Nagy-Britannia megtiltotta az egy évnél rövidebb ideje bevándoroltak jogi segélyezését
A bevándorlók eltiltást kaptak a jogi segítségnyújtástól a polgári perek esetében; ez alól a tiltás alól akkor szabadulnak fel, amikor már legalább egy éve Nagy-Britannia lakói.
A szigorú fellépés egyik legfőbb alapja a bevándorlók jogaival kapcsolatban, hogy az eddigi 1,7 milliárd fontos jogsegélyi költségvetést most körülbelül 300 millió fontra csökkentették. Ez érinti az illegális bevándorlókat, az elutasított menedék-kérelmezőket, és azokat, akik turista- vagy diákvízummal rendelkeznek és státuszukra alapozva kihasználták a laza szabályokat vagy az ellenőrzések hiányát.
Chris Grayling - igazságügyi miniszter - elmondta, hogy az intézkedések nehezek, de érzékelhetőek. Egy, a The Sunday Telegraph-nak adott interjúban ezt mondta: "Ez nem arról szól, hogy megtagadják az emberek igazságszolgáltatáshoz való jogát...ennek célja a helyes egyensúly elérése abban, hogy mit engedhet meg magának az ember."
Mr. Grayling célja a büntetőjogi segítségnyújtás korlátozásával, hogy gátat szabjon az adófizetők pénzéből fizetett ügyvédeknek kiadott pénzmennyiségnek. Néhány ügyvéd - aki rendelkezik a "QC", vagyis a "Királynő Jogtanácsosa" címmel -, akár évi 500 000 fontot is kaphat a kormánytól, a gyanúsítottak védelméért.
Az igazságügyi miniszter szerint senki - akinek az állami szektorból származott a keresete - nem számíthat ésszerűen arra, hogy többet keressen a miniszterelnöknél, akinek a fizetése nem több évi 142 000 fontnál.Az új intézkedés értelmében tiltják a börtönben lévőket a jogi segítségnyújtástól azokban az esetekben, amelyek nem kapcsolódnak a börtönbüntetésük hosszához. Chris Grayling így nyilatkozott: "Azt javaslom, hogy vegyék el a jogsegélyt a raboktól, akik nem szeretik a börtönt, amiben vannak, vagy akik nem szeretik a cellát amiben vannak, vagy akiknek nem tetszik a rendszer egy része."
Egy másik lépésben - miniszterekkel, akiknek eltökélt szándéka egy "kemény vonal" létrehozása - Mr. Grayling elárulta, hogy egy olyan változást tervez a bírósági irányelvekben; ezt azért akarja véghezvinni, mert egy három ember megtámadásáért elítélt rab eltávozását meghosszabbították, hogy az nyaralni mehessen Thaiföldre.
Egy - a bíráknak szóló - levélben Grayling azt írta, hogy elrendelte, hogy a tisztviselők felülvizsgálják a szabályokat, melyek lehetővé tették a 23 éves Nathaniel McIntoshnak, hogy eltávozását meghosszabbítsák azért, hogy egy előre lefoglalt egy hónapos utazásra mehessen. A férfit a Bodmin városi bíróság ítélte el "hosszan tartó támadásért", mely magába foglalta három áldozat rugdosását és ütlegelését. A férfi 12 hetes felfüggesztett börtönbüntetést és egy nyolchetes kijárást tilalmat kapott az este 7 órától reggel 6 óráig tartó időszakra.
Grayling levele arra figyelmeztet, hogy szükség van "egyes lépésekre, hogy megakadályozzuk az ilyen dolgok előfordulását a jövőben", és hozzátette: "Nem hiszem, hogy a közvélemény bízhat egy olyan rendszerben, ahol egy elkövethető egy nyaralás miatt késleltetheti a büntetését."
A polgári jogsegélyért folyamodó külföldi bevándorlókra vonatkozó tartózkodási ellenőrzés egy David Cameron által bejelentett ígéret után jött létre, miszerint Nagy-Britanniát az egyik legkeményebb országgá szeretné tenni a velük kapcsolatos juttatások terén.
A miniszterek arról a javaslatról is egyeztetnek majd, amely biztosítja, hogy a jövőben az új érkezők ne kaphassanak jogsegélyt olyan ügyekben, melyek haszonnal járnak, lakhatással vagy kapcsolati csődökkel kapcsolatban.
Egy koalíciós forrás ezt mondta: "Volt idő, amikor nehéz döntéseket kellett hoznunk a jogsegéllyel kapcsolatban, annak érdekében, hogy az adófizetők bízhassanak abban, hogy hogyan költjük el a pénzüket; úgy hisszük, a jövőben a polgári jogi segítséget korlátoznunk kell, azoknak az előnyére, akiknek erős kapcsolatuk van ezzel az országgal."Jelenleg nincs állampolgársági vagy lakóhelyi korlátozás a polgári jogi támogatásban. A miniszterek azt tervezik, hogy elvárás legyen az ügyvéd által igazolt dokumentum, mely legalább 12 hónapos tartózkodásról szól, mielőtt egy-egy ilyen polgárjogi ügybe fognának.
Azért lesz néhány kivétel, például a fegyveres erőket szolgálók és családtagjaik számára, valamint a menedékkérőknek.
A lépés várhatóan több tízezer román és bolgár munkavállaló Britanniába való érkezésének engedélyezését fogja maga után vonni jövő évtől, miután az Európai Uniós korlátozások megszűnnek.
A miniszterek nem akarták számszerűsíteni, hogy hány ember bevándorlása várható. Egy MigrationWatch jelentés 2019-re 250 000 fő érkezését jósolja.
Chris Grayling ezt mondta: "Számos olyan terület van, ahol valaki, aki ebbe az országba jön - akár egy turista vízummal is - jogsegélyhez juthat. Ezt meg fogjuk változtatni. Voltak példák, amikor valakik rendkívül rövid időre jöttek az országba, megromlott a kapcsolatuk, a végén pedig a bíróságainkon kötöttek ki, hogy a gyermekfelügyeletet meghatározzák, mindezt a mi költségeinken. Ez az intézkedés kizárja azokat az - országba illegálisan belépő - embereket, akik eddig olyan módon férhettek hozzá a jogsegélyrendszerünkhöz, ahogyan nem lett volna szabad megtörténnie."
Egy korábbi szigorú fellépés ellenére, melyet Kenneth Clarke - a Mr. Graylinget megelőző igazságügyi titkár - vezetett be, Britannia teljes jogsegélyi költségvetése magas maradt az 1,7 milliárd fontos, éves összeggel. Franciaország ezzel szemben mindössze 400 millió fontot költ ugyanilyen ügyekre.
Forrás: telegraph.co.uk
A szigorú fellépés egyik legfőbb alapja a bevándorlók jogaival kapcsolatban, hogy az eddigi 1,7 milliárd fontos jogsegélyi költségvetést most körülbelül 300 millió fontra csökkentették. Ez érinti az illegális bevándorlókat, az elutasított menedék-kérelmezőket, és azokat, akik turista- vagy diákvízummal rendelkeznek és státuszukra alapozva kihasználták a laza szabályokat vagy az ellenőrzések hiányát.Chris Grayling - igazságügyi miniszter - elmondta, hogy az intézkedések nehezek, de érzékelhetőek. Egy, a The Sunday Telegraph-nak adott interjúban ezt mondta: "Ez nem arról szól, hogy megtagadják az emberek igazságszolgáltatáshoz való jogát...ennek célja a helyes egyensúly elérése abban, hogy mit engedhet meg magának az ember."
Mr. Grayling célja a büntetőjogi segítségnyújtás korlátozásával, hogy gátat szabjon az adófizetők pénzéből fizetett ügyvédeknek kiadott pénzmennyiségnek. Néhány ügyvéd - aki rendelkezik a "QC", vagyis a "Királynő Jogtanácsosa" címmel -, akár évi 500 000 fontot is kaphat a kormánytól, a gyanúsítottak védelméért.
Az igazságügyi miniszter szerint senki - akinek az állami szektorból származott a keresete - nem számíthat ésszerűen arra, hogy többet keressen a miniszterelnöknél, akinek a fizetése nem több évi 142 000 fontnál.Az új intézkedés értelmében tiltják a börtönben lévőket a jogi segítségnyújtástól azokban az esetekben, amelyek nem kapcsolódnak a börtönbüntetésük hosszához. Chris Grayling így nyilatkozott: "Azt javaslom, hogy vegyék el a jogsegélyt a raboktól, akik nem szeretik a börtönt, amiben vannak, vagy akik nem szeretik a cellát amiben vannak, vagy akiknek nem tetszik a rendszer egy része."
Egy másik lépésben - miniszterekkel, akiknek eltökélt szándéka egy "kemény vonal" létrehozása - Mr. Grayling elárulta, hogy egy olyan változást tervez a bírósági irányelvekben; ezt azért akarja véghezvinni, mert egy három ember megtámadásáért elítélt rab eltávozását meghosszabbították, hogy az nyaralni mehessen Thaiföldre.
Egy - a bíráknak szóló - levélben Grayling azt írta, hogy elrendelte, hogy a tisztviselők felülvizsgálják a szabályokat, melyek lehetővé tették a 23 éves Nathaniel McIntoshnak, hogy eltávozását meghosszabbítsák azért, hogy egy előre lefoglalt egy hónapos utazásra mehessen. A férfit a Bodmin városi bíróság ítélte el "hosszan tartó támadásért", mely magába foglalta három áldozat rugdosását és ütlegelését. A férfi 12 hetes felfüggesztett börtönbüntetést és egy nyolchetes kijárást tilalmat kapott az este 7 órától reggel 6 óráig tartó időszakra.
Grayling levele arra figyelmeztet, hogy szükség van "egyes lépésekre, hogy megakadályozzuk az ilyen dolgok előfordulását a jövőben", és hozzátette: "Nem hiszem, hogy a közvélemény bízhat egy olyan rendszerben, ahol egy elkövethető egy nyaralás miatt késleltetheti a büntetését."
A polgári jogsegélyért folyamodó külföldi bevándorlókra vonatkozó tartózkodási ellenőrzés egy David Cameron által bejelentett ígéret után jött létre, miszerint Nagy-Britanniát az egyik legkeményebb országgá szeretné tenni a velük kapcsolatos juttatások terén.A miniszterek arról a javaslatról is egyeztetnek majd, amely biztosítja, hogy a jövőben az új érkezők ne kaphassanak jogsegélyt olyan ügyekben, melyek haszonnal járnak, lakhatással vagy kapcsolati csődökkel kapcsolatban.
Egy koalíciós forrás ezt mondta: "Volt idő, amikor nehéz döntéseket kellett hoznunk a jogsegéllyel kapcsolatban, annak érdekében, hogy az adófizetők bízhassanak abban, hogy hogyan költjük el a pénzüket; úgy hisszük, a jövőben a polgári jogi segítséget korlátoznunk kell, azoknak az előnyére, akiknek erős kapcsolatuk van ezzel az országgal."Jelenleg nincs állampolgársági vagy lakóhelyi korlátozás a polgári jogi támogatásban. A miniszterek azt tervezik, hogy elvárás legyen az ügyvéd által igazolt dokumentum, mely legalább 12 hónapos tartózkodásról szól, mielőtt egy-egy ilyen polgárjogi ügybe fognának.
Azért lesz néhány kivétel, például a fegyveres erőket szolgálók és családtagjaik számára, valamint a menedékkérőknek.
A lépés várhatóan több tízezer román és bolgár munkavállaló Britanniába való érkezésének engedélyezését fogja maga után vonni jövő évtől, miután az Európai Uniós korlátozások megszűnnek.
A miniszterek nem akarták számszerűsíteni, hogy hány ember bevándorlása várható. Egy MigrationWatch jelentés 2019-re 250 000 fő érkezését jósolja.
Chris Grayling ezt mondta: "Számos olyan terület van, ahol valaki, aki ebbe az országba jön - akár egy turista vízummal is - jogsegélyhez juthat. Ezt meg fogjuk változtatni. Voltak példák, amikor valakik rendkívül rövid időre jöttek az országba, megromlott a kapcsolatuk, a végén pedig a bíróságainkon kötöttek ki, hogy a gyermekfelügyeletet meghatározzák, mindezt a mi költségeinken. Ez az intézkedés kizárja azokat az - országba illegálisan belépő - embereket, akik eddig olyan módon férhettek hozzá a jogsegélyrendszerünkhöz, ahogyan nem lett volna szabad megtörténnie."
Egy korábbi szigorú fellépés ellenére, melyet Kenneth Clarke - a Mr. Graylinget megelőző igazságügyi titkár - vezetett be, Britannia teljes jogsegélyi költségvetése magas maradt az 1,7 milliárd fontos, éves összeggel. Franciaország ezzel szemben mindössze 400 millió fontot költ ugyanilyen ügyekre.
Forrás: telegraph.co.uk
Hozzászólások