Hongkongi tüntetések - A diákok visszautasítják a "külső erők" befolyásának vádját
Kiverték a biztosítékot a hongkongi kormányzónak a szavai a korlátozott választási reform tervei miatt területfoglalással tiltakozó diákok vezetőinél, és visszautasították, hogy mozgalmuknak - mint azt a város kormányzója állította - "külső erők" is részesei lennének - jelentette a helyi média hétfőn.
Alex Chow, a hongkongi diákszövetség főtitkára úgy fogalmazott, hogy egy olyan tartalmú nyilatkozat Leung Csun-jing részéről a két fél közötti tárgyalások keddi megkezdése előtt, miszerint "külföldi erők" szivárogtak be a mozgalomba, azt bizonyítja, hogy a kormányzó az egész mozgalmat meg akarja fojtani. Másutt úgy nyilatkozott, hogy Leung mindezt csak kitalálta és felszólította: álljon elő a bizonyítékokkal.
Egy másik diákvezető, Joshua Wong pedig ironikusan azt közölte: "a külfölddel való kapcsolataim a dél-koreai telefonomra, illetve amerikai számítógépemre korlátozódnak, s arra, hogy szeretem a Gundam japán rajzfilmsorozatot".
"Elterelő hadműveletnek" nevezte a kormányzó külföldi országok érintettségére utaló megállapítását az Egyesült Államok főkonzulátusának szóvivője hétfőn. Scott Robinson közölte, alaptalan feltevés, hogy Washington manipulálna bárkit, bármilyen csoportot, vagy pártot Hongkongban. A közlemény megfogalmazói támogatják a hongkongiak törekvéseit, és a várost abban, hogy a 2017-es kormányzóválasztáson az általános választójog érvényesüljön az alaptörvény szellemében.
A szárazföldi kínai média kommentárjainak vissza-visszatérő eleme a hongkongi történések feltételezett külföldi háttere és annak sejtetése, hogy Nyugaton vannak olyanok, akik abban érdekeltek, hogy a diákok tüntetése lázadássá fajuljon, s ezzel borsot törjenek Peking orra alá.
A hongkongi diákok szeptember 22-én kezdtek később területfoglalássá bővült utcai tiltakozásokba, mert nem akarják elfogadni a hongkongi választási reform Peking által diktált menetrendjét.
A soron következő, 2017-es kormányzóválasztáson első ízben minden választópolgár szavazhat, de - augusztusi pekingi döntés szerint - csak két-három jelöltre, azokra, akiknek személyéről egy 1200 fős bizottság dönt majd. Peking értelmezésében ez összhangban van a hongkongi alaptörvénnyel, amely végső célként általános választójogot, egy széles képviseleti jelölő bizottságot és demokratikus eljárásokat irányoz elő.
A szabad jelöltállítást és a jelenlegi, Pekinghez lojális kormányzó távozását követelő diákok szerint viszont a kínai kormány a jelöltek "előszűrésével" nem tartja be a demokratikus elveket. Úgy látják, hogy a jelölő bizottság, amelyről Peking azt állítja, a helyi társadalmi rétegeket fogja képviselni, Peking-barát politikusokat jelöl majd a kormányzói posztra.
Peking vádja szerint a hongkongi tiltakozások mögött az amerikai kormány áll, amely "színes forradalmat" akart kirobbantani.
MTI
Alex Chow, a hongkongi diákszövetség főtitkára úgy fogalmazott, hogy egy olyan tartalmú nyilatkozat Leung Csun-jing részéről a két fél közötti tárgyalások keddi megkezdése előtt, miszerint "külföldi erők" szivárogtak be a mozgalomba, azt bizonyítja, hogy a kormányzó az egész mozgalmat meg akarja fojtani. Másutt úgy nyilatkozott, hogy Leung mindezt csak kitalálta és felszólította: álljon elő a bizonyítékokkal.Egy másik diákvezető, Joshua Wong pedig ironikusan azt közölte: "a külfölddel való kapcsolataim a dél-koreai telefonomra, illetve amerikai számítógépemre korlátozódnak, s arra, hogy szeretem a Gundam japán rajzfilmsorozatot".
"Elterelő hadműveletnek" nevezte a kormányzó külföldi országok érintettségére utaló megállapítását az Egyesült Államok főkonzulátusának szóvivője hétfőn. Scott Robinson közölte, alaptalan feltevés, hogy Washington manipulálna bárkit, bármilyen csoportot, vagy pártot Hongkongban. A közlemény megfogalmazói támogatják a hongkongiak törekvéseit, és a várost abban, hogy a 2017-es kormányzóválasztáson az általános választójog érvényesüljön az alaptörvény szellemében.
A szárazföldi kínai média kommentárjainak vissza-visszatérő eleme a hongkongi történések feltételezett külföldi háttere és annak sejtetése, hogy Nyugaton vannak olyanok, akik abban érdekeltek, hogy a diákok tüntetése lázadássá fajuljon, s ezzel borsot törjenek Peking orra alá.
A hongkongi diákok szeptember 22-én kezdtek később területfoglalássá bővült utcai tiltakozásokba, mert nem akarják elfogadni a hongkongi választási reform Peking által diktált menetrendjét.
A soron következő, 2017-es kormányzóválasztáson első ízben minden választópolgár szavazhat, de - augusztusi pekingi döntés szerint - csak két-három jelöltre, azokra, akiknek személyéről egy 1200 fős bizottság dönt majd. Peking értelmezésében ez összhangban van a hongkongi alaptörvénnyel, amely végső célként általános választójogot, egy széles képviseleti jelölő bizottságot és demokratikus eljárásokat irányoz elő.
A szabad jelöltállítást és a jelenlegi, Pekinghez lojális kormányzó távozását követelő diákok szerint viszont a kínai kormány a jelöltek "előszűrésével" nem tartja be a demokratikus elveket. Úgy látják, hogy a jelölő bizottság, amelyről Peking azt állítja, a helyi társadalmi rétegeket fogja képviselni, Peking-barát politikusokat jelöl majd a kormányzói posztra.
Peking vádja szerint a hongkongi tiltakozások mögött az amerikai kormány áll, amely "színes forradalmat" akart kirobbantani.
MTI
Hozzászólások