A miniszteri fizetések ötszörösét keresik a nagy állami tulajdonban lévő vállalatok vezérei Kínában
Az átlagfizetések akár húszszorosát is zsebre teszik évente az állami tulajdonban lévő kínai cégek vezetői, akik a minisztereknél is jobban keresnek - írja a Csingjing Pao pénzügyi és gazdasági napilap.
Az újság az emberi erőforrások és szociális ügyek minisztériumának adatait idézi, amely az elmúlt hónapokban első körben az ország tíz tartományában vizsgálta a többségi kormányzati tulajdonban lévő vállalatok által kiutalt fizetéseket. A tárca úgy találta, általánosságban elmondható, hogy e cégek vezetői alkalmazottaik átlagbérének sokszorosát keresik meg, s kiemelkedően magas a pénzügyi szférában tevékeny cégek legfelsőbb vezetőinek bérezése.
A kínai állami vagyonkezelő bizottság egy szeptemberi jelentése szerint az ilyen vállalatok első emberei évente mintegy 700 ezer jüant (25 millió forint) keresnek átlagosan. Ez öt-hétszerese a miniszteri fizetéseknek, az átlagos kínai béreknek pedig hússzorosa - írja a Csingjing Pao. Az állami vállalatok vezetői magas bérük mellett kormányzati hivatalnokokhoz hasonló előnyöket is élveznek, az általuk irányított szervezet sikere pedig zöld utat jelent számukra komolyabb politikai tisztségek felé.
A legtöbbet egy korábbi felmérés tanúsága szerint tavaly a legnagyobb pénzintézet, a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) élén állók keresték, 2,9 millió (104 millió forint) jüanos összeggel. Nem panaszkodhattak a Mezőgazdasági Bank legmagasabb szintű vezetői sem, akik egész év során 2,8 millió jüant (100 millió forint) vihettek haza. A kormány már 2009-ben megpróbált ugyan felső határt szabni a vállalatvezetők fizetésének, de a mostani adatok a kezdeményezés sikertelenségére is jól rávilágítanak.
A kínai társadalomban jelenleg is óriásiak az egyes szociális rétegek közti jövedelmi különbségek, a kérdés a Kínai Társadalomtudományi Akadémia lakossági aggályokat részletező rangsorában évek óta az első öt között szerepel. A hivatalos statisztikák szerint a társadalom egészén belül a leggazdagabb 10 százalék a 23-szorosát keresi meg a legszegényebb 10 százalék bérének.
A jövedelmi aránytalanságok nemcsak város és vidék között, de egyes iparágakon, vállalattípusokon és a céges hierarchia lépcsőin belül, valamint az ország különböző tartományai közt is jelentkeznek. A kérdés azért is kulcsfontosságú, mert nagyon súlyos társadalmi elégedetlenségek kiindulópontját jelentheti az országban.
MTI
Az újság az emberi erőforrások és szociális ügyek minisztériumának adatait idézi, amely az elmúlt hónapokban első körben az ország tíz tartományában vizsgálta a többségi kormányzati tulajdonban lévő vállalatok által kiutalt fizetéseket. A tárca úgy találta, általánosságban elmondható, hogy e cégek vezetői alkalmazottaik átlagbérének sokszorosát keresik meg, s kiemelkedően magas a pénzügyi szférában tevékeny cégek legfelsőbb vezetőinek bérezése.A kínai állami vagyonkezelő bizottság egy szeptemberi jelentése szerint az ilyen vállalatok első emberei évente mintegy 700 ezer jüant (25 millió forint) keresnek átlagosan. Ez öt-hétszerese a miniszteri fizetéseknek, az átlagos kínai béreknek pedig hússzorosa - írja a Csingjing Pao. Az állami vállalatok vezetői magas bérük mellett kormányzati hivatalnokokhoz hasonló előnyöket is élveznek, az általuk irányított szervezet sikere pedig zöld utat jelent számukra komolyabb politikai tisztségek felé.
A legtöbbet egy korábbi felmérés tanúsága szerint tavaly a legnagyobb pénzintézet, a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) élén állók keresték, 2,9 millió (104 millió forint) jüanos összeggel. Nem panaszkodhattak a Mezőgazdasági Bank legmagasabb szintű vezetői sem, akik egész év során 2,8 millió jüant (100 millió forint) vihettek haza. A kormány már 2009-ben megpróbált ugyan felső határt szabni a vállalatvezetők fizetésének, de a mostani adatok a kezdeményezés sikertelenségére is jól rávilágítanak.
A kínai társadalomban jelenleg is óriásiak az egyes szociális rétegek közti jövedelmi különbségek, a kérdés a Kínai Társadalomtudományi Akadémia lakossági aggályokat részletező rangsorában évek óta az első öt között szerepel. A hivatalos statisztikák szerint a társadalom egészén belül a leggazdagabb 10 százalék a 23-szorosát keresi meg a legszegényebb 10 százalék bérének.
A jövedelmi aránytalanságok nemcsak város és vidék között, de egyes iparágakon, vállalattípusokon és a céges hierarchia lépcsőin belül, valamint az ország különböző tartományai közt is jelentkeznek. A kérdés azért is kulcsfontosságú, mert nagyon súlyos társadalmi elégedetlenségek kiindulópontját jelentheti az országban.
MTI
Hozzászólások