Külföldi sajtó Magyarországról - A Hospodárské Noviny és a Rzeczpospolita a szoborállításról
A budapesti Szabadság téri, a német megszállás áldozatainak emlékére készített emlékmű felállításáról cikkezett a Hospodárské Noviny című cseh és a Rzeczpospolita című lengyel újság.
Az éj leple alatt általában olyan cselekedeteket szoktak véghez vinni, amelyeket később a rendőrség azért vizsgál ki, mert nem lett volna szabad megtörténniük - írja a német megszállás áldozatai emlékművének budapesti felállításáról a Hospodárské Noviny című cseh politikai és gazdasági napilap hétfőn.
"Ha azonban az éj leple alatt, ráadásul rendőri felügyelettel, kell szobrot állítani az elesett hősöknek, az azt jelzi, hogy az egész társadalommal van valami baj" - mutat rá a Módosított történelem című, fényképpel illusztrált rövid jegyzetében a napilap.
Az újság szerint a budapesti allegória "kissé megfeledkezett" arról, hogy a Magyar Királyság 1940-ben Németország oldalán lépett be a második világháborúba, illetve hogy az ottani zsidók majdnem félmillióját halálba küldték. Az emlékművek a kor emlékei, arról vallanak, milyenek vagyunk, s hogyan akarjuk láttatni magunkat a jövőben. Érthető, hogy a magyarok többsége csak a náci agresszió ártatlan áldozataként szeretné láttatni magát.
"Történelmük értelmezéséhez azonban semmiféle emlékmű nem nyújt nekik segítséget" - zárja jegyzetét a napilap.
Sietősen állították fel szombatról vasárnapra virradó éjszaka a német megszállás áldozatainak emlékművét, amely régóta éles vitákat kavar - írta a Rzeczpospolita című lengyel napilap hétfőn. Az emlékmű által kiváltott viszály sokáig marad a magyarországi történelempolitikai vita egyik fő tárgya - véli Jaroslaw Gizinski, az újság Magyarországgal rendszeresen foglalkozó külpolitikai szerkesztője.
A magyar viszály-emlékmű című írásában az emlékmű felállítása körüli vitákat ismerteti. Az esztétikai kifogások mellett legfőbb elvi ellenérvként kiemelte: az emlékmű koncepciója "ellentmond a történelmi tényeknek, hiszen megkerüli azoknak a magyaroknak a felelősségre vonását, akik kollaboráltak a németekkel, vagy a nyilas mozgalom résztvevőjeként maguk is háborús bűnöket követtek el".
MTI
Az éj leple alatt általában olyan cselekedeteket szoktak véghez vinni, amelyeket később a rendőrség azért vizsgál ki, mert nem lett volna szabad megtörténniük - írja a német megszállás áldozatai emlékművének budapesti felállításáról a Hospodárské Noviny című cseh politikai és gazdasági napilap hétfőn."Ha azonban az éj leple alatt, ráadásul rendőri felügyelettel, kell szobrot állítani az elesett hősöknek, az azt jelzi, hogy az egész társadalommal van valami baj" - mutat rá a Módosított történelem című, fényképpel illusztrált rövid jegyzetében a napilap.
Az újság szerint a budapesti allegória "kissé megfeledkezett" arról, hogy a Magyar Királyság 1940-ben Németország oldalán lépett be a második világháborúba, illetve hogy az ottani zsidók majdnem félmillióját halálba küldték. Az emlékművek a kor emlékei, arról vallanak, milyenek vagyunk, s hogyan akarjuk láttatni magunkat a jövőben. Érthető, hogy a magyarok többsége csak a náci agresszió ártatlan áldozataként szeretné láttatni magát.
"Történelmük értelmezéséhez azonban semmiféle emlékmű nem nyújt nekik segítséget" - zárja jegyzetét a napilap.
Sietősen állították fel szombatról vasárnapra virradó éjszaka a német megszállás áldozatainak emlékművét, amely régóta éles vitákat kavar - írta a Rzeczpospolita című lengyel napilap hétfőn. Az emlékmű által kiváltott viszály sokáig marad a magyarországi történelempolitikai vita egyik fő tárgya - véli Jaroslaw Gizinski, az újság Magyarországgal rendszeresen foglalkozó külpolitikai szerkesztője.
A magyar viszály-emlékmű című írásában az emlékmű felállítása körüli vitákat ismerteti. Az esztétikai kifogások mellett legfőbb elvi ellenérvként kiemelte: az emlékmű koncepciója "ellentmond a történelmi tényeknek, hiszen megkerüli azoknak a magyaroknak a felelősségre vonását, akik kollaboráltak a németekkel, vagy a nyilas mozgalom résztvevőjeként maguk is háborús bűnöket követtek el".
MTI
Hozzászólások