Kínai katonai vezető szerint az Egyesült Államok destabilizálja a régiót
Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek növekvő katonai jelenléte destabilizálja az ázsiai és csendes-óceáni térséget, de Kína "nem fél a bajtól" - mondta Szun Csien-kuo tengernagy, a kínai delegáció vezetője vasárnap Szingapúrban, az ázsiai-csendes-óceáni térség magas rangú katonai vezetőinek évente megrendezett biztonságpolitikai konferenciáján.
Szun visszautasította az amerikai védelmi miniszter, Ashton Carter szombaton elhangzott vádját, miszerint Kína tolakodó magatartása a dél-kínai-tengeri területi viták felerősödése közepette "provokatív, destabilizáló és önmagát elszigetelő" - számolt be a hongkongi South China Morning Post című lap online kiadása.
"Kína nem volt és nem lesz elszigetelve a jövőben sem" - jegyezte meg Szun, a Központi Katonai Bizottság összhaderőnemi vezérkari főnökének helyettese. Hozzátette, egyesek és egyes országok hidegháborús mentalitással, előítélettel kezelik Kínát. "Ezek építhetnek falat gondolkodásukban és végül ők szigetelhetik el magukat" - fogalmazott.
A kínai katonai vezető az Egyesült Államokat név szerint nem említve kijelentette, "egy bizonyos ország kihívóan kérkedik katonai adottságaival, miközben más országokkal összejátszva igyekszik nyomást gyakorolni Kínára", hogy fogadja el a nemzetközi választottbíróság közelgő döntését. Az intézményhez a Pekinggel területi vitában álló Fülöp-szigetek fordult.
"A tengeri vitákban nem érintett országoknak nem kellene önös érdekből akadályozniuk erőfeszítéseinket a békés megoldásra" - állapította meg Szun. Majd hozzátette: "mi nem vagyunk okai a bajnak, de nem is félünk a bajtól".
A tengernagy azt hangoztatta, hogy a kínai lépések a Dél-kínai-tengeren egyetlen ország ellen sem irányultak és nem jelentenek fenyegetést a szabad hajózhatóságra sem.
Szun azokra a szigetfeltöltésekre utalt, amelyek másfél éve kezdődtek és amelyeket Washington és Manila hevesen bírált. A Spratly szigetcsoportot a Kínai Népköztársaság, Tajvan és Vietnam teljes egészében magának követeli, míg a Fülöp-szigetek, Malajzia és Brunei egyes részeit tartja területéhez tartozónak.
A szigetek, zátonyok, homokpadok közül a legtöbbet Vietnam felügyeli, majd a sorban a Fülöp-szigetek, Kína és Malajzia következik. Közülük - Kínához hasonlóan - többen is építettek kifutópályát, és valamennyi ország állomásoztat katonákat az általa elfoglalt területeken.
A szingapúri biztonsági konferencián Szun Csien-kuo 17 kétoldalú tárgyalást folytatott, de partnerei között nem volt sem az Egyesült Államok, sem a Fülöp-szigetek delegációja.
John Kerry amerikai külügyminiszter vasárnap, pekingi látogatásának megkezdése előtt néhány órával felszólította Kínát, hogy ne alakítson ki légvédelmi övezetet a Dél-kínai-tenger térségében, mert azt az Egyesült Államok provokatív és destabilizáló cselekedetnek tekintené.
Úgy fogalmazott, hogy egy ilyen kínai lépés feszültséget keltene közte és más ázsiai országok között, továbbá megkérdőjelezné Kínának azt az elkötelezettségét, hogy a dél-kínai-tengeri szigetek hovatartozásáról és a térségbeli hajózási útvonalakról diplomáciai tárgyalások útján határozzanak.
MTI
Szun visszautasította az amerikai védelmi miniszter, Ashton Carter szombaton elhangzott vádját, miszerint Kína tolakodó magatartása a dél-kínai-tengeri területi viták felerősödése közepette "provokatív, destabilizáló és önmagát elszigetelő" - számolt be a hongkongi South China Morning Post című lap online kiadása.
"Kína nem volt és nem lesz elszigetelve a jövőben sem" - jegyezte meg Szun, a Központi Katonai Bizottság összhaderőnemi vezérkari főnökének helyettese. Hozzátette, egyesek és egyes országok hidegháborús mentalitással, előítélettel kezelik Kínát. "Ezek építhetnek falat gondolkodásukban és végül ők szigetelhetik el magukat" - fogalmazott.
A kínai katonai vezető az Egyesült Államokat név szerint nem említve kijelentette, "egy bizonyos ország kihívóan kérkedik katonai adottságaival, miközben más országokkal összejátszva igyekszik nyomást gyakorolni Kínára", hogy fogadja el a nemzetközi választottbíróság közelgő döntését. Az intézményhez a Pekinggel területi vitában álló Fülöp-szigetek fordult.
"A tengeri vitákban nem érintett országoknak nem kellene önös érdekből akadályozniuk erőfeszítéseinket a békés megoldásra" - állapította meg Szun. Majd hozzátette: "mi nem vagyunk okai a bajnak, de nem is félünk a bajtól".
A tengernagy azt hangoztatta, hogy a kínai lépések a Dél-kínai-tengeren egyetlen ország ellen sem irányultak és nem jelentenek fenyegetést a szabad hajózhatóságra sem.
Szun azokra a szigetfeltöltésekre utalt, amelyek másfél éve kezdődtek és amelyeket Washington és Manila hevesen bírált. A Spratly szigetcsoportot a Kínai Népköztársaság, Tajvan és Vietnam teljes egészében magának követeli, míg a Fülöp-szigetek, Malajzia és Brunei egyes részeit tartja területéhez tartozónak.
A szigetek, zátonyok, homokpadok közül a legtöbbet Vietnam felügyeli, majd a sorban a Fülöp-szigetek, Kína és Malajzia következik. Közülük - Kínához hasonlóan - többen is építettek kifutópályát, és valamennyi ország állomásoztat katonákat az általa elfoglalt területeken.
A szingapúri biztonsági konferencián Szun Csien-kuo 17 kétoldalú tárgyalást folytatott, de partnerei között nem volt sem az Egyesült Államok, sem a Fülöp-szigetek delegációja.
John Kerry amerikai külügyminiszter vasárnap, pekingi látogatásának megkezdése előtt néhány órával felszólította Kínát, hogy ne alakítson ki légvédelmi övezetet a Dél-kínai-tenger térségében, mert azt az Egyesült Államok provokatív és destabilizáló cselekedetnek tekintené.
Úgy fogalmazott, hogy egy ilyen kínai lépés feszültséget keltene közte és más ázsiai országok között, továbbá megkérdőjelezné Kínának azt az elkötelezettségét, hogy a dél-kínai-tengeri szigetek hovatartozásáról és a térségbeli hajózási útvonalakról diplomáciai tárgyalások útján határozzanak.
MTI
Hozzászólások