Iszlám Állam - Propagandavideón toboroz Kínában egy imám a dzsihadistáknak
Propagandavideón szólította fel a kínai muszlimokat az Iszlám Állam szélsőséges szervezethez való csatlakozásra és a "hitetlenek" elleni harcra egy 80 éves volt hszincsiangi imám, aki az után ment Szíriába, hogy megtudta, a fia már életét áldozta ott a harcmezőkön - számolt be a South China Morning Post című hongkongi lap hétfőn.
A videón az ujgur nyelven beszélő, idős, hosszú és ősz szakállú Muhammed Amin beszél, miközben vállán az Iszlám Állam fekete-fehér zászlóját hordozza, kezében pedig kalasnyikovot tart. Mögötte a távolba tekint az IÁ egyik álarcos katonája, akinek fegyvere szintén látható. A képsorokon feltűnik egy osztályterem is, amely tele van ujgur fiúkkal. Fejfedőjüket az Iszlám Állam logója díszíti. Az egyik fiú az IÁ zászlójára mutatva tesz fogadalmat: "kínai hitetlenek,... eljövünk és felvonjuk Turkesztán zászlóját".
Az idős Amin elmondta, hogy négy unokájával, lányával és a feleségével utazott Szíriába, mert olyan helyre vágyott, ahol gyakorolják az iszlámot és harcolhat az iszlám ügyért. Egy táborban harci kiképzést is kapott, s bár kérte, hogy őt magát is vessék be, korára való tekintettel ezt nem engedték meg neki.
Felidézte a hszincsiangi muszlimok zaklatását és azt állította, hogy vallásukat csak magánúton tanulhatják, a nők pedig nyilvánosan nem viselhetik az arcukat elfedő fátylat. Gyakran őrizetbe veszik és megverik őket - hangoztatta. Ő maga - mint elmondta - körülbelül 20 éve hagyta ott a mecsetjét és költözött elhagyatott vidékre, ahol gyerekeket tanított. Száműzték, amikor diákjai a hatóságoknak elmesélték egy kínai meggyilkolását és azt, hogy ha elveszítik életüket, miként válnak mártírokká.
A 80 éves férfi "turkesztáni testvérei" között külön is felkérte az orvosokat, mérnököket és a tanárokat, hogy szolgálják az iszlámot az Iszlám Állam földjén. A 21 perces felvételt még a múlt hónapban töltötték fel az internetre, a jelek szerint a szíriai Aleppóban készült.
Elsősorban az ujgur diákokra utalóan Rohan Gunaratna, a hongkongi lap szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelek szerint a terrorizmus veszélye "a terroristák jelenlegi generációját követően is" fenn fog maradni Kínában.
A South China Morning Post egy másik írása arról számolt be, hogy az ujgurokat a szélsőséges vallási csoportok "ágyútölteléknek" használják. A kínai hatóságok szerint Délkelet-Ázsiában török diplomaták török útlevéllel látják el a határon átszökött, a törökkel rokon nyelvet beszélő ujgurokat.
Törökországba érkezvén sokan közülük például a Kelet-Turkesztáni Iszlám Mozgalom (ETIM) vagy más terrorista csoportok hálójába kerülnek és előbb vagy utóbb a határ másik oldalán, Szíriában vagy Irakban találják magukat. A harcoló csoportok 2 ezer dollárt fizetnek egy-egy emberért, toborzott katonáért - állították biztonsági források Pekingben újságíróknak.
Az elmúlt napokban az ujgurok ügye azért került a nemzetközi figyelem középpontjába, mert Thaiföld körülbelül száz olyan ujgurt toloncolt vissza Kínába, akiket tavaly óta fogtak el az országban.
Ankara hevesen bírálta Bangkokot, Washington pedig a menedéket kérők jogait biztosító nemzetközi törvényekbe ütközőnek nevezte a lépést. Peking emiatt tiltakozott és visszautasította Washington "politikai előítéletektől" vezérelt megnyilatkozását, amellyel - úgy vélte -, mintegy szemet huny az illegális migráció és a csempészet nemzetközileg is üldözendő bűncselekményei felett.
MTI
A videón az ujgur nyelven beszélő, idős, hosszú és ősz szakállú Muhammed Amin beszél, miközben vállán az Iszlám Állam fekete-fehér zászlóját hordozza, kezében pedig kalasnyikovot tart. Mögötte a távolba tekint az IÁ egyik álarcos katonája, akinek fegyvere szintén látható. A képsorokon feltűnik egy osztályterem is, amely tele van ujgur fiúkkal. Fejfedőjüket az Iszlám Állam logója díszíti. Az egyik fiú az IÁ zászlójára mutatva tesz fogadalmat: "kínai hitetlenek,... eljövünk és felvonjuk Turkesztán zászlóját".
Az idős Amin elmondta, hogy négy unokájával, lányával és a feleségével utazott Szíriába, mert olyan helyre vágyott, ahol gyakorolják az iszlámot és harcolhat az iszlám ügyért. Egy táborban harci kiképzést is kapott, s bár kérte, hogy őt magát is vessék be, korára való tekintettel ezt nem engedték meg neki.
Felidézte a hszincsiangi muszlimok zaklatását és azt állította, hogy vallásukat csak magánúton tanulhatják, a nők pedig nyilvánosan nem viselhetik az arcukat elfedő fátylat. Gyakran őrizetbe veszik és megverik őket - hangoztatta. Ő maga - mint elmondta - körülbelül 20 éve hagyta ott a mecsetjét és költözött elhagyatott vidékre, ahol gyerekeket tanított. Száműzték, amikor diákjai a hatóságoknak elmesélték egy kínai meggyilkolását és azt, hogy ha elveszítik életüket, miként válnak mártírokká.
A 80 éves férfi "turkesztáni testvérei" között külön is felkérte az orvosokat, mérnököket és a tanárokat, hogy szolgálják az iszlámot az Iszlám Állam földjén. A 21 perces felvételt még a múlt hónapban töltötték fel az internetre, a jelek szerint a szíriai Aleppóban készült.
Elsősorban az ujgur diákokra utalóan Rohan Gunaratna, a hongkongi lap szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelek szerint a terrorizmus veszélye "a terroristák jelenlegi generációját követően is" fenn fog maradni Kínában.
A South China Morning Post egy másik írása arról számolt be, hogy az ujgurokat a szélsőséges vallási csoportok "ágyútölteléknek" használják. A kínai hatóságok szerint Délkelet-Ázsiában török diplomaták török útlevéllel látják el a határon átszökött, a törökkel rokon nyelvet beszélő ujgurokat.
Törökországba érkezvén sokan közülük például a Kelet-Turkesztáni Iszlám Mozgalom (ETIM) vagy más terrorista csoportok hálójába kerülnek és előbb vagy utóbb a határ másik oldalán, Szíriában vagy Irakban találják magukat. A harcoló csoportok 2 ezer dollárt fizetnek egy-egy emberért, toborzott katonáért - állították biztonsági források Pekingben újságíróknak.
Az elmúlt napokban az ujgurok ügye azért került a nemzetközi figyelem középpontjába, mert Thaiföld körülbelül száz olyan ujgurt toloncolt vissza Kínába, akiket tavaly óta fogtak el az országban.
Ankara hevesen bírálta Bangkokot, Washington pedig a menedéket kérők jogait biztosító nemzetközi törvényekbe ütközőnek nevezte a lépést. Peking emiatt tiltakozott és visszautasította Washington "politikai előítéletektől" vezérelt megnyilatkozását, amellyel - úgy vélte -, mintegy szemet huny az illegális migráció és a csempészet nemzetközileg is üldözendő bűncselekményei felett.
MTI
Hozzászólások