Dacic: aligha segítenek a menekültelosztási kvóták
A migrációs válságban a menekültelosztási kvóták aligha hoznak megoldást, az európai uniós tagságra pályázó Szerbia pedig nem egyezik bele, hogy kerítéssel elkülönítsék - jelentette ki Ivica Dacic szerb külügyminiszter hétfőn Varsóban, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) emberi jogi konferenciájának megnyitó ülése utáni sajtóértekezleten.
Az EBESZ által szervezett kéthetes konferencián több mint 60 állam mintegy 1400 képviselője vesz részt, a programban az európai migrációs válsággal és az ukrán válsággal kapcsolatos emberi jogi témák is szerepelnek.
Dacic, aki Szerbia idei EBESZ-elnöksége révén a szervezet elnöki posztját tölti be, hangsúlyozta: országa a menekültügyi kérdésben "az európai megoldás része, nem pedig áldozata akar lenni".
Emlékeztetett az országába délről beáramló migránsáradatra, valamint a Szerbiával határos országok lépéseire, a magyar-szerb határon létesített határzárra és a horvát-szerb határátkelők lezárására. "Nem egyezünk bele, hogy Szerbiát kerítéssel különítsék el, ha kell, ellenlépésekhez folyamodunk" - jelentette ki Dacic. "Zárjuk le mi is a határt?" - kérdezte.
"Határok nélküli Európa helyett kaptunk egy Európát egy hatalmas vasfüggönnyel. Ez hatalmas veszteség gazdaságunk számára. Az Európai Uniónak gyorsan kell reagálnia az ilyen dolgokra. A határokat csak háború idején lehet lezárni" - folytatta.
"Szerbia nem engedheti meg magának, hogy szögesdrótkerítéssel körülvett koncentrációs táborrá váljék" - mondta, azt a kérdést is hozzáfűzve, hogy vajon egy ilyen Európai Unióért harcoltak-e a jelenlegi tagországok, ilyenbe akart-e belépni Szerbia? "Szerbia - az EU-tagállamokkal összevetve - a legeurópaibb országnak bizonyult" - jelentette ki.
A válság lehetséges megoldásairól beszélve úgy vélte: "amennyiben az európai államok bekapcsolódtak volna az Iszlám Állam elleni harcba annyi katonával, mint amennyit a migránsokkal szembeni harcban mozgósítottak, már régen nyertünk volna".
A Dacic után felszólaló Michael Georg Link, az EBESZ varsói székhelyű emberi jogi irodájának, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) igazgatója úgy vélte: Szerbia "hirtelen nagyon kényes helyzetben találta magát, amelyet nem lehetett előre látni".
A sajtóértekezleten szintén részt vevő Lamberto Zannier, az EBESZ főtitkára elmondta: a szervezet feladata most elsősorban annak a hatásnak a vizsgálata, amelyet a jelenlegi migrációs folyamatok az európai országok társadalmaira fejtenek ki.
A migrációs válsággal kapcsolatos egyéb kérdésekkel - a határok védelme, az embercsempészet vagy a migránsok származási országaiban fennálló konfliktusok témájával - a szervezet hosszabb távon foglalkozik.
A konferenciát megnyitó délelőtti plenáris ülésen az EBESZ vezető képviselői mellett Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter is részt vett, Magyarországot Dán Károly, az EBESZ, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek mellett működő bécsi állandó magyar képviselet nagykövete képviselte.
MTI
Az EBESZ által szervezett kéthetes konferencián több mint 60 állam mintegy 1400 képviselője vesz részt, a programban az európai migrációs válsággal és az ukrán válsággal kapcsolatos emberi jogi témák is szerepelnek.
Dacic, aki Szerbia idei EBESZ-elnöksége révén a szervezet elnöki posztját tölti be, hangsúlyozta: országa a menekültügyi kérdésben "az európai megoldás része, nem pedig áldozata akar lenni".
Emlékeztetett az országába délről beáramló migránsáradatra, valamint a Szerbiával határos országok lépéseire, a magyar-szerb határon létesített határzárra és a horvát-szerb határátkelők lezárására. "Nem egyezünk bele, hogy Szerbiát kerítéssel különítsék el, ha kell, ellenlépésekhez folyamodunk" - jelentette ki Dacic. "Zárjuk le mi is a határt?" - kérdezte.
"Határok nélküli Európa helyett kaptunk egy Európát egy hatalmas vasfüggönnyel. Ez hatalmas veszteség gazdaságunk számára. Az Európai Uniónak gyorsan kell reagálnia az ilyen dolgokra. A határokat csak háború idején lehet lezárni" - folytatta.
"Szerbia nem engedheti meg magának, hogy szögesdrótkerítéssel körülvett koncentrációs táborrá váljék" - mondta, azt a kérdést is hozzáfűzve, hogy vajon egy ilyen Európai Unióért harcoltak-e a jelenlegi tagországok, ilyenbe akart-e belépni Szerbia? "Szerbia - az EU-tagállamokkal összevetve - a legeurópaibb országnak bizonyult" - jelentette ki.
A válság lehetséges megoldásairól beszélve úgy vélte: "amennyiben az európai államok bekapcsolódtak volna az Iszlám Állam elleni harcba annyi katonával, mint amennyit a migránsokkal szembeni harcban mozgósítottak, már régen nyertünk volna".
A Dacic után felszólaló Michael Georg Link, az EBESZ varsói székhelyű emberi jogi irodájának, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) igazgatója úgy vélte: Szerbia "hirtelen nagyon kényes helyzetben találta magát, amelyet nem lehetett előre látni".
A sajtóértekezleten szintén részt vevő Lamberto Zannier, az EBESZ főtitkára elmondta: a szervezet feladata most elsősorban annak a hatásnak a vizsgálata, amelyet a jelenlegi migrációs folyamatok az európai országok társadalmaira fejtenek ki.
A migrációs válsággal kapcsolatos egyéb kérdésekkel - a határok védelme, az embercsempészet vagy a migránsok származási országaiban fennálló konfliktusok témájával - a szervezet hosszabb távon foglalkozik.
A konferenciát megnyitó délelőtti plenáris ülésen az EBESZ vezető képviselői mellett Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter is részt vett, Magyarországot Dán Károly, az EBESZ, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek mellett működő bécsi állandó magyar képviselet nagykövete képviselte.
MTI
Hozzászólások