Kaja Kallas: a tagállamok várhatóan nem jutnak megállapodásra az új szankciócsomagról
Az ukrajnai háború negyedik évfordulójához közeledve, az Európai Unió továbbra is nyomást akar gyakorolni Oroszországra, és a 20. szankciós csomag elfogadását sürgeti, azonban az EU-tagállamok várhatóan nem jutnak megállapodásra a mai tanácskozáson - jelentette ki Kaja Kallas hétfőn Brüsszelben.
Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve elmondta, hogy az EU folytatja az erőfeszítéseket a csomag elfogadása érdekében, és a tagállamokkal közösen próbálja meggyőzni azokat az országokat, amelyek jelenleg blokkolják a döntést.
"Magyarország részéről nagyon határozott nyilatkozatokat hallottunk, sajnos nem igazán látom annak esélyét, hogy a mai napon változtatnának az általuk képviselt állásponton" - jelentette ki.
Kallas kiemelte: a béketárgyalásokkal kapcsolatban eddig elsősorban Ukrajnára nehezedett nyomás, azonban egyértelmű, hogy mivel Oroszország az agresszor, a valódi engedményeket az orosz félnek kell tennie. "Ha sokat kérünk, keveset kapunk. Ha keveset kérünk, semmit sem kapunk. Ha pedig semmit sem kérünk, még fizetnünk is kell" - fogalmazott.
Az uniós diplomácia vezetője szerint a tartós békéhez elengedhetetlen, hogy Moszkva konkrét politikai engedményeket tegyen. Ugyanakkor pesszimistán nyilatkozott a közeljövő kilátásairól, mondván: az orosz tárgyalók nem mutatnak komoly szándékot politikai kérdések megvitatására, így a következő hetekben, hónapokban nem várható érdemi előrelépés.
Kallas arról is beszélt, hogy napirenden van a 90 milliárd eurós hitel további előmozdítása, amely Ukrajna támogatását szolgálná. Johann Wadephul német külügyminiszter a tanácskozásra érkezve kijelentette: a külügyminiszterek arra fogják kérni Magyarországot, hogy gondolja újra az Oroszország elleni következő uniós szankciócsomag blokkolásáról hozott álláspontját. Hangsúlyozta: nem tartja helyesnek, hogy Magyarország "elárulja saját szabadságküzdelmét és az európai szuverenitás ügyét".
A német diplomácia vezetője a háborúval kapcsolatban kijelentette: jelenleg nem lát valódi készséget az orosz fél részéről érdemi kompromisszumra. Mint mondta, Európának készen kell állnia a tárgyalásokra, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is kész erre, ugyanakkor Oroszországnak kell bizonyítania, hogy hajlandó lényegi engedményeket tenni Ukrajnának.
Wadephul hozzátette: amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök kész a tárgyalásokra, az az ukrán elnökkel való egyeztetés útján történhet, de Európa álláspontja egyértelmű, Ukrajna mellett áll.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter megdöbbentőnek nevezte a magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos magatartását. Úgy fogalmazott: alapvetően sokkolónak tartja, hogy miközben Ukrajna az orosz hadsereg túlerejével szemben védekezik, Magyarország nem tanúsít nagyobb szolidaritást.
Emlékeztetett arra, hogy Budapestet a XX. században kétszer is megszállták, köztük egyszer a Vörös Hadsereg. "Azt vártam volna, hogy Magyarország részéről jóval erősebb szolidaritás mutatkozik Ukrajna iránt" - mondta.
A lengyel külügyminiszter szerint ehelyett "az állami propaganda és a kormány által ellenőrzött magánmédia segítségével a kormánypárt ellenséges légkört teremtett az agresszió áldozatával szemben, és ezt a hangulatot most a parlamenti választási kampányban igyekszik kihasználni".
(Forrás: MTI)
Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve elmondta, hogy az EU folytatja az erőfeszítéseket a csomag elfogadása érdekében, és a tagállamokkal közösen próbálja meggyőzni azokat az országokat, amelyek jelenleg blokkolják a döntést."Magyarország részéről nagyon határozott nyilatkozatokat hallottunk, sajnos nem igazán látom annak esélyét, hogy a mai napon változtatnának az általuk képviselt állásponton" - jelentette ki.
Kallas kiemelte: a béketárgyalásokkal kapcsolatban eddig elsősorban Ukrajnára nehezedett nyomás, azonban egyértelmű, hogy mivel Oroszország az agresszor, a valódi engedményeket az orosz félnek kell tennie. "Ha sokat kérünk, keveset kapunk. Ha keveset kérünk, semmit sem kapunk. Ha pedig semmit sem kérünk, még fizetnünk is kell" - fogalmazott.
Az uniós diplomácia vezetője szerint a tartós békéhez elengedhetetlen, hogy Moszkva konkrét politikai engedményeket tegyen. Ugyanakkor pesszimistán nyilatkozott a közeljövő kilátásairól, mondván: az orosz tárgyalók nem mutatnak komoly szándékot politikai kérdések megvitatására, így a következő hetekben, hónapokban nem várható érdemi előrelépés.
Kallas arról is beszélt, hogy napirenden van a 90 milliárd eurós hitel további előmozdítása, amely Ukrajna támogatását szolgálná. Johann Wadephul német külügyminiszter a tanácskozásra érkezve kijelentette: a külügyminiszterek arra fogják kérni Magyarországot, hogy gondolja újra az Oroszország elleni következő uniós szankciócsomag blokkolásáról hozott álláspontját. Hangsúlyozta: nem tartja helyesnek, hogy Magyarország "elárulja saját szabadságküzdelmét és az európai szuverenitás ügyét".
A német diplomácia vezetője a háborúval kapcsolatban kijelentette: jelenleg nem lát valódi készséget az orosz fél részéről érdemi kompromisszumra. Mint mondta, Európának készen kell állnia a tárgyalásokra, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is kész erre, ugyanakkor Oroszországnak kell bizonyítania, hogy hajlandó lényegi engedményeket tenni Ukrajnának.
Wadephul hozzátette: amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök kész a tárgyalásokra, az az ukrán elnökkel való egyeztetés útján történhet, de Európa álláspontja egyértelmű, Ukrajna mellett áll.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter megdöbbentőnek nevezte a magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos magatartását. Úgy fogalmazott: alapvetően sokkolónak tartja, hogy miközben Ukrajna az orosz hadsereg túlerejével szemben védekezik, Magyarország nem tanúsít nagyobb szolidaritást.
Emlékeztetett arra, hogy Budapestet a XX. században kétszer is megszállták, köztük egyszer a Vörös Hadsereg. "Azt vártam volna, hogy Magyarország részéről jóval erősebb szolidaritás mutatkozik Ukrajna iránt" - mondta.
A lengyel külügyminiszter szerint ehelyett "az állami propaganda és a kormány által ellenőrzött magánmédia segítségével a kormánypárt ellenséges légkört teremtett az agresszió áldozatával szemben, és ezt a hangulatot most a parlamenti választási kampányban igyekszik kihasználni".
(Forrás: MTI)


Hozzászólások