név nélkül nyilatkozó katonatiszt szerint a seregnél nem lepődtek meg, szerintük a legfelsőbb bíróságnak is elege van a törvényhozás késlekedéséből, akárcsak a biztonsági erőknek. „Ezt az ügyet már régóta hűzzák a kneszetben, és már régen figyelmeztettünk rá, hogy a bíróság ilyen döntést fog hozni” - mondta a Maarivnak.
A legfelsőbb bíróság több, jogegyenlőséget követelő civil szervezet petíciójára válaszolt döntésével. A beadványok készítői üdvözölték a határozatot.
A legmagasabb, alkotmánybíróságként is működő izraeli jogi grémium ezzel érvénytelenítette Móse Jaalon védelmi miniszter álláspontját, amely áprilisig elhalasztotta az ultraortodoxok bevonulását, annak reményében, hogy addig megszületik a rájuk vonatkozó új törvénykezés. A bírósági döntés szerint az államnak március végéig választ kell adnia azokra a beadványokra, amelyek a jogegyenlőség szellemében a harediek katonai szolgálatát sürgetik.
Az ultraortodoxok katonai szolgálata évtizedek óta égető kérdés Izraelben, a nem vallásosok szerint ugyanis kihúzzák magukat a védelmi közteherviselés alól, miközben az állami költségvetés támogatja őket. Katonai behívásuk a Jes Atídnak (Van jövő), a jelenlegi koalíció második legerősebb pártjának az egyik legfontosabb programpontja, s a kormányban évtizedek óta most először nincs ultraortodox párt, amely megakadályozhatná behívásuk törvényes szabályozását.
A besorozásukról rendelkező régi szabályozást az izraeli legfelsőbb bíróság 2012 áprilisában eltörölte, mert a törvény előtti egyenlőséggel ellentétesnek és alkotmányellenesnek ítélte azt, mindeddig mégsem került sor új törvény elfogadására.
MTI
Hozzászólások