Obama erős és együttműködő amerikai-kínai viszonyt szeretne
Barack Obama erős és együttműködő amerikai-kínai viszonyt feltételezve képzeli el az Egyesült Államok pozíciójának erősítését az ázsiai és csendes-óceáni térségben - jelentette ki az amerikai elnök a vendéglátójával, Hszi Csin-ping államelnökkel folytatott szerdai tárgyalásait követő sajtótájékoztatón.
Obama közölte: a találkozón világossá tette, tévhit, hogy Washington célja Kína feltartóztatása lenne. Meggyőződését fejezte ki, hogy találkozói a kínai elnökkel tisztázzák a félreértéseket és eloszlatják a bizalmatlanságot.
A látogatáshoz időzítve két védelmi megállapodást is bejelentettek, amelyek a katonai konfrontációk megelőzését szolgálják Ázsiában. Elfogadták például, hogy a nagyobb katonai események, védelmi gyakorlatok rendezéséről értesítik egymást, illetve rögzítettek olyan szabályokat, amelyek a levegőben és a vízen történő "találkozásokra" vonatkoznak.
Nyilvánosságra hozták azt a kétoldalú egyezséget is, amely tartalmazza a világ két legnagyobb gazdaságának vállalásait a károsanyag-kibocsátás szabályozásában. Kínában a tervek szerint 2030 körül tetőzik az üvegházhatású gázok kibocsátása és csak azt követően kezdődhet folyamatos csökkentése. Az Egyesült Államok azt vállalta, hogy 2025-re a 2005. évi szint 26-28 százalékával fogja vissza a kibocsátást.
Az Egyesült Államok módosított a kínaiaknak kiadható vízumok érvényességi idején, így a turista és az üzleti célú vízumokat tíz évre adják, a diákvízumokat pedig ötre. Egy másik szerződésben elektronikai cikkek vámtételeinek csökkentésére vállaltak a felek kötelezettséget, így félvezetők, orvosi műszerek, GPS-eszközök és más termékek vámja csökken. A felek egyetértettek a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás előkészületeinek felgyorsításában.
Obama a nyilvánosság előtt arról is beszélt, úgy érzi, a Kína területi vitáit érintő kérdésekben tárgyalásai során fontos előrehaladást értek el, bár hozzátette, több is lehetséges lenne. Tájékoztatóján egyben kijelentette, a dél-kínai-tengeri vitákban nincs hivatalos amerikai álláspont.
A hongkongi tüntetéseket érintő kérdésre válaszolva Hszi leszögezte, az ottani történéseket belügynek tekinti, amelyekhez külföldi kormányoknak nincs köze, Obama pedig közölte, félreérthetetlenül megmondta Hszinek, Washingtonnak nem volt köze a tüntetésekhez. Hozzáfűzte, a hongkongi kérdésekről a helyieknek és Kínának kell dönteniük.
Obama kijelentette, az Egyesült Államok Tibetet Kína részének tekinti, és nem támogatja a függetlenségét. Hszi az újságírók előtt jelezte, országa kész emberjogi kérdésekben párbeszédet folytatni az Egyesült Államokkal.
A világ két legnagyobb gazdaságának elsőszámú vezetői között szóba került Észak-Korea kérdése is.
Hszi támogatta a nukleáris leszerelést célzó tárgyalások mielőbbi újrakezdését és mindketten egyetértettek Észak-Korea teljes atommentesítésében. Elhangzott az is, Peking támogatja, hogy az iráni nukleáris kérdésben november 24-ig megállapodás szülessen.
Szakértők a kínai-amerikai csúcstalálkozót mindkét oldalon a vártnál eredményesebbnek, "konstruktívnak" minősítették, s egyértelmű jeleket láttak arra, hogy a "nagyhatalmak közi új típusú kapcsolatok" kezdeményezése, ha nem is szüntet meg nézeteltéréseket és számol fel érdekellentéteket, pozitív eredményeket szülhet.
MTI
Obama közölte: a találkozón világossá tette, tévhit, hogy Washington célja Kína feltartóztatása lenne. Meggyőződését fejezte ki, hogy találkozói a kínai elnökkel tisztázzák a félreértéseket és eloszlatják a bizalmatlanságot.A látogatáshoz időzítve két védelmi megállapodást is bejelentettek, amelyek a katonai konfrontációk megelőzését szolgálják Ázsiában. Elfogadták például, hogy a nagyobb katonai események, védelmi gyakorlatok rendezéséről értesítik egymást, illetve rögzítettek olyan szabályokat, amelyek a levegőben és a vízen történő "találkozásokra" vonatkoznak.
Nyilvánosságra hozták azt a kétoldalú egyezséget is, amely tartalmazza a világ két legnagyobb gazdaságának vállalásait a károsanyag-kibocsátás szabályozásában. Kínában a tervek szerint 2030 körül tetőzik az üvegházhatású gázok kibocsátása és csak azt követően kezdődhet folyamatos csökkentése. Az Egyesült Államok azt vállalta, hogy 2025-re a 2005. évi szint 26-28 százalékával fogja vissza a kibocsátást.
Az Egyesült Államok módosított a kínaiaknak kiadható vízumok érvényességi idején, így a turista és az üzleti célú vízumokat tíz évre adják, a diákvízumokat pedig ötre. Egy másik szerződésben elektronikai cikkek vámtételeinek csökkentésére vállaltak a felek kötelezettséget, így félvezetők, orvosi műszerek, GPS-eszközök és más termékek vámja csökken. A felek egyetértettek a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás előkészületeinek felgyorsításában.
Obama a nyilvánosság előtt arról is beszélt, úgy érzi, a Kína területi vitáit érintő kérdésekben tárgyalásai során fontos előrehaladást értek el, bár hozzátette, több is lehetséges lenne. Tájékoztatóján egyben kijelentette, a dél-kínai-tengeri vitákban nincs hivatalos amerikai álláspont.
A hongkongi tüntetéseket érintő kérdésre válaszolva Hszi leszögezte, az ottani történéseket belügynek tekinti, amelyekhez külföldi kormányoknak nincs köze, Obama pedig közölte, félreérthetetlenül megmondta Hszinek, Washingtonnak nem volt köze a tüntetésekhez. Hozzáfűzte, a hongkongi kérdésekről a helyieknek és Kínának kell dönteniük.
Obama kijelentette, az Egyesült Államok Tibetet Kína részének tekinti, és nem támogatja a függetlenségét. Hszi az újságírók előtt jelezte, országa kész emberjogi kérdésekben párbeszédet folytatni az Egyesült Államokkal.
A világ két legnagyobb gazdaságának elsőszámú vezetői között szóba került Észak-Korea kérdése is.
Hszi támogatta a nukleáris leszerelést célzó tárgyalások mielőbbi újrakezdését és mindketten egyetértettek Észak-Korea teljes atommentesítésében. Elhangzott az is, Peking támogatja, hogy az iráni nukleáris kérdésben november 24-ig megállapodás szülessen.
Szakértők a kínai-amerikai csúcstalálkozót mindkét oldalon a vártnál eredményesebbnek, "konstruktívnak" minősítették, s egyértelmű jeleket láttak arra, hogy a "nagyhatalmak közi új típusú kapcsolatok" kezdeményezése, ha nem is szüntet meg nézeteltéréseket és számol fel érdekellentéteket, pozitív eredményeket szülhet.
MTI
Hozzászólások