Kihirdette a román államfő a bűnözésből származó vagyonok elkobzásáról szóló törvényt
Állami ügynökség alakul Romániában a büntető eljárások során lefoglalt vagy elkobzott vagyontárgyak kezelésére illetve értékesítésére, miután Klaus Iohannis államfő kihirdette az erről szóló törvényt.
A román lapok szombaton tág teret szenteltek az igazságügyi minisztérium alárendeltségében létrehozandó ügynökségnek, amellyel a bűncselekményekből származó vagyonok elkobzásának hatékonyságát akarják növelni.
Az ügynökséget egy az igazságügyi miniszter által négy évre kinevezett független bíró, vagy ügyész vezeti.
A jogerősen elkobzott ingatlanokat az ügynökség, a megyei önkormányzatok kérésre ingyenesen a közigazgatási intézményeknek adományozhatja társadalmi célú felhasználásra, vagy térítésmentesen alapítványok, egyesületek használatába adhatja. Ennek módszertanát a kormánynak kell fél éven belül pontosítania.
Ami a jogerősen elkobzott pénzt, vagy az értékesített vagyontárgyakból származó összegeket illeti, ezeket az ügynökség - a törvényben pontosan megszabott arányban - szétosztja az oktatási minisztérium, az egészségügyi tárca, a belügyminisztérium, az ügyészség, az igazságügyi minisztérium, és a civil szféra között.
Laura Codruta Kovesi, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetője korábban több ízben jelezte, hogy az igazságszolgáltatás csak akkor érhet el elrettentő hatást a korrupció elleni harcban, ha a vétkeseket nemcsak néhány év szabadságvesztéssel büntetik, hanem sikerül elkobozni tőlük a törvénytelenül megszerzett vagyont.
A DNA éves értekezletén rámutatott: ha be is tudnák hajtani az elítéltektől a korrupciós ügyekben jogerősen elkobzott több mint 300 millió eurót, abból fedezni lehetne a romániai orvosok egyéves fizetését. Eddig a bűnüldöző szervek saját hatáskörben, célirányos költségvetési fedezet nélkül gondoskodtak a bűncselekmények elkövetéséhez használt, lefoglalt vagy elkobzott vagyontárgyak tárolásáról.
A bíróságok által elrendelt vagyonelkobzások mindössze 14 százalékát sikerült tavaly behajtani Romániában, de ez is jelentős előrelépés a korábbi évek 5 százalékos arányához képest.
(Forrás: MTI)

Az ügynökséget egy az igazságügyi miniszter által négy évre kinevezett független bíró, vagy ügyész vezeti.
A jogerősen elkobzott ingatlanokat az ügynökség, a megyei önkormányzatok kérésre ingyenesen a közigazgatási intézményeknek adományozhatja társadalmi célú felhasználásra, vagy térítésmentesen alapítványok, egyesületek használatába adhatja. Ennek módszertanát a kormánynak kell fél éven belül pontosítania.
Ami a jogerősen elkobzott pénzt, vagy az értékesített vagyontárgyakból származó összegeket illeti, ezeket az ügynökség - a törvényben pontosan megszabott arányban - szétosztja az oktatási minisztérium, az egészségügyi tárca, a belügyminisztérium, az ügyészség, az igazságügyi minisztérium, és a civil szféra között.
Laura Codruta Kovesi, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetője korábban több ízben jelezte, hogy az igazságszolgáltatás csak akkor érhet el elrettentő hatást a korrupció elleni harcban, ha a vétkeseket nemcsak néhány év szabadságvesztéssel büntetik, hanem sikerül elkobozni tőlük a törvénytelenül megszerzett vagyont.
A DNA éves értekezletén rámutatott: ha be is tudnák hajtani az elítéltektől a korrupciós ügyekben jogerősen elkobzott több mint 300 millió eurót, abból fedezni lehetne a romániai orvosok egyéves fizetését. Eddig a bűnüldöző szervek saját hatáskörben, célirányos költségvetési fedezet nélkül gondoskodtak a bűncselekmények elkövetéséhez használt, lefoglalt vagy elkobzott vagyontárgyak tárolásáról.
A bíróságok által elrendelt vagyonelkobzások mindössze 14 százalékát sikerült tavaly behajtani Romániában, de ez is jelentős előrelépés a korábbi évek 5 százalékos arányához képest.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások