Kapunyitás a marosvécsi Kemény-kastélyban
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke is Kemény János közösségszervező munkájának a folytatására biztatott szombaton Marosvécsen (Brancovenesti), a Kemény várkastély kapunyitási ünnepségén.
A rendezvényt a Kemény család szervezte abból az alkalomból, hogy szeptember 30-án birtokba vehették a várkastélyt, mely a Trianon utáni erdélyi magyar irodalom és közélet újjászervezésének az egyik kiemelkedő helyszíne volt. Itt alakult ugyanis meg a Helikoni írói közösség, melynek tagjai nemcsak az erdélyi magyar irodalmat, hanem a két világháború közötti erdélyi magyar közéletet is meghatározták.
Az ünnepségen Vécsi Nagy Zoltán, a Kemény család leszármazottja jelentette be, hogy a család az épületet ismét kulturális műhellyé szeretné tenni, és ezt csakis széles körű nemzeti összefogással tartja lehetségesnek.
A rendezvényen felszólaló Kelemen Hunor arról beszélt, hogy a családnak visszaszolgáltatott várkastély több egy épületnél, az a két világháború közti erdélyi szellemi útkeresés egyik kiemelt helyszíne.
Kelemen Hunor úgy vélte, az építkezésnek ma sincsen alternatívája. „Minden nap hozzá kell tennünk egy téglát a közös házunkhoz” - jelentette ki az RMDSZ elnöke kitartást és erőt kívánván a Kemény családnak, és mindazoknak, akik hisznek az erdélyi szellemben. Tőkés László európai parlamenti képviselő úgy vélte, Trianon után jobb helyzetben volt az erdélyi magyarság, mint ma. „Akkor még a politika sem korrumpálódott, a magyarságnak nem voltak árulói” - fogalmazott a volt püspök. Úgy vélte az örökölt értékrend tartotta iránytűként egyenes úton az erdélyi magyarságot.
„Folytassuk az Erdély felemelésére, a magyarság talpra állítására irányuló erőfeszítéseinket. (...) Üljük körül a szövetség asztalát, és vonjuk le a helyzetből adódó következtetéseket” - jelentette ki Tőkés László. Arra a Kós Károly által faragott kőasztalra utalt, amely ma is áll a kastély kertjében, és amely köré ülve a Helikon írói tanácskoztak.
A várkastélyt Böjte Csaba ferences szerzetes áldotta meg, aki a magyar-magyar és magyar-román összefogásra buzdított.
„Olyan helyre van szükség, ahol meg tudjuk egymást győzni, hogy együtt jobb” - jelentette ki Böjte Csaba. „Ha nem lesz összefogás, a fiatalok összepakolnak, és elmennek a nagyvilágba. Fiataljainkért merjünk az asztal mellé ülni, merjük kibeszélni dolgainkat” - biztatott Böjte Csaba. Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja is arról beszélt, hogy a kőasztal ma is várja, hogy köré üljenek azok, akik előremutató válaszokat tudnak adni a jelen kérdéseire.
A kapunyitást követően több száz érdeklődő járhatta be az épület termeit. A Marosvásárhelytől 42 kilométerre északra fekvő marosvécsi várkastélyt első írásos említése 1228-ból való. A védelmi feladatokat is ellátó várat 1648-ban ajándékozta II. Rákóczi György erdélyi fejedelem a Kemény családnak. A négy sarokbástyás épületet az évszázadok során többször átépítették. Falai helyenként a háromméteres vastagságot is elérik. A kastélyt 1948-ban államosították, falai között a közelmúltig neuropszichiátriai rehabilitációs központ működött.
forrás:MTI
A rendezvényt a Kemény család szervezte abból az alkalomból, hogy szeptember 30-án birtokba vehették a várkastélyt, mely a Trianon utáni erdélyi magyar irodalom és közélet újjászervezésének az egyik kiemelkedő helyszíne volt. Itt alakult ugyanis meg a Helikoni írói közösség, melynek tagjai nemcsak az erdélyi magyar irodalmat, hanem a két világháború közötti erdélyi magyar közéletet is meghatározták.
Az ünnepségen Vécsi Nagy Zoltán, a Kemény család leszármazottja jelentette be, hogy a család az épületet ismét kulturális műhellyé szeretné tenni, és ezt csakis széles körű nemzeti összefogással tartja lehetségesnek.A rendezvényen felszólaló Kelemen Hunor arról beszélt, hogy a családnak visszaszolgáltatott várkastély több egy épületnél, az a két világháború közti erdélyi szellemi útkeresés egyik kiemelt helyszíne.
A Kemény János hívására Marosvécsen gyülekező erdélyi írók nemcsak a Helikoni írói közösséget alapították meg, hanem azokat az intézményeket is megteremtették, amelyek lehetővé tették, hogy ne veszítse el a hitét a reménységét a kisebbségbe szorult erdélyi magyarság.
Kelemen Hunor úgy vélte, az építkezésnek ma sincsen alternatívája. „Minden nap hozzá kell tennünk egy téglát a közös házunkhoz” - jelentette ki az RMDSZ elnöke kitartást és erőt kívánván a Kemény családnak, és mindazoknak, akik hisznek az erdélyi szellemben. Tőkés László európai parlamenti képviselő úgy vélte, Trianon után jobb helyzetben volt az erdélyi magyarság, mint ma. „Akkor még a politika sem korrumpálódott, a magyarságnak nem voltak árulói” - fogalmazott a volt püspök. Úgy vélte az örökölt értékrend tartotta iránytűként egyenes úton az erdélyi magyarságot.
„Folytassuk az Erdély felemelésére, a magyarság talpra állítására irányuló erőfeszítéseinket. (...) Üljük körül a szövetség asztalát, és vonjuk le a helyzetből adódó következtetéseket” - jelentette ki Tőkés László. Arra a Kós Károly által faragott kőasztalra utalt, amely ma is áll a kastély kertjében, és amely köré ülve a Helikon írói tanácskoztak.
A várkastélyt Böjte Csaba ferences szerzetes áldotta meg, aki a magyar-magyar és magyar-román összefogásra buzdított.
„Olyan helyre van szükség, ahol meg tudjuk egymást győzni, hogy együtt jobb” - jelentette ki Böjte Csaba. „Ha nem lesz összefogás, a fiatalok összepakolnak, és elmennek a nagyvilágba. Fiataljainkért merjünk az asztal mellé ülni, merjük kibeszélni dolgainkat” - biztatott Böjte Csaba. Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja is arról beszélt, hogy a kőasztal ma is várja, hogy köré üljenek azok, akik előremutató válaszokat tudnak adni a jelen kérdéseire.
A kapunyitást követően több száz érdeklődő járhatta be az épület termeit. A Marosvásárhelytől 42 kilométerre északra fekvő marosvécsi várkastélyt első írásos említése 1228-ból való. A védelmi feladatokat is ellátó várat 1648-ban ajándékozta II. Rákóczi György erdélyi fejedelem a Kemény családnak. A négy sarokbástyás épületet az évszázadok során többször átépítették. Falai helyenként a háromméteres vastagságot is elérik. A kastélyt 1948-ban államosították, falai között a közelmúltig neuropszichiátriai rehabilitációs központ működött.
forrás:MTI
Hozzászólások