Kormányszóvivő: Andrzej Duda vállalja a felelősséget az igazságügyi reformért
Andrzej Duda hétfőn bejelentette: nem írja alá a lengyel a parlament által már elfogadott törvényjavaslatokat az országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) és a legfelsőbb bíróság átalakításáról.
Bochenek nyilatkozatával egyidőben Duda szóvivője közölte: az államfő aláírta a harmadik, a bíróságok szervezetéről szóló törvényt. A kormányszóvivő elmondta: "nehéz megérteni" az államfő döntését a kettős vétóról. Mindazonáltal úgy vélekedett, hogy a kormányfő és az államfő közötti kapcsolat "olyan, amilyennek a legfelsőbb állami szervek közötti viszonynak lennie kell". "Tudjuk, hogy az elnök úr új kezdeményezésre vállalkozott az igazságyügyi reformot illetően, ez ügyben felelősséget vállalt" - szögezte le Bochenek.
Mint mondta, reméli, hogy az államfői tervezet azt a három célt tartalmazza majd, melyet Beata Szydlo kormányfő fogalmazott meg előző esti, a közmédiában sugárzott beszédében. E célokat a kormányszóvivő úgy foglalta össze: az igazságügy megnyitása új emberek számára, a bírósági eljárások felgyorsítása, a igazságszolgáltás "nagyobb fokú demokratizálása". Hangsúlyozta: a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) által előkészített, az államfő által részben megvétózott reform több nyugat-európai országban érvényes előírásokat tükrözött. Úgy vélekedett, hogy az elmúlt napokban, sőt, a hétfői elnöki kettős vétót követően is tüntetéseket szervező ellenzék arra használja az összes, a PiS által kezdeményezett változást, hogy átvegye a hatalmat. Bochenek szerint a lengyel belpolitikába sok "külföldi alany" is beavatkozott, "hatalmas érdekcsoportok diszkreditálni akarták a reformot".
E témában kedden Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter is nyilatkozott a lengyel közszolgálati rádiónak. Arra vonatkozóan, hogy bejelentések szerint többek között a tervezett lengyel bírósági reform miatt az Európai Bizottság (EB) szerdán javasolhatja Lengyelországgal szemben az Európai Unióról szóló szerződés hetedik cikke szerinti eljárást, Waszczykowski hangsúlyozta: amíg Lengyelországban nem zárult le az igazságügyi reformot érintő törvényhozói folyamat, alaptalan lenne az ebbe való beavatkozás. "Remélem, hogy a bizottság holnap csupán leszögezi: a jogalkotási folyamat leállt, illetve elhalasztódott, s nem megy bele semmiféle vitába, nem is beszélve valamilyen álláspontról" - hangsúlyozta a külügyminiszter.
Egyúttal azt hangoztatta, hogy Lengyelország szuverén állam, semmilyen nemzetközi intézmény nem avatkozhat be, amikor "változásokat, reformokat hajt végre, megvalósítja a nemzeti érdeket".
MTI
Bochenek nyilatkozatával egyidőben Duda szóvivője közölte: az államfő aláírta a harmadik, a bíróságok szervezetéről szóló törvényt. A kormányszóvivő elmondta: "nehéz megérteni" az államfő döntését a kettős vétóról. Mindazonáltal úgy vélekedett, hogy a kormányfő és az államfő közötti kapcsolat "olyan, amilyennek a legfelsőbb állami szervek közötti viszonynak lennie kell". "Tudjuk, hogy az elnök úr új kezdeményezésre vállalkozott az igazságyügyi reformot illetően, ez ügyben felelősséget vállalt" - szögezte le Bochenek.
Emlékeztetett arra, hogy Duda hétfőn kilátásba helyezte, két hónapon belül előterjeszti új tervezeteit. Bochenek aláhúzta: a kormány kész a reformra, tudja, mit akar elérni, milyen elemeket kell tartalmaznia az új szabályozásnak.
Mint mondta, reméli, hogy az államfői tervezet azt a három célt tartalmazza majd, melyet Beata Szydlo kormányfő fogalmazott meg előző esti, a közmédiában sugárzott beszédében. E célokat a kormányszóvivő úgy foglalta össze: az igazságügy megnyitása új emberek számára, a bírósági eljárások felgyorsítása, a igazságszolgáltás "nagyobb fokú demokratizálása". Hangsúlyozta: a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) által előkészített, az államfő által részben megvétózott reform több nyugat-európai országban érvényes előírásokat tükrözött. Úgy vélekedett, hogy az elmúlt napokban, sőt, a hétfői elnöki kettős vétót követően is tüntetéseket szervező ellenzék arra használja az összes, a PiS által kezdeményezett változást, hogy átvegye a hatalmat. Bochenek szerint a lengyel belpolitikába sok "külföldi alany" is beavatkozott, "hatalmas érdekcsoportok diszkreditálni akarták a reformot".
E témában kedden Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter is nyilatkozott a lengyel közszolgálati rádiónak. Arra vonatkozóan, hogy bejelentések szerint többek között a tervezett lengyel bírósági reform miatt az Európai Bizottság (EB) szerdán javasolhatja Lengyelországgal szemben az Európai Unióról szóló szerződés hetedik cikke szerinti eljárást, Waszczykowski hangsúlyozta: amíg Lengyelországban nem zárult le az igazságügyi reformot érintő törvényhozói folyamat, alaptalan lenne az ebbe való beavatkozás. "Remélem, hogy a bizottság holnap csupán leszögezi: a jogalkotási folyamat leállt, illetve elhalasztódott, s nem megy bele semmiféle vitába, nem is beszélve valamilyen álláspontról" - hangsúlyozta a külügyminiszter.
Egyúttal azt hangoztatta, hogy Lengyelország szuverén állam, semmilyen nemzetközi intézmény nem avatkozhat be, amikor "változásokat, reformokat hajt végre, megvalósítja a nemzeti érdeket".
MTI
Hozzászólások