Külföldi sajtó Magyarországról (1. rész)
A magyarországi kvótareferendummal kapcsolatban foglalkoztak Magyarországgal szombaton a német sajtóban a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Die Welt című konzervatív lapok, továbbá az ARD országos köztelevízió, a francia sajtóban a Libération című baloldali napilap, az olasz sajtóban pedig az Il Giornale jobbközép napilap, a jobbközép Il Foglio, a balközép La Repubblica, az olasz püspöki kar napilapja, a L'Avvenire, valamint az Il Messaggero római napilap is.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) gazdasági rovatában Orbán megharapja a kezet, amely eteti? címmel közölte Christian Geinitz írását, aki kiemelte: Magyarország jól él EU-tagságából, jobban mint a legtöbb tagállam, "de a kormány és a nyilvánosság nem látja be, hogy ezért részt kell vállalnia a közösség valamennyi döntéséből".
Kifejtette, hogy Magyarország - a Brüsszellel nemcsak menekültügyben, hanem Orbán Viktor miniszterelnök "kormányzási stílusa" körül folytatott csatározások ellenére - gazdaságilag igen jól jár az uniós tagsággal, a közösségtől kapott pénz összegét tekintve Lengyelország és Görögország után a harmadik helyen áll a legtöbbet profitáló országok rangsorában, és sok más szempontból is, köztük a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket tekintve is a legnagyobb haszonélvezők közé tartozik.
Elemzőket idézve megjegyezte, érdekes, hogy a korlátozó menekültpolitika mellett "a magyarok nagyon mobilis munkavállaló migránsok".
A Die Welt A magyar kormány számára hirtelen hasznossá váltak a romák címmel (online kiadásában Miként játsszák ki Magyarországon egymás ellen a migránsokat címmel) közölte Boris Kálnoky írását, aki kiemelte, hogy a budapesti vezetés a vitatott népszavazás előtt "kijátssza egymás ellen a kisebbségeket", és ezenkívül sok családot is megoszt a menekültek ügye.
Kifejtette, hogy a romákkal szemben a magyar társadalomban gyakran éppen olyan ellenségesség tapasztalható, mint "újabban a menekültekkel, migránsokkal és muszlimokkal" szemben, most viszont "a kormány azt mondja, hogy a menekülteknek juttatott több pénz kevesebb pénzt jelent a romáknak", amivel nyilvánvalóan szavazásra akarja ösztönözni a romákat.
A többi között hozzátette: a kormány képviselői a lakossági fórumokon a fenyegető veszélyekről beszélnek, azt pedig nem mondják el, hogy a betelepítésről szóló tervek már lekerültek a napirendről Brüsszelben.
Megjegyezte: a felmérések alapján hatásos a kormány plakátkampánya, amely azt sugallja, hogy a "migránsok betegségeket hurcolnak be, megerőszakolják a nőket és növelik a terrorveszélyt". Ennek következtében a lakosság jóval negatívabban ítéli meg a "külföldieket, migránsokat és muszlimokat" mint egy éve, pedig korábban Magyarország azon európai államok közé tartozott, amelyekben a legkevesebb ellenérzés volt a muzulmánokkal szemben.
https://www.welt.de/politik/ausland/article158485777/Wie-Ungarn-Migranten-gegeneinander-ausspielt.html
A Die Welt vezércikkében is kitért a magyar kvótareferendumra: az Egész Európa Merkel ellen című írásban a szerző, Dirk Schümer kiemelte, hogy az utóbbi időszak "választási katasztrófái" után két fronton is fenyegetik a német kancellárt: délen szakítani akarnak a megszorító költségvetési politikával, keleten pedig a befogadás kultúrájával.
Ez utóbbival kapcsolatban kifejtette, hogy a magyarországi népszavazás eredménye már most biztos: "a szavazók igent mondanak a kemény rezsimre, amely már 175 kilométeren biztosítja kerítéssel a nemzeti határt", és Orbán már régen nincs egyedül az uniós menekültkvóta elutasításával.
"Pozsony és Bukarest között pártállástól függetlenül sehol sem látják be a politikusok, hogy miért kellene pakisztáni, bangladesi vagy szenegáli gazdasági menekülteket befogadniuk, amikor saját polgáraik százezrei kénytelenek emigrálni, gyakran gyermekeik nélkül Nyugat-Európába, hogy dolgozhassanak" - írta a Die Welt szerzője.
Az ARD a tagesschau.de című hírportálján Sok szempontból kérdéses címmel közölt beszámolót, amelyben a szerző, Stephan Ozsváth kiemelte, hogy a magyar kormány egy éve kisebbségbe került a menekültkvótákról tartott szavazásnál, azonban Orbán Viktor "haragtartó".
A többi között kifejtette, hogy a referendumnak jogilag akkor sincs jelentősége, ha a kormánynak megfelelő eredményre vezet, de az is lehet, hogy mégiscsak lesz jogi következménye, ezt jelzi, hogy a magyar sajtóban küszöbön álló alkotmánymódosításról beszélnek.
Elemzőket idézve kiemelte, hogy a "menekülttéma hátszelet biztosít Orbánnak", és a népszavazás "hadüzenet" Brüsszelnek és a hazai politikai ellenfeleknek, azonban a siker alapvető feltétele az 50 százalékos érvényességi küszöb elérése, és egy friss felmérés alapján meglehet, hogy nem jön össze elég szavazat.
http://www.tagesschau.de/ausland/referendum-ungarn-101.html
(Forrás: MTI)
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) gazdasági rovatában Orbán megharapja a kezet, amely eteti? címmel közölte Christian Geinitz írását, aki kiemelte: Magyarország jól él EU-tagságából, jobban mint a legtöbb tagállam, "de a kormány és a nyilvánosság nem látja be, hogy ezért részt kell vállalnia a közösség valamennyi döntéséből".Kifejtette, hogy Magyarország - a Brüsszellel nemcsak menekültügyben, hanem Orbán Viktor miniszterelnök "kormányzási stílusa" körül folytatott csatározások ellenére - gazdaságilag igen jól jár az uniós tagsággal, a közösségtől kapott pénz összegét tekintve Lengyelország és Görögország után a harmadik helyen áll a legtöbbet profitáló országok rangsorában, és sok más szempontból is, köztük a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket tekintve is a legnagyobb haszonélvezők közé tartozik.
Elemzőket idézve megjegyezte, érdekes, hogy a korlátozó menekültpolitika mellett "a magyarok nagyon mobilis munkavállaló migránsok".
A Die Welt A magyar kormány számára hirtelen hasznossá váltak a romák címmel (online kiadásában Miként játsszák ki Magyarországon egymás ellen a migránsokat címmel) közölte Boris Kálnoky írását, aki kiemelte, hogy a budapesti vezetés a vitatott népszavazás előtt "kijátssza egymás ellen a kisebbségeket", és ezenkívül sok családot is megoszt a menekültek ügye.
Kifejtette, hogy a romákkal szemben a magyar társadalomban gyakran éppen olyan ellenségesség tapasztalható, mint "újabban a menekültekkel, migránsokkal és muszlimokkal" szemben, most viszont "a kormány azt mondja, hogy a menekülteknek juttatott több pénz kevesebb pénzt jelent a romáknak", amivel nyilvánvalóan szavazásra akarja ösztönözni a romákat.
A többi között hozzátette: a kormány képviselői a lakossági fórumokon a fenyegető veszélyekről beszélnek, azt pedig nem mondják el, hogy a betelepítésről szóló tervek már lekerültek a napirendről Brüsszelben.
Megjegyezte: a felmérések alapján hatásos a kormány plakátkampánya, amely azt sugallja, hogy a "migránsok betegségeket hurcolnak be, megerőszakolják a nőket és növelik a terrorveszélyt". Ennek következtében a lakosság jóval negatívabban ítéli meg a "külföldieket, migránsokat és muszlimokat" mint egy éve, pedig korábban Magyarország azon európai államok közé tartozott, amelyekben a legkevesebb ellenérzés volt a muzulmánokkal szemben.
https://www.welt.de/politik/ausland/article158485777/Wie-Ungarn-Migranten-gegeneinander-ausspielt.html
A Die Welt vezércikkében is kitért a magyar kvótareferendumra: az Egész Európa Merkel ellen című írásban a szerző, Dirk Schümer kiemelte, hogy az utóbbi időszak "választási katasztrófái" után két fronton is fenyegetik a német kancellárt: délen szakítani akarnak a megszorító költségvetési politikával, keleten pedig a befogadás kultúrájával.
Ez utóbbival kapcsolatban kifejtette, hogy a magyarországi népszavazás eredménye már most biztos: "a szavazók igent mondanak a kemény rezsimre, amely már 175 kilométeren biztosítja kerítéssel a nemzeti határt", és Orbán már régen nincs egyedül az uniós menekültkvóta elutasításával.
"Pozsony és Bukarest között pártállástól függetlenül sehol sem látják be a politikusok, hogy miért kellene pakisztáni, bangladesi vagy szenegáli gazdasági menekülteket befogadniuk, amikor saját polgáraik százezrei kénytelenek emigrálni, gyakran gyermekeik nélkül Nyugat-Európába, hogy dolgozhassanak" - írta a Die Welt szerzője.
Az ARD a tagesschau.de című hírportálján Sok szempontból kérdéses címmel közölt beszámolót, amelyben a szerző, Stephan Ozsváth kiemelte, hogy a magyar kormány egy éve kisebbségbe került a menekültkvótákról tartott szavazásnál, azonban Orbán Viktor "haragtartó".
A többi között kifejtette, hogy a referendumnak jogilag akkor sincs jelentősége, ha a kormánynak megfelelő eredményre vezet, de az is lehet, hogy mégiscsak lesz jogi következménye, ezt jelzi, hogy a magyar sajtóban küszöbön álló alkotmánymódosításról beszélnek.
Elemzőket idézve kiemelte, hogy a "menekülttéma hátszelet biztosít Orbánnak", és a népszavazás "hadüzenet" Brüsszelnek és a hazai politikai ellenfeleknek, azonban a siker alapvető feltétele az 50 százalékos érvényességi küszöb elérése, és egy friss felmérés alapján meglehet, hogy nem jön össze elég szavazat.
http://www.tagesschau.de/ausland/referendum-ungarn-101.html
(Forrás: MTI)
Hozzászólások