Auschwitzban megemlékeztek Szent Maximilian Kolbe mártírhalálának 75. évfordulójáról
Szentmisével, csendes imával és koszorúzással emlékeztek meg vasárnap a volt auschwitzi náci német haláltáborban az életét embertársáért feláldozó Szent Maximilián Maria Kolbe lengyel ferences rendi szerzetes mártírhalálának 75. évfordulójáról.
A misét Stanislaw Dziwisz bíboros, krakkói érsek mutatta be, a szertartásokon részt vett Beata Szydlo lengyel kormányfő is.
Rövid homíliát Jaroslaw Zachariasz krakkói ferences mondott, rámutatva: Auschwitz borzalmai az emberiség által addig vallott minden értéket kétségbe vontak, mindazonáltal Kolbe atya áldozata megmutatta, hogy "a szeretet győz".
A Kolbe atya vértanúságára emlékeztető helyszíneken - többek között a halálcellájában - megtartott koszorúzások beszédek nélkül zajlottak.
A szentmisét koncelebráló Roman-Pindel, az egyik dél-lengyelországi egyházmegye püspöke a szertartások előtt Ferenc pápa július végi auschwitzi zarándoklatára utalva elmondta: a katolikus egyházfő "szavak helyett a hallgatást, cselekvés helyett a sokatmondó imát választotta," és ezt a magatartást követik a vasárnapi megemlékezéseken is.
Kolbe atya 1941. augusztus 14-én, 46 éves korában halt meg Auschwitzban, miután egy családos rab helyett önként vállalta az éhhalált.
A szerzetest 1941 májusában vitték Auschwitzba, miután az általa alapított, a világ legnagyobb katolikus kolostorává vált Niepokalanówban letartóztatták. A 760 fős kolostorban Kolbe atya a második világháború előtt korszerű nyomdát és rádiót is működtetett. A háború alatt a ferences szerzetes illegálisan kiadott újságjában ostorozta a náci ideológiát, a kolostor pedig menedéket nyújtott a nácik üldözte lakosságnak, többek között 1500 zsidónak.
Auschwitzban 1941. július végén a szerzetes egyik rabtársa megszökött, s büntetésből éhhalálra jelöltek ki tíz embert, köztük Franciszek Gajowniczeket, aki az ítélet hallatán gyermekei nevét kiáltva roskadt össze. Ekkor Kolbe atya kilépett a sorból, és felajánlotta életét Gajowniczekéért cserébe. A böjtöléshez szokott pap több mint két hetet élt étel és ital nélkül, túléve rabtársait, akikkel a kínok közepette együtt imádkozott, s végül fenolinjekcióval ölték meg.
A szerzetest 1971. október 17-én VI. Pál pápa avatta boldoggá, 1982. október 10-én II. János Pál pápa vértanúként avatta szentté. Halálcelláját Ferenc pápa előtt az Auschwitzba szintén látogató II. János Pál 1979-ben, XVI. Benedek 2006-ban kereste fel.
MTI
A misét Stanislaw Dziwisz bíboros, krakkói érsek mutatta be, a szertartásokon részt vett Beata Szydlo lengyel kormányfő is.
Rövid homíliát Jaroslaw Zachariasz krakkói ferences mondott, rámutatva: Auschwitz borzalmai az emberiség által addig vallott minden értéket kétségbe vontak, mindazonáltal Kolbe atya áldozata megmutatta, hogy "a szeretet győz".
A Kolbe atya vértanúságára emlékeztető helyszíneken - többek között a halálcellájában - megtartott koszorúzások beszédek nélkül zajlottak.
A szentmisét koncelebráló Roman-Pindel, az egyik dél-lengyelországi egyházmegye püspöke a szertartások előtt Ferenc pápa július végi auschwitzi zarándoklatára utalva elmondta: a katolikus egyházfő "szavak helyett a hallgatást, cselekvés helyett a sokatmondó imát választotta," és ezt a magatartást követik a vasárnapi megemlékezéseken is.
Kolbe atya 1941. augusztus 14-én, 46 éves korában halt meg Auschwitzban, miután egy családos rab helyett önként vállalta az éhhalált.
A szerzetest 1941 májusában vitték Auschwitzba, miután az általa alapított, a világ legnagyobb katolikus kolostorává vált Niepokalanówban letartóztatták. A 760 fős kolostorban Kolbe atya a második világháború előtt korszerű nyomdát és rádiót is működtetett. A háború alatt a ferences szerzetes illegálisan kiadott újságjában ostorozta a náci ideológiát, a kolostor pedig menedéket nyújtott a nácik üldözte lakosságnak, többek között 1500 zsidónak.
Auschwitzban 1941. július végén a szerzetes egyik rabtársa megszökött, s büntetésből éhhalálra jelöltek ki tíz embert, köztük Franciszek Gajowniczeket, aki az ítélet hallatán gyermekei nevét kiáltva roskadt össze. Ekkor Kolbe atya kilépett a sorból, és felajánlotta életét Gajowniczekéért cserébe. A böjtöléshez szokott pap több mint két hetet élt étel és ital nélkül, túléve rabtársait, akikkel a kínok közepette együtt imádkozott, s végül fenolinjekcióval ölték meg.
A szerzetest 1971. október 17-én VI. Pál pápa avatta boldoggá, 1982. október 10-én II. János Pál pápa vértanúként avatta szentté. Halálcelláját Ferenc pápa előtt az Auschwitzba szintén látogató II. János Pál 1979-ben, XVI. Benedek 2006-ban kereste fel.
MTI
Hozzászólások