Lavrov: Moszkva kész tovább dolgozni az INF-szerződés megmentéséért
Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti: Oroszország kész tovább dolgozni a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök (INF) felszámolásáról szóló orosz-amerikai szerződés megmentéséért - jelentette ki Szergej Lavrov az orosz diplomácia elmúlt évét összegző szerdai sajtótájékoztatóján.
Az orosz külügyminiszter szerint ugyanakkor az INF-szerződésről az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások megerősítették, hogy Washington irányvonalának célja a hadászati stabilitás rendszerének lerombolása. Kifejezte reményét, hogy a Washington felelősségteljes hozzáállást tanúsít majd a hadászati fegyverzetcsökkentési szerződések ügyében.
Közölte, hogy a Moszkvában letartóztatott, kémkedéssel vádolt Paul Whelan volt amerikai tengerészgyalogost tetten érték, amint törvénytelen tevékenységet folytatott szállodai szobájában. Az amerikai mellett brit, ír és kanadai állampolgársággal is rendelkező férfit december 28-án vette őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Megjegyezte, hogy a Whelan-ügyről a nyugati sajtó többet ír, mint a tavaly májusban Angliában megmérgezett Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és a lánya hollétéről. A sikertelen merénylettel az orosz katonai hírszerzést gyanúsították meg, amit Moszkva visszautasított. Lavrov azzal vádolta meg Washingtont, hogy kettős mércét alkalmaz, mert miközben az Egyesült Államokban fogva tartott orosz Marija Butyinát kémkedéssel gyanúsítja amiért amerikai állampolgárokkal kommunikált, addig semmilyen kifogást nem emel az ellen, hogy amerikai diplomaták különleges érdeklődést mutassanak az amerikai szankciók által sújtott orosz állampolgárok iránt.
Az orosz diplomácia vezetője azt mondta, az új brazil elnök, Jair Bolsanaro megerősítette, hogy a kétoldalú kapcsolatok folytonosságára törekszik a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és a Dél-afrikai Köztársaságot tömörítő BRICS csoporton belül. Lavrov aggodalmát fejezte ki azokkal a washingtoni kijelentésekkel kapcsolatban, amelyek nem zárják ki az Egyesült Államok venezuelai katonai beavatkozásának lehetőségét. Mint mondta, Washington Caracashoz való viszonyulása azt jelzi, hogy az amerikai vezetés világszerte továbbra is a neki nem tetsző kormányok aláaknázására törekszik.
Elmondta, hogy Oroszországnak kérdései vannak Macedónia névváltoztatásának jogszerűségével kapcsolatban. Ezzel arra reagált, hogy macedón parlament, véget vetetendő a Görögországgal folytatott névvitának, és megnyitva az utat az EU- és a NATO- csatlakozás előtt - alkotmánymódosítást fogadott el, amely Észak-Macedónia Köztársaságra változtatta az ország nevét.
Lavrov kijelentette azt is: Oroszország "nem tud egyetérteni" azzal, hogy Bosznia-Hercegovina belépjen a NATO-ba. Elutasította, hogy a nyugat-balkáni országokat továbbra is kizárólagos választásra kényszerítsék Oroszország és az EU között. Szavai szerint Ukrajnát már 2003-ban válaszút elé állították. Újfent azt állította, hogy Kijevben 2014-ben államcsínnyel nacionalisták kerültek hatalomra, aki követelték a krími oroszok megsemmisítését vagy elűzését, s azzal vádolta meg a béke ígéretével hatalomra került Petro Porosenko elnököt, hogy elszabotálja a minszki és a normandiai formátumban létrejött megállapodások végrehajtását.
Lavrov szerint az oktatási törvénnyel és az ukrán államnyelv státusáról rendelkező jogszabály-tervezettel Kijev megsérti mind az ukrán alkotmányt, mind a nemzetközi kötelezettségeit. Hangsúlyozta, hogy az európai országoknak teljesíteniük kell a második világháborús emlékművek fenntartása ügyében vállalt jogi kötelezettségeiket. Mint mondta, Moszkva ezen a téren kölcsönös megértésre törekszik, annál is inkább, mert Oroszországban is vannak külföldi, a többi között kelet-európai katonasírok, és az esetek többségében együttműködés alakult ki.
Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Kelet-Európában, elsősorban Lengyelországba és a Baltikumban újjáéledőben vannak a neonáci, revansista és nacionalista tendenciák, s határozottan elítélte "a második világháború történetének újraírására irányuló kísérleteket". Említést tett arról, hogy az emlékművek elleni "háború" területén más országokban - Bulgáriában, Magyarországon és Németországban is - visszaesések figyelhetők meg, de, mint mondta, a helyi hatóságok az esetek többségében operatív módon és világosan, a kötelezettségeikkel összhangban reagálnak rájuk. Mint mondta, Varsóval ezen a téren nem sikerült egyetértésre jutni.
Tagadta, hogy Moszkva ultimátumot intézett volna Tokióhoz a kétoldalú békeszerződés és területi vita ügyében, de ismételten leszögezte, hogy Japánnak el kell ismernie a második világháború végeredményét. Mint mondta, a japán félnek el kell fogadnia a Kuril-szigetek déli vonulata feletti orosz szuverenitást.
(Forrás: MTI)
Az orosz külügyminiszter szerint ugyanakkor az INF-szerződésről az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások megerősítették, hogy Washington irányvonalának célja a hadászati stabilitás rendszerének lerombolása. Kifejezte reményét, hogy a Washington felelősségteljes hozzáállást tanúsít majd a hadászati fegyverzetcsökkentési szerződések ügyében.
Lavrov azt hangoztatta, hogy Robert Mueller amerikai különleges ügyész nyomozása semmilyen bizonyítékot sem talált az Oroszország és a Donald Trump elnök közötti állítólagos összeesküvésre. Abszurditásnak nevezte, hogy Mueller de facto az Egyesült Államok érdekében álló lépések miatt emelt vádat Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn ellen, aki arra igyekezett rávenni Oroszországot, hogy ne válaszoljon az ellene bevezetett amerikai szankciókra és hogy Izrael javára szavazzon az ENSZ-ben.
"Egyszerűen nehéz már kommentálni azt, ami az Egyesült Államokban azon vádakkal kapcsolatban történik, amelyek szerint Trump elnök orosz ügynök lenne" - mondta. Lavrov nem kívánta kommentálni a Trumppal szemben a Vlagyimir Putyinnal 2017-ben Hamburgban tartott négyszemközti találkozóval kapcsolatban felmerült vádakat.
Egyúttal azonban alkotmányellenesnek nevezte az amerikai kongresszus annak megakadályozására irányuló kísérleteit, hogy a Fehér Ház önálló külpolitikai irányvonalat folytasson.
Közölte, hogy a Moszkvában letartóztatott, kémkedéssel vádolt Paul Whelan volt amerikai tengerészgyalogost tetten érték, amint törvénytelen tevékenységet folytatott szállodai szobájában. Az amerikai mellett brit, ír és kanadai állampolgársággal is rendelkező férfit december 28-án vette őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Megjegyezte, hogy a Whelan-ügyről a nyugati sajtó többet ír, mint a tavaly májusban Angliában megmérgezett Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és a lánya hollétéről. A sikertelen merénylettel az orosz katonai hírszerzést gyanúsították meg, amit Moszkva visszautasított. Lavrov azzal vádolta meg Washingtont, hogy kettős mércét alkalmaz, mert miközben az Egyesült Államokban fogva tartott orosz Marija Butyinát kémkedéssel gyanúsítja amiért amerikai állampolgárokkal kommunikált, addig semmilyen kifogást nem emel az ellen, hogy amerikai diplomaták különleges érdeklődést mutassanak az amerikai szankciók által sújtott orosz állampolgárok iránt.
Az orosz diplomácia vezetője azt mondta, az új brazil elnök, Jair Bolsanaro megerősítette, hogy a kétoldalú kapcsolatok folytonosságára törekszik a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és a Dél-afrikai Köztársaságot tömörítő BRICS csoporton belül. Lavrov aggodalmát fejezte ki azokkal a washingtoni kijelentésekkel kapcsolatban, amelyek nem zárják ki az Egyesült Államok venezuelai katonai beavatkozásának lehetőségét. Mint mondta, Washington Caracashoz való viszonyulása azt jelzi, hogy az amerikai vezetés világszerte továbbra is a neki nem tetsző kormányok aláaknázására törekszik.
Elmondta, hogy Oroszországnak kérdései vannak Macedónia névváltoztatásának jogszerűségével kapcsolatban. Ezzel arra reagált, hogy macedón parlament, véget vetetendő a Görögországgal folytatott névvitának, és megnyitva az utat az EU- és a NATO- csatlakozás előtt - alkotmánymódosítást fogadott el, amely Észak-Macedónia Köztársaságra változtatta az ország nevét.
Lavrov kijelentette azt is: Oroszország "nem tud egyetérteni" azzal, hogy Bosznia-Hercegovina belépjen a NATO-ba. Elutasította, hogy a nyugat-balkáni országokat továbbra is kizárólagos választásra kényszerítsék Oroszország és az EU között. Szavai szerint Ukrajnát már 2003-ban válaszút elé állították. Újfent azt állította, hogy Kijevben 2014-ben államcsínnyel nacionalisták kerültek hatalomra, aki követelték a krími oroszok megsemmisítését vagy elűzését, s azzal vádolta meg a béke ígéretével hatalomra került Petro Porosenko elnököt, hogy elszabotálja a minszki és a normandiai formátumban létrejött megállapodások végrehajtását.
Lavrov szerint az oktatási törvénnyel és az ukrán államnyelv státusáról rendelkező jogszabály-tervezettel Kijev megsérti mind az ukrán alkotmányt, mind a nemzetközi kötelezettségeit. Hangsúlyozta, hogy az európai országoknak teljesíteniük kell a második világháborús emlékművek fenntartása ügyében vállalt jogi kötelezettségeiket. Mint mondta, Moszkva ezen a téren kölcsönös megértésre törekszik, annál is inkább, mert Oroszországban is vannak külföldi, a többi között kelet-európai katonasírok, és az esetek többségében együttműködés alakult ki.
Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Kelet-Európában, elsősorban Lengyelországba és a Baltikumban újjáéledőben vannak a neonáci, revansista és nacionalista tendenciák, s határozottan elítélte "a második világháború történetének újraírására irányuló kísérleteket". Említést tett arról, hogy az emlékművek elleni "háború" területén más országokban - Bulgáriában, Magyarországon és Németországban is - visszaesések figyelhetők meg, de, mint mondta, a helyi hatóságok az esetek többségében operatív módon és világosan, a kötelezettségeikkel összhangban reagálnak rájuk. Mint mondta, Varsóval ezen a téren nem sikerült egyetértésre jutni.
Tagadta, hogy Moszkva ultimátumot intézett volna Tokióhoz a kétoldalú békeszerződés és területi vita ügyében, de ismételten leszögezte, hogy Japánnak el kell ismernie a második világháború végeredményét. Mint mondta, a japán félnek el kell fogadnia a Kuril-szigetek déli vonulata feletti orosz szuverenitást.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások