Ursula von der Leyen: Európa biztonsága és függetlensége szempontjából kulcsfontosságú, hogy az EU továbbra is Ukrajnára összpontosítson
Európa biztonsága és függetlensége szempontjából kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió továbbra is Ukrajnára összpontosítson - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban az Európai Parlamentben.
Az uniós tagállamok vezetőinek decemberi tanácskozásán elfogadott következtetésekről szóló plenáris vitában elmondta: bár jelenleg béketárgyalások zajlanak, és az Egyesült Államok erőfeszítéseit Európa elismeri, Oroszország támadásai közben felerősödtek.
Ezért - hangsúlyozta - az EU minden lehetséges módon folytatja Ukrajna támogatását. Ennek részeként a decemberi tanácskozáson a tagállamok vezetői megállapodtak abban, hogy közösen 90 milliárd eurót mozgósítanak Ukrajna számára, ami a bizottsági elnök szerint az európai elkötelezettség és szolidaritás egyértelmű jele.
A bizottság elnöke úgy fogalmazott: Európának át kell értékelnie átfogó biztonsági stratégiáját, mert a világ rendkívül gyorsan változik, és az EU-nak alkalmazkodnia kell az új realitásokhoz.
"A nemzetközi rendben bekövetkező elmozdulás nemcsak földrengésszerű, hanem tartós is. Ráadásul a változások puszta sebessége messze meghaladja mindazt, amit az elmúlt évtizedekben láttunk. Ma már egy olyan világban élünk, amelyet a nyers erő határoz meg, legyen az gazdasági vagy katonai, technológiai vagy geopolitikai. És bár sokunknak ez nem tetszik, ezzel a jelenlegi világgal kell szembenéznünk" - figyelmeztetett.
Von der Leyen kiemelte: az európai függetlenség erősítése elengedhetetlen, legyen szó gazdaságról, biztonságról, technológiáról vagy a demokrácia védelméről. Ehhez erős gazdaságra, versenyképes egységes piacra, fejlett innovációs és technológiai kapacitásokra, valamint saját védelmi képességekre van szükség. Beszédében kitért az Északi-sarkvidék biztonságára is. Hangsúlyozta: Grönland szuverén nép otthona, jövőjéről kizárólag a grönlandiak dönthetnek.
Az EU és az Egyesült Államok egyetért az északi térség biztonságának fontosságában, és együttműködik ezen a területen, többek között a NATO keretében. Ugyanakkor a bizottság elnöke elfogadhatatlannak nevezte az esetleges biztonsági indokokra hivatkozó további vámintézkedések kilátásba helyezését Washington által, mert azok szerinte veszélyes szövetségesi feszültségekhez vezethetnek.
Von der Leyen bejelentette: az Európai Bizottság átfogó csomagon dolgozik az északi-sarkvidéki biztonság megerősítésére, amelynek egyik pillére a Grönlandot célzó jelentős európai beruházások növelése lesz. Emellett az EU a partnerekkel - köztük az Egyesült Királysággal, Kanadával és Norvégiával - is szorosabb együttműködésre törekszik.
A gazdasági kérdésekről szólva a bizottság elnöke hangsúlyozta: a kereskedelem kulcsszerepet játszik az európai ellenállóképesség és függetlenség erősítésében. Véleménye szerint az EU történelmi megállapodást kötött a Mercosur-országokkal, és további egyezmények előkészítése zajlik más partnerekkel, köztük Indiával.
Szerinte ezek a megállapodások új lehetőségeket teremtenek az európai vállalatok számára, munkahelyeket hoznak létre, és biztosítják a szükséges nyersanyagokhoz való hozzáférést, miközben megfelelő védelmi garanciákat nyújtanak az érzékeny ágazatok számára.
Von der Leyen zárásként kiemelte: a globális változásokkal teli időszak veszélyeket hordoz, de egyben lehetőséget is ad arra, hogy Európa gyorsabban és határozottabban váljon önállóbbá és erősebbé saját jövője érdekében.
Deutsch Tamás, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy Brüsszel Ukrajnával kapcsolatos stratégiája kudarcot vallott, az Európai Unió vezetése pedig egyre fanatikusabban és egyre őrültebb módon erőltet egy háborús doktrínát.
Mint mondta, az uniós intézmények eurószázmilliárdokkal finanszírozzák az ukrajnai öldöklést, miközben mindent megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a béke létrejöttét.
Úgy fogalmazott: eddig közel 200 milliárd eurót fordítottak az ukrajnai háború finanszírozására, és már döntés született arról is, hogy idén és jövőre további 32 milliárd eurót költenek erre a célra.
A politikus bírálta azt is, hogy az Európai Parlament és az uniós vezetés "most önmagát ünnepli" azért, mert a már eddig is őrült mennyiségű támogatást további 90 milliárd eurónyi háborús hitellel egészíti ki. Hangsúlyozta: erre a pénzre az Európai Unión belül is óriási szükség lenne. Rámutatott, hogy a vitában több felszólaló a szabályalapú nemzetközi rend fontosságáról és a szuverenitás tiszteletéről beszélt.
Ennek kapcsán felszólította az uniós intézményeket, hogy térjenek vissza a szabályalapú működéshez az Európai Unió mindennapi gyakorlatában is, és azonnal hagyjanak fel a tagállami szuverenitások támadásával, külön is kiemelve Magyarországot. Mint mondta, az Európai Uniónak be kell fejeznie a politikai zsarolás eszközeként alkalmazott pénzügyi szankciókat, és azonnal véget kell vetnie annak a gyakorlatnak is, hogy a magyar egyetemistáktól megvonják az Erasmus-ösztöndíj lehetőségét.
(Forrás: MTI)
Az uniós tagállamok vezetőinek decemberi tanácskozásán elfogadott következtetésekről szóló plenáris vitában elmondta: bár jelenleg béketárgyalások zajlanak, és az Egyesült Államok erőfeszítéseit Európa elismeri, Oroszország támadásai közben felerősödtek.Ezért - hangsúlyozta - az EU minden lehetséges módon folytatja Ukrajna támogatását. Ennek részeként a decemberi tanácskozáson a tagállamok vezetői megállapodtak abban, hogy közösen 90 milliárd eurót mozgósítanak Ukrajna számára, ami a bizottsági elnök szerint az európai elkötelezettség és szolidaritás egyértelmű jele.
A bizottság elnöke úgy fogalmazott: Európának át kell értékelnie átfogó biztonsági stratégiáját, mert a világ rendkívül gyorsan változik, és az EU-nak alkalmazkodnia kell az új realitásokhoz.
"A nemzetközi rendben bekövetkező elmozdulás nemcsak földrengésszerű, hanem tartós is. Ráadásul a változások puszta sebessége messze meghaladja mindazt, amit az elmúlt évtizedekben láttunk. Ma már egy olyan világban élünk, amelyet a nyers erő határoz meg, legyen az gazdasági vagy katonai, technológiai vagy geopolitikai.
Von der Leyen kiemelte: az európai függetlenség erősítése elengedhetetlen, legyen szó gazdaságról, biztonságról, technológiáról vagy a demokrácia védelméről. Ehhez erős gazdaságra, versenyképes egységes piacra, fejlett innovációs és technológiai kapacitásokra, valamint saját védelmi képességekre van szükség. Beszédében kitért az Északi-sarkvidék biztonságára is. Hangsúlyozta: Grönland szuverén nép otthona, jövőjéről kizárólag a grönlandiak dönthetnek.
Az EU és az Egyesült Államok egyetért az északi térség biztonságának fontosságában, és együttműködik ezen a területen, többek között a NATO keretében. Ugyanakkor a bizottság elnöke elfogadhatatlannak nevezte az esetleges biztonsági indokokra hivatkozó további vámintézkedések kilátásba helyezését Washington által, mert azok szerinte veszélyes szövetségesi feszültségekhez vezethetnek.
Von der Leyen bejelentette: az Európai Bizottság átfogó csomagon dolgozik az északi-sarkvidéki biztonság megerősítésére, amelynek egyik pillére a Grönlandot célzó jelentős európai beruházások növelése lesz. Emellett az EU a partnerekkel - köztük az Egyesült Királysággal, Kanadával és Norvégiával - is szorosabb együttműködésre törekszik.
A gazdasági kérdésekről szólva a bizottság elnöke hangsúlyozta: a kereskedelem kulcsszerepet játszik az európai ellenállóképesség és függetlenség erősítésében. Véleménye szerint az EU történelmi megállapodást kötött a Mercosur-országokkal, és további egyezmények előkészítése zajlik más partnerekkel, köztük Indiával.
Szerinte ezek a megállapodások új lehetőségeket teremtenek az európai vállalatok számára, munkahelyeket hoznak létre, és biztosítják a szükséges nyersanyagokhoz való hozzáférést, miközben megfelelő védelmi garanciákat nyújtanak az érzékeny ágazatok számára.
Von der Leyen zárásként kiemelte: a globális változásokkal teli időszak veszélyeket hordoz, de egyben lehetőséget is ad arra, hogy Európa gyorsabban és határozottabban váljon önállóbbá és erősebbé saját jövője érdekében.
Deutsch Tamás, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy Brüsszel Ukrajnával kapcsolatos stratégiája kudarcot vallott, az Európai Unió vezetése pedig egyre fanatikusabban és egyre őrültebb módon erőltet egy háborús doktrínát.
Mint mondta, az uniós intézmények eurószázmilliárdokkal finanszírozzák az ukrajnai öldöklést, miközben mindent megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a béke létrejöttét.
Úgy fogalmazott: eddig közel 200 milliárd eurót fordítottak az ukrajnai háború finanszírozására, és már döntés született arról is, hogy idén és jövőre további 32 milliárd eurót költenek erre a célra.
A politikus bírálta azt is, hogy az Európai Parlament és az uniós vezetés "most önmagát ünnepli" azért, mert a már eddig is őrült mennyiségű támogatást további 90 milliárd eurónyi háborús hitellel egészíti ki. Hangsúlyozta: erre a pénzre az Európai Unión belül is óriási szükség lenne. Rámutatott, hogy a vitában több felszólaló a szabályalapú nemzetközi rend fontosságáról és a szuverenitás tiszteletéről beszélt.
Ennek kapcsán felszólította az uniós intézményeket, hogy térjenek vissza a szabályalapú működéshez az Európai Unió mindennapi gyakorlatában is, és azonnal hagyjanak fel a tagállami szuverenitások támadásával, külön is kiemelve Magyarországot. Mint mondta, az Európai Uniónak be kell fejeznie a politikai zsarolás eszközeként alkalmazott pénzügyi szankciókat, és azonnal véget kell vetnie annak a gyakorlatnak is, hogy a magyar egyetemistáktól megvonják az Erasmus-ösztöndíj lehetőségét.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások