Hongkongiak százezrei a választási reform mellett
Csaknem 800 ezer szavazattal fejezték ki a hongkongi polgárok azt az igényüket, hogy a városvezetés, illetve Peking engedjen a választási reformot követelőknek, s az általános választójog úgy érvényesüljön, hogy a jelöltállítás is nyílt, szabad legyen - számolt be a helyi online média vasárnap, a tíznapos szavazás utolsó napján.
A tízedik napon 21 szavazóhely nyitott ki, hogy azok, akik eddig még nem tették, és szeretnék, leadhassák voksukat a Foglald el a központot (Occupy Central) polgári engedetlenségi mozgalom által szervezett szavazáson. A szavazólapokon a polgárok kifejezhették, hogy a következő - 2017-es - kormányzóválasztáson a jelöltállításhoz a széles nyilvánosság bevonásának milyen módját támogatnák.
Peking és a hongkongi kormányzat a választási reformelképzelésekkel kapcsolatban már különböző módon világossá tette, hogy semmiféle "újítási" elképzelésre nem nyitott. A választást a különleges közigazgatási övezet alaptörvénye és a kínai alkotmány szerint kívánják majd lebonyolítani, ami azt jelenti, hogy egy külön, az alkalomra kialakított választási bizottság elvben a hongkongi társadalmi szervezetek, üzleti körök és egyéb csoportok javaslatának figyelembevételével állít majd jelöltet, illetve jelölteket.
A "népszavazáson" való hatalmas részvételi arány állítólag még a szervezőket is meglepte. Vasárnap az eső ellenére volt, ahol sorban állva várták a szavazóhely megnyitását. A mozgalom képviselő azt hangoztatták, hogy ezt a mértékű tömeges véleménynyilvánítást a kormányzat nem hagyhatja figyelmen kívül, azt komolyan kell vennie.
A helyszíni riportokból kiderült az is, hogy sokan annak tudatában mentek el szavazni, hogy tudták, a végeredménynek semmiféle jogi következménye nem lesz. Céljuk, mint mondták, hangjuk hallatásával annak nyomatékosítása, hogy nincsenek egy állásponton a központi akarattal.
A Foglald el a központot kilátásba helyezte, hogy ha a "népszavazásra" nem kapnak érdemi választ, "elrendelik" a város üzleti negyedének több ezer ember által történő lezárást. Pekingben és a hongkongi politikusok közül korábban többen azt jósolták, hogy egy ilyen akció nem fog erőszak nélkül véget érni. A szárazföldi kínai média pedig napok óta azt ismétli, hogy "a népszavazás" törvénytelen, Hongkongban túl erős befolyásra tettek szert az amerikai és brit támogatást élvező "szeparatista erők", s a nyugati média bevonásával Pekingnek akarnak borsot törni az orra alá.
Voltak, akik azt is felvetették, hogy a Hongkong Egyetem által lebonyolított szavazás eredménye nem tekinthető hitelesnek, annak technikai rendszere kijátszható volt. Mások felvetették, hogy a szavazóhelyek környékén kampányt folytattak, megint mások azt firtatták, honnan volt e költséges szavazásra a szervezőknek pénzük.
Hongkong 1997. július elsejétől került vissza 150 év brit gyarmati uralom után az anyaországához és több mint 7 milliós lakosságával a világ egyik legdemokratikusabb társadalmát alkotja, ahol a polgári szabadságjogok nagymértékben érvényesülnek. Peking hét éve "magas fokú autonómiát" ígért a városnak és az "egy ország, két társadalmi rendszer" alapelv érvényesítését. A közelmúltban, a helyi társadalmi megmozdulások nyomán azonban a központi kormány szükségét érezte egy dokumentumban kifejezni: mindezek nem jelentenek teljes autonómiát, sem a hatalom decentralizálását.
A pekingi "megszólalást" a városban sokan a fokozódó pekingi kontroll megnyilvánulásaként értékelték, s emiatt is a közelgő évfordulón, a hagyományos demokráciatüntetésre az idén a szokásosnál jóval több résztvevőt, félmillió embert várnak.
MTI
A tízedik napon 21 szavazóhely nyitott ki, hogy azok, akik eddig még nem tették, és szeretnék, leadhassák voksukat a Foglald el a központot (Occupy Central) polgári engedetlenségi mozgalom által szervezett szavazáson. A szavazólapokon a polgárok kifejezhették, hogy a következő - 2017-es - kormányzóválasztáson a jelöltállításhoz a széles nyilvánosság bevonásának milyen módját támogatnák.Peking és a hongkongi kormányzat a választási reformelképzelésekkel kapcsolatban már különböző módon világossá tette, hogy semmiféle "újítási" elképzelésre nem nyitott. A választást a különleges közigazgatási övezet alaptörvénye és a kínai alkotmány szerint kívánják majd lebonyolítani, ami azt jelenti, hogy egy külön, az alkalomra kialakított választási bizottság elvben a hongkongi társadalmi szervezetek, üzleti körök és egyéb csoportok javaslatának figyelembevételével állít majd jelöltet, illetve jelölteket.
A "népszavazáson" való hatalmas részvételi arány állítólag még a szervezőket is meglepte. Vasárnap az eső ellenére volt, ahol sorban állva várták a szavazóhely megnyitását. A mozgalom képviselő azt hangoztatták, hogy ezt a mértékű tömeges véleménynyilvánítást a kormányzat nem hagyhatja figyelmen kívül, azt komolyan kell vennie.
A helyszíni riportokból kiderült az is, hogy sokan annak tudatában mentek el szavazni, hogy tudták, a végeredménynek semmiféle jogi következménye nem lesz. Céljuk, mint mondták, hangjuk hallatásával annak nyomatékosítása, hogy nincsenek egy állásponton a központi akarattal.
A Foglald el a központot kilátásba helyezte, hogy ha a "népszavazásra" nem kapnak érdemi választ, "elrendelik" a város üzleti negyedének több ezer ember által történő lezárást. Pekingben és a hongkongi politikusok közül korábban többen azt jósolták, hogy egy ilyen akció nem fog erőszak nélkül véget érni. A szárazföldi kínai média pedig napok óta azt ismétli, hogy "a népszavazás" törvénytelen, Hongkongban túl erős befolyásra tettek szert az amerikai és brit támogatást élvező "szeparatista erők", s a nyugati média bevonásával Pekingnek akarnak borsot törni az orra alá.
Voltak, akik azt is felvetették, hogy a Hongkong Egyetem által lebonyolított szavazás eredménye nem tekinthető hitelesnek, annak technikai rendszere kijátszható volt. Mások felvetették, hogy a szavazóhelyek környékén kampányt folytattak, megint mások azt firtatták, honnan volt e költséges szavazásra a szervezőknek pénzük.
Hongkong 1997. július elsejétől került vissza 150 év brit gyarmati uralom után az anyaországához és több mint 7 milliós lakosságával a világ egyik legdemokratikusabb társadalmát alkotja, ahol a polgári szabadságjogok nagymértékben érvényesülnek. Peking hét éve "magas fokú autonómiát" ígért a városnak és az "egy ország, két társadalmi rendszer" alapelv érvényesítését. A közelmúltban, a helyi társadalmi megmozdulások nyomán azonban a központi kormány szükségét érezte egy dokumentumban kifejezni: mindezek nem jelentenek teljes autonómiát, sem a hatalom decentralizálását.
A pekingi "megszólalást" a városban sokan a fokozódó pekingi kontroll megnyilvánulásaként értékelték, s emiatt is a közelgő évfordulón, a hagyományos demokráciatüntetésre az idén a szokásosnál jóval több résztvevőt, félmillió embert várnak.
MTI
Hozzászólások