Lengyel EP-képviselő: Jacek Saryusz-Wolski jelöltsége a közép-európai szuverenitás ügye

Arra a kérdésre, milyen haszonnal járhat Közép-Európának Saryusz-Wolski jelölése, amennyiben mégsem ő lenne az Európai Tanács (ET) elnöke, Legutko úgy válaszolt: ez a jelöltség "a közép-európai országok szuverenitásának ügye".

Tusk a nagy európai játékosok jelötje, akik "nem veszik figyelembe álláspontunkat" - állította, utalva a német, francia, olasz és spanyol állam-, illetve kormányfők hétfői versailles-i találkozójára, melyen a többsebességes Európa beindítását szorgalmazták.



Az Európai Tanács eddigi elnöke, a szintén lengyel Donald Tusk újrajelöléséről szólva Legutko nehezményezte, hogy egy uniós intézmény élére jelöltet állítsanak anélkül, hogy "figyelembe vennék térségünk véleményét". "Ez személyi kérdés ugyan, de szélesebb vonatkozása is van: ha ebben az ügyben mellőznek, akkor ez másban is így lesz" - fejtette ki.

Saryusz-Wolski közismert arról, hogy érdekli Kelet- és Közép-Európa - hangsúlyozta Legutko, szembeállítva a lengyel kormány hivatalos jelöltjét a jelenlegi ET-elnökkel. "Tusk azon az állásponton volt, hogy a nyugati szomszédokkal, mindenekelőtt Németországgal kell szorosabban együttműködni" - fogalmazott, utalva az egykori Tusk-kormány külügyminiszterére, Radoslaw Sikorskira is, aki a kelet-közép-európai együttműködéstől elhatárolódó külpolitikai koncepcióját az ezredfordulón több írásában is kifejtette.

Legutko úgy látja: a közép-európai országoknak "szakszerűbbeknek" kell lenniük, mivel a visegrádi együttműködés (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország együttműködésének) megélénkülése "gyakran nagyon ideges és kellemetlen reakciókat váltott ki" Nyugat-Európában. Arra a felvetésre reagálva, hogy Tusk támogatását mérlegelve a visegrádi országok a Németországgal fenntartott jó viszony ápolásához fűződő nemzeti érdekükre is tekintettel vannak, Legutko kifejtette: a jó kapcsolatokat könnyű úgy fenntartani, hogy egy állam mindenben engedelmeskedik, a kétoldalú viszonynak viszont akkor van értelme, ha partnerségen alapul.

"Nem lehetünk jó partnerek, ha félelem vezérel minket, ha félünk szembeszegülni, kifejezni saját álláspontunkat" - hangsúlyozta a lengyel EP-képviselő. Ryszard Legutko az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportjának alelnöke az Európai Parlamentben, a krakkói Jagelló Egyetem filozófiaprofesszora, volt lengyel oktatásügyi miniszter. Egyik résztvevője volt annak a szűkkörű beszélgetésnek, melyet a PiS elnöke, Jaroslaw Kaczynski februárban Varsóban Angela Merkel német kancellárral folytatott, és a találkozó után egyértelműnek minősítette Varsó arra vonatkozó álláspontját, hogy Donald Tusk újraválasztása az ET élére nem támogatható.

A Gazeta Wyborcza baloldali liberális napilap egy múlt heti cikke szerint a képviselő volt az egyik ötletadója annak, hogy a lengyel kormány Saryusz-Wolskit állítsa hivatalos jelöltjének Tusk helyett. Donald Tusk ET-elnöki mandátumának meghosszabbításáról a tervek szerint csütörtökön döntenek az uniós tagországok állam- és kormányfőinek találkozóján.

A jelek szerint egyedül a lengyel kormány nem támogatja, hogy a volt lengyel miniszterelnök továbbra is hivatalban maradjon az Európai Tanács élén. Tusk mandátumának meghosszabbítása ügyében a visegrádi csoporton belül sincs egyetértés. Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök nyíltan állást foglalt amellett, hogy Tusknak továbbra is tisztségében kellene maradnia: a visegrádi kormányfők március 2-i varsói csúcstalálkozója után nyilatkozva kijelentette, hogy Csehország támogatja Tusk újraválasztását, mert jók a tapasztalatai vele kapcsolatban, másrészt pedig azért, mert ő az egyetlen kelet-európai politikus az EU vezető intézményeinek élén.

Sobotka szerint a cseh álláspontot Szlovákia is osztja. Magyarország nem nyilvánított véleményt Tusk újraválasztásának ügyében.

MTI