Kallas: az amerikai-iráni megállapodás első lépés a Hormuzi-szoros megnyitása felé
Az Európai Unió üdvözli az Egyesült Államok és Irán között bejelentett megállapodást, amely első lépést jelenthet a Hormuzi-szoros megnyitása és a közel-keleti konfliktus lezárása felé - jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős EU-főképviselő hétfőn Luxembourgban, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve.
Kallas hangsúlyozta: a megállapodás megnyithatja az utat a nukleáris kérdésről és más, a térség stabilitása és békéje szempontjából meghatározó ügyekről szóló tárgyalások előtt.
"Nagyon üdvözlendő fejleményről van szó, és szorítunk azért, hogy valóban megvalósuljon, mert mindenkinek érdeke, hogy a Hormuzi-szoros nyitva maradjon, és hogy ez a háború véget érjen" - fogalmazott, hozzátéve, hogy az EU reményei szerint a fejlemény tartósnak bizonyul. A főképviselő megerősítette, hogy a külügyminiszterek Ukrajnáról is tárgyalnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt éjszaka ismét fokozódtak az orosz támadások a civilek és az UNESCO világörökségi helyszínei ellen. Mint mondta, ezek háborús bűncselekményeknek minősülnek.
Tájékoztatása szerint az Európai Unió újabb szankciós intézkedéseket készített elő Oroszországgal szemben, ezek az orosz hadiipari komplexumot és az úgynevezett árnyékflottát célozzák. Üdvözölte azt is, hogy az Egyesült Királyság feltartóztatta az árnyékflotta egyik hajóját.
Kaja Kallas elmondta, hogy a tanácskozás előtt munkareggelit tartottak Örményországról az ország külügyminiszterének részvételével.
"Támogatnunk kell Örményországot abban, hogy ellenállóbbá váljon" - jelentette ki, hozzátéve, hogy a felek arról is egyeztettek, milyen további segítséget nyújthat az EU az országnak. A főképviselő közölte, hogy napirendre kerülnek a bővítési folyamattal kapcsolatos ügyek is. Megemlítette, hogy a külügyminiszterek a további témák között az ebolajárvánnyal kapcsolatos kérdéseket is megvitatják. Újságírói kérdésre válaszolva Kallas elmondta: több tagállam szankciók bevezetését javasolta Itamár Bengvír izraeli nemzetbiztonsági miniszter ellen, ugyanakkor a szükséges egyhangú támogatás jelenleg nem áll rendelkezésre.
Az orosz háborús résztvevők uniós beutazásának megtiltásával kapcsolatban közölte: az EU rendelkezik azokkal az információkkal, amelyek alapján az érintettek felvehetők a schengeni tiltólistára. Mint mondta, a szakértők szerint ez technikailag megvalósítható.
Kaja Kallas arról is beszámolt, hogy az Európai Békekereten keresztül támogatást nyújtanak a libanoni fegyveres erőknek. Hozzátette: mivel az ENSZ libanoni békefenntartó missziója (UNIFIL) hamarosan véget ér, az uniós tagállamok arról is tárgyalnak, szükség van-e egy saját művelet indítására, és ha igen, milyen mandátummal.
Marta Kos bővítésért felelős európai biztos a luxembourgi tanácskozásra érkezve kijelentette: Ukrajna és Moldova teljesítette vállalásait, ezért az Európai Unió megnyithatja számukra az első tárgyalási klasztert, és várhatóan júliusban a további öt klaszter megnyitására is sor kerülhet. Ez a legjelentősebb lépés azóta, hogy 2023-ban tagjelölti státust kapott ez a két ország - mondta.
Kos arról is beszámolt, hogy Montenegró esetében további két tárgyalási fejezet lezárásáról döntenek, amellyel a lezárt fejezetek száma tizenhatra emelkedik. Ez a csatlakozási folyamat mintegy felének felel meg.
Közölte: amennyiben az Európai Bizottság, a tagállamok és Montenegró egyaránt megfelelő ütemben haladnak a júliusban kezdődő, következő féléves soros uniós elnökség alatt - amelyet Írország ad majd -, annak végére az ország akár lezárhatja csatlakozási tárgyalásait.
Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban Marta Kos reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió egységesen támogatja majd a nemzetközi főképviselői posztra jelölt személyt, aki az ország és európai integrációjának érdekeit szolgálja.
Rámutatott, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a bosznia-hercegovinai lakosság 74 százaléka támogatja az európai integrációt, ezért a politikai vezetőknek ezt az akaratot kell követniük. Hozzátette: a nemzetközi főképviselő feladata az kell, hogy legyen, hogy elősegítse Bosznia-Hercegovina teljes szuverenitásának helyreállítását, és hosszabb távon feleslegessé tegye a nemzetközi felügyeletet.
Az Ukrajna jövőbeli tagságával kapcsolatos vétójogi aggályokra reagálva a biztos elmondta: az új generációs csatlakozási szerződések olyan biztosítékokat tartalmaznak majd, amelyek garantálják, hogy az új tagállamok a csatlakozásukat követően is hosszú távon betartsák az uniós szabályokat. Kiemelte: a részletekről a csatlakozási szerződések kidolgozásának szakaszában születnek majd döntések, de reményét fejezte ki, hogy a tagállamok már most iránymutatást adnak a kérdésben.
Marta Kos szerint az Európai Uniónak a jelenlegi geopolitikai környezetben meg kell találnia a helyét, és elsősorban értékei, az emberi jogok és az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített alapelvek révén kell megerősítenie nemzetközi szerepét. A bővítéssel kapcsolatos alternatív modellekre vonatkozó kérdésre válaszolva a szlovén biztos hangsúlyozta: az Európai Unióban csak teljes jogú tagság létezik.
"Nincs fél tagság vagy negyed tagság" - fogalmazott. Hozzátette ugyanakkor, hogy a bővítési folyamatnak továbbra is érdemalapúnak kell maradnia, miközben az Európai Unió a fokozatos integráció különböző formáinak megerősítésén is dolgozik.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások