Lengyel elnöki szóvivő: semmilyen uniós biztos nem fájlalta a lengyel közmédia előző kormány alatti hiányosságát
Az előző lengyel kormány nem biztosította a közmédia nézet-pluralizmusát, akkor azonban semelyik európai biztos nem fájlalta ezt - reagált vasárnap Marek Magierowski, a lengyel elnök szóvivője Günther Oettinger európai uniós biztosnak a lengyel közmédia reformjára vonatkozó nyilatkozatára.
Günther Oettinger, aki a digitális gazdaságért és társadalomért felelős EU-biztos, arról beszélt a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapnak adott interjújában, hogy a bizottságnak számos oka lehet a jogállamisági mechanizmus beélesítésére Varsóval szemben.
A biztos kiemelten a lengyel parlament által a múlt héten megszavazott törvénymódosításra utalt, mely a lengyel közmédia átalakítását készíti elő, és megszünteti a közszolgálati rádió és televízió jelenlegi vezetésének mandátumát.
Az eddig több részvénytársaság keretében működő média - a rádió és a tévé - vezetőit ezentúl a kincstárügyi miniszter nevezné ki. A törvénymódosítással kapcsolatban pénteken le is mondott a közszolgálati televízió 4 csatornájának vezetője, valamint a tévé személyzeti osztályának igazgatója.
Magierowski, aki egy vasárnapi televíziós vitaműsor résztvevőjeként reagált Oettinger szavaira, reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság, de "egyes európai parlamenti képviselők" is, akik "ma előszeretettel bírálják a lengyel kormányt a médiatörvény ügyében tett lépéseiért", azt is elemzik majd, ami a lengyel közmédiában a Jog és Igazságosság (PiS) kormányra kerülése előtt, az októberi parlamenti választásokat megelőzően zajlott.
"Bocsánat, de az utóbbi nyolc év alatt a közmédiában a nézetek egy cseppnyi pluralizmusával sem volt dolgunk" - hangsúlyozta Magierowski. Hozzátette, hogy a 2007-től idén novemberig kormányzó Polgári Platform (PO) és Lengyel Parasztpárt (PSL) koalíciója "erősen pártmédiává tette elsősorban a közszolgálati televíziót, de részben a rádiót is".
A szóvivő éppen az említett egyszínűséggel indokolta a közmédia vezetésében jelenleg zajló személycseréket. Elmondta azt is: Andrzej Duda államfőnek 21 nap alatt kell állást foglalnia a parlamentben megszavazott törvénymódosítással kapcsolatban, de nincs kizárva, hogy már hétfőn jóváhagyja azt.
Az ellenzék és a nemzetközi médiaszervezetek által is bírált törvénymódosítást, az úgynevezett kis-médiatörvényt a PiS a következő hónapokban végrehajtandó mélyreható közmédia-reform első szakaszának szánja. Ennek során a közszolgálati rádiót, a televíziót és a PAP hírügynökséget nemzeti kulturális intézményekké alakítanák át, más szervezeti struktúrával és megváltozott finanszírozással.
A reformot a közmédia szerepének elengedhetetlen megerősítésével, a nézetek pluralizmusának biztosításával indokolják. A módosítás ellenzői szerint azonban a kormánypárt célja a közmédia feletti állami felügyelet megerősítése.
A reform egyik előkészítője, Barbara Bubula PiS-képviselő pénteken a sajtónak elmondta: a következő hetekben a vonatkozó törvényeket az Európai Bizottsággal egyeztetik, és elindítják a tervezett nemzeti konzultációt is.
Az Európai Bizottság ezt követően vasárnap közleményt adott ki, melyben tudatta, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök kezdeményezésére január 13-ára napirendre tűzte a jogállamiság lengyelországi helyzetének megvitatását.
MTI
Günther Oettinger, aki a digitális gazdaságért és társadalomért felelős EU-biztos, arról beszélt a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapnak adott interjújában, hogy a bizottságnak számos oka lehet a jogállamisági mechanizmus beélesítésére Varsóval szemben.
A biztos kiemelten a lengyel parlament által a múlt héten megszavazott törvénymódosításra utalt, mely a lengyel közmédia átalakítását készíti elő, és megszünteti a közszolgálati rádió és televízió jelenlegi vezetésének mandátumát.
Az eddig több részvénytársaság keretében működő média - a rádió és a tévé - vezetőit ezentúl a kincstárügyi miniszter nevezné ki. A törvénymódosítással kapcsolatban pénteken le is mondott a közszolgálati televízió 4 csatornájának vezetője, valamint a tévé személyzeti osztályának igazgatója.
Magierowski, aki egy vasárnapi televíziós vitaműsor résztvevőjeként reagált Oettinger szavaira, reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság, de "egyes európai parlamenti képviselők" is, akik "ma előszeretettel bírálják a lengyel kormányt a médiatörvény ügyében tett lépéseiért", azt is elemzik majd, ami a lengyel közmédiában a Jog és Igazságosság (PiS) kormányra kerülése előtt, az októberi parlamenti választásokat megelőzően zajlott.
"Bocsánat, de az utóbbi nyolc év alatt a közmédiában a nézetek egy cseppnyi pluralizmusával sem volt dolgunk" - hangsúlyozta Magierowski. Hozzátette, hogy a 2007-től idén novemberig kormányzó Polgári Platform (PO) és Lengyel Parasztpárt (PSL) koalíciója "erősen pártmédiává tette elsősorban a közszolgálati televíziót, de részben a rádiót is".
A szóvivő éppen az említett egyszínűséggel indokolta a közmédia vezetésében jelenleg zajló személycseréket. Elmondta azt is: Andrzej Duda államfőnek 21 nap alatt kell állást foglalnia a parlamentben megszavazott törvénymódosítással kapcsolatban, de nincs kizárva, hogy már hétfőn jóváhagyja azt.
Az ellenzék és a nemzetközi médiaszervezetek által is bírált törvénymódosítást, az úgynevezett kis-médiatörvényt a PiS a következő hónapokban végrehajtandó mélyreható közmédia-reform első szakaszának szánja. Ennek során a közszolgálati rádiót, a televíziót és a PAP hírügynökséget nemzeti kulturális intézményekké alakítanák át, más szervezeti struktúrával és megváltozott finanszírozással.
A reformot a közmédia szerepének elengedhetetlen megerősítésével, a nézetek pluralizmusának biztosításával indokolják. A módosítás ellenzői szerint azonban a kormánypárt célja a közmédia feletti állami felügyelet megerősítése.
A reform egyik előkészítője, Barbara Bubula PiS-képviselő pénteken a sajtónak elmondta: a következő hetekben a vonatkozó törvényeket az Európai Bizottsággal egyeztetik, és elindítják a tervezett nemzeti konzultációt is.
Az Európai Bizottság ezt követően vasárnap közleményt adott ki, melyben tudatta, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök kezdeményezésére január 13-ára napirendre tűzte a jogállamiság lengyelországi helyzetének megvitatását.
MTI
Hozzászólások