Előre hozott parlamenti választást tartanak Koszovóban
Előre hozott parlamenti választást tartanak vasárnap Koszovóban. Az 1,78 millió szavazópolgár 120 parlamenti helyről dönt.
A harminc választási lista nemzetiségi összetétele színes: albán, bosnyák, szerb, roma, török, egyiptomi, askáli és goráni listák is indulnak, összesen több mint 1200 jelölttel. A koszovói választási törvény szerint önállóan induló pártok esetében ötszázalékos a parlamenti küszöb, míg koalíciók esetében hétszázalékos. A kisebbségek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően 20, úgynevezett fenntartott hellyel rendelkeznek a 120 fős pristinai törvényhozásban, ebből 10 hely a szerb kisebbséget illeti meg.
A választás egyik legnagyobb kérdése az, hogy Hashim Thaci miniszterelnök harmadszor is meg tudja-e szerezni a kormányzáshoz szükséges szavazattöbbséget, illetve az ország folytatni fogja-e a Szerbiához fűződő viszony rendezését és az európai integrációt. Thaci pártjának, a Koszovói Demokrata Pártnak (PDK) 30 százalékos a támogatottsága. Legnagyobb vetélytársának Isa Mustafát, a konzervatív Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) elnökét tartják, aki a kampányban többször is hangsúlyozta, hogy kizárólag az ő pártja képes legyőzni a PDK-t, és demokratikus kormányt felállítani.
Nem valószínű, hogy az LDK és a PDK hasonló nagykoalícióra lépne, mint az ország 2008-as függetlenedése után, sokkal inkább fordulhat elő az, hogy a harmadik legnépszerűbb párt, a 11 százalékos támogatottságú Szövetség a Jövőért (AAK) tölti majd be a mérleg nyelvének szerepét. Ramush Haradinaj pártelnök korábban Thaci gerilla-harcostársa volt, kérdéses, hogy most melyik oldalt támogatná. Az előre hozott parlamenti választást Thaci kezdeményezte azt követően, hogy a pristinai parlamentben május elején a szerb képviselők távolléte miatt nem sikerült megtartani a nemzeti hadsereg megalakításáról szóló szavazást.
Annak ellenére, hogy Szerbia továbbra sem ismeri el egykori déli tartománya függetlenségét, az ott élő mintegy 120 ezer szerbet a hivatalos Belgrád voksolásra buzdítja. Ez a második ilyen alkalom - az őszi önkormányzati választáson is hasonló volt Szerbia hozzáállása -, korábban inkább bojkottra szólították a szerbeket. A változás legfőbb oka, hogy a tavaly áprilisban Brüsszelben megkötött szerb-koszovói megállapodásban foglaltak betartása és megvalósítása mindkét fél érdeke.
A szavazóhelyiségek 7 és 19 óra között tartanak nyitva, a voksolás biztonságáról pedig a koszovói rendőrség, az EU koszovói igazságügyi és rendőrségi missziója (EULEX), valamint a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó erő (KFOR) gondoskodik. A választás tisztaságát több száz nemzetközi megfigyelő ellenőrzi.
forrás:MTI
A harminc választási lista nemzetiségi összetétele színes: albán, bosnyák, szerb, roma, török, egyiptomi, askáli és goráni listák is indulnak, összesen több mint 1200 jelölttel. A koszovói választási törvény szerint önállóan induló pártok esetében ötszázalékos a parlamenti küszöb, míg koalíciók esetében hétszázalékos. A kisebbségek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően 20, úgynevezett fenntartott hellyel rendelkeznek a 120 fős pristinai törvényhozásban, ebből 10 hely a szerb kisebbséget illeti meg.
A választás egyik legnagyobb kérdése az, hogy Hashim Thaci miniszterelnök harmadszor is meg tudja-e szerezni a kormányzáshoz szükséges szavazattöbbséget, illetve az ország folytatni fogja-e a Szerbiához fűződő viszony rendezését és az európai integrációt. Thaci pártjának, a Koszovói Demokrata Pártnak (PDK) 30 százalékos a támogatottsága. Legnagyobb vetélytársának Isa Mustafát, a konzervatív Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) elnökét tartják, aki a kampányban többször is hangsúlyozta, hogy kizárólag az ő pártja képes legyőzni a PDK-t, és demokratikus kormányt felállítani.Nem valószínű, hogy az LDK és a PDK hasonló nagykoalícióra lépne, mint az ország 2008-as függetlenedése után, sokkal inkább fordulhat elő az, hogy a harmadik legnépszerűbb párt, a 11 százalékos támogatottságú Szövetség a Jövőért (AAK) tölti majd be a mérleg nyelvének szerepét. Ramush Haradinaj pártelnök korábban Thaci gerilla-harcostársa volt, kérdéses, hogy most melyik oldalt támogatná. Az előre hozott parlamenti választást Thaci kezdeményezte azt követően, hogy a pristinai parlamentben május elején a szerb képviselők távolléte miatt nem sikerült megtartani a nemzeti hadsereg megalakításáról szóló szavazást.
Annak ellenére, hogy Szerbia továbbra sem ismeri el egykori déli tartománya függetlenségét, az ott élő mintegy 120 ezer szerbet a hivatalos Belgrád voksolásra buzdítja. Ez a második ilyen alkalom - az őszi önkormányzati választáson is hasonló volt Szerbia hozzáállása -, korábban inkább bojkottra szólították a szerbeket. A változás legfőbb oka, hogy a tavaly áprilisban Brüsszelben megkötött szerb-koszovói megállapodásban foglaltak betartása és megvalósítása mindkét fél érdeke.
A szavazóhelyiségek 7 és 19 óra között tartanak nyitva, a voksolás biztonságáról pedig a koszovói rendőrség, az EU koszovói igazságügyi és rendőrségi missziója (EULEX), valamint a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó erő (KFOR) gondoskodik. A választás tisztaságát több száz nemzetközi megfigyelő ellenőrzi.
forrás:MTI
Hozzászólások