Orosz-kínai haditengerészeti gyakorlatot kezdtek a Japán-tengeren
Kína és Oroszország bő egyhetes tengeri hadgyakorlatot kezdett Vlagyivosztok partjainál csütörtökön. A "Joint Sea 2015" kódnevű gyakorlat első részét a Földközi-tengeren tartották május második felében.
A hivatalos közlés szerint a mostani, japán-tengeri manővereken a békefenntartó műveletekben, továbbá a terrorizmus és kalózkodás elleni harcban való együttműködésre készülnek fel, s úgy tudni, tengeralattjáró-elhárítást, légvédelmi feladatokat és közös partraszállást is fognak gyakorolni.
A kínai jelentések szerint augusztus közepén 7 kínai hadihajó indult a helyszínre a kelet-kínai Csingtao kikötőjéből. Köztük volt két romboló, több fregatt, egy harckocsi-partraszállító hajó, egy ellátóhajó és a Csangpajsan nevű kétéltű partraszálló hajó. Ezeket hat helikopter, öt merevszárnyú repülőgép, 21 kétéltű eszköz egészítette ki.
Orosz részről 16 hajót, két tengeralattjárót, 12 haditengerészeti repülőt, 9 kétéltű járművet küldtek a Nagy Péter-öbölbe.
Szakértők szerint a Csiangkaj II osztályú kínai fregattok bevetésével Kínának az is szándéka, hogy felkeltse irántuk Moszkva érdeklődését.
A májusi manőverek bejelentésekor Pekingben hangsúlyozták: a két ország haditengerészetének célja, hogy a jövőben közösen tudjanak fellépni a lehetséges biztonsági fenyegetésekkel szemben. Az éleslövészettel egybekötött hadgyakorlaton akkor összesen kilenc hajó vett részt, és elsősorban a hajózásbiztonságra, a haditengerészeti logisztikai utánpótlás biztosítására, valamint a hajókísérésre összpontosítottak.
Miközben nyugati megfigyelők úgy vélik, hogy Kína és Oroszország katonai együttműködésének fokozásával igyekszik ellensúlyozni az Egyesült Államok és Japán védelmi együttműködését, a Hszinhua hírügynökség csütörtöki kommentárjában azt hangoztatta, hogy a két ország nem kardcsörtetésnek szánja a 2012 óta évente megrendezésre kerülő közös tengeri hadgyakorlatot.
Az állami hírügynökség szerint a nyugati jelentések "óvatosan megválogatott tényekkel" azt a benyomást igyekeznek kelteni, hogy a két ország katonai szövetségre törekszik. Ez azonban - állítja a Hszinhua - sem Pekingnek, sem Moszkvának nem célja, Kína az el nem kötelezettség híve, nem törekszik katonai szövetségek, tömbök létrehozására, ahogyan "barátokat sem keres valaki más ellenében".
Kínában védelmi minisztériumi illetékesek rutinszerűen közölték, a hadgyakorlat nem irányul egyetlen harmadik ország ellen sem.
MTI
A hivatalos közlés szerint a mostani, japán-tengeri manővereken a békefenntartó műveletekben, továbbá a terrorizmus és kalózkodás elleni harcban való együttműködésre készülnek fel, s úgy tudni, tengeralattjáró-elhárítást, légvédelmi feladatokat és közös partraszállást is fognak gyakorolni.
A kínai jelentések szerint augusztus közepén 7 kínai hadihajó indult a helyszínre a kelet-kínai Csingtao kikötőjéből. Köztük volt két romboló, több fregatt, egy harckocsi-partraszállító hajó, egy ellátóhajó és a Csangpajsan nevű kétéltű partraszálló hajó. Ezeket hat helikopter, öt merevszárnyú repülőgép, 21 kétéltű eszköz egészítette ki.
Orosz részről 16 hajót, két tengeralattjárót, 12 haditengerészeti repülőt, 9 kétéltű járművet küldtek a Nagy Péter-öbölbe.
Szakértők szerint a Csiangkaj II osztályú kínai fregattok bevetésével Kínának az is szándéka, hogy felkeltse irántuk Moszkva érdeklődését.
A májusi manőverek bejelentésekor Pekingben hangsúlyozták: a két ország haditengerészetének célja, hogy a jövőben közösen tudjanak fellépni a lehetséges biztonsági fenyegetésekkel szemben. Az éleslövészettel egybekötött hadgyakorlaton akkor összesen kilenc hajó vett részt, és elsősorban a hajózásbiztonságra, a haditengerészeti logisztikai utánpótlás biztosítására, valamint a hajókísérésre összpontosítottak.
Miközben nyugati megfigyelők úgy vélik, hogy Kína és Oroszország katonai együttműködésének fokozásával igyekszik ellensúlyozni az Egyesült Államok és Japán védelmi együttműködését, a Hszinhua hírügynökség csütörtöki kommentárjában azt hangoztatta, hogy a két ország nem kardcsörtetésnek szánja a 2012 óta évente megrendezésre kerülő közös tengeri hadgyakorlatot.
Az állami hírügynökség szerint a nyugati jelentések "óvatosan megválogatott tényekkel" azt a benyomást igyekeznek kelteni, hogy a két ország katonai szövetségre törekszik. Ez azonban - állítja a Hszinhua - sem Pekingnek, sem Moszkvának nem célja, Kína az el nem kötelezettség híve, nem törekszik katonai szövetségek, tömbök létrehozására, ahogyan "barátokat sem keres valaki más ellenében".
Kínában védelmi minisztériumi illetékesek rutinszerűen közölték, a hadgyakorlat nem irányul egyetlen harmadik ország ellen sem.
MTI
Hozzászólások